A 18-19. sz-i államfelfogás Magyarországon

A 18-19. századi természetjogi államfelfogás magyarországon

2013/2014/I. tanév

(szabadon választott tantárgy)

AJJOTSV11SZN

AJJOTSV11MTN

AJJOTALT50N

 

 

1. Az oktatás célja:

A 18-19. századi természetjogi koncepciók bemutatása, különös tekintettel az államról vallott nézeteikre mind az egyetemes, mind a magyar jogtörténeti tanulmányok mélyebb elsajátítását célozzák. Ezen túl a kor „általános államtanát” képező elvek megismertetésén keresztül a hallgató betekintést kaphat a modern közigazgatási jog kialakulásának történeti előzményeibe is. E tantárgy kertében lehetőség nyílik a kor természeti közjogi koncepciójában tárgyalt témakörök – úgymint az állam kialakulása, „societas”-jellege, az államiság fogalmi elemei, az állami közhatalom természete és felségjogai − vizsgálatára, melynek révén a hallgató képet alkothat arról a 19. századi elején kialakuló magyar közjogi felfogásról, amelyre támaszkodva a reformkor polgári kor igényeinek megfelelő közjogi tartalmú elképzelései megfogalmazódhattak.

2. Konzultációk:

A félév során az órabeosztásnak megfelelően hetente egy konzultációra kerül sor. A konzultációkon a megjelenés kötelező, tekintettel arra, hogy az ott elhangzottakból, valamint a megadott szakirodalom felhasználásával a hallgatók a félév végén beszámolnak.

 

A konzultáció és a számonkérés tematikája:

  1. Az újkori modern természetjogi koncepciók általános jellemzői
  2. A magyar természetjogi oktatás (Karl Anton Martini, Szibenliszt Mihály,Virozsil Antal, Pauler Tivadar munkássága) A 18-19. századi államkoncepció bemutatása Szibenliszt Mihály természetjogi műve alapján 
  3. Az állam mint legjelentősebb társulás
  4. Az  állam kialakulása 
  5. Az államiság fogalmi elemei (népesség, terület, állami főhatalom)
  6. A felségjogok terjedelme és csoportosításuk
  7. Alapvető felségjogok (törvényhozás, felügyelet, végrehajtás)
  8. Az állam bírói hatalma és rendészeti jogköre
  9. A hatalom-átruházás joga (katonai és polgári közszolgálat)
  10. Az állam vagyonkezelői jogköre
  11. A vallásügyek terén gyakorolható jogkörök

 

3. Számonkérés:

Aláírás megszerzésének feltétele a konzultációkon való részvétel.

A tantárgy teljesítése beszámolóval (írásbeli vagy szóbeli) történik, melynek minősítése: nem megfelelt – megfelelt – kiválóan megfelelt

 

 

 

4. Tananyag:

A konzultációkon elhangzott anyag

 

Ajánlott irodalom: Frivaldszky János: Természetjog – eszmetörténet, Szent István Társulat, Budapest, 2001. 201-299. o.

Csizmadia Andor: A hazai jog oktatása a 18. század második felében …, Jogtudományi Közlöny, 1967. március-április hó 196-202 o.

Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976

Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban, Közreadja: Csizmadia Andor, Gondolat Kiadó Budapest, 1979

Paczolay Péter – Szabó Máté: Az egyetemes politikai gondolkodás története (Szöveggyűjtemény), Rejtjel Kiadó, Politológia Könyvek 1. Budapest, 1999.

Paczolay Péter – Szabó Máté: A politika-tudomány kialakulása, A politikaelmélet története az ókortól a huszadik századig, Korona Kiadóm 1996.

 

 

 

Miskolc, 2013-09-10                                                  Dr. Petrasovszky Anna

                                                                                           a tárgy oktatója

 

 

 

 

 

Vissza