+36 46 565 111 Miskolci Egyetem
A május második napján megrendezett nemzetközi vadételfőző verseny és vadásznap alkalmával a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának azon tehetséges joghallgatói is felléptek, akik a Kereskedelmi Jogi intézeti Tanszék által meghirdetett „Vadászati jog” szabadon választható tantárgy iránt érdeklődnek. A joghallgatók (Bajtai Gábor, Berzeviczi Márk, Braun Péter, Čertický Mário, Incze Márton, Leskó Tamás, Szabó Andor, Varga László Bánk) a legfrissebb, érdeklődésre számot tartó jogi eseményekről tartottak, jogesetekkel színesített előadást, melyet lenyűgözően előadott erdész nótákkal nyitottak és zártak.
1. A vadászatra jogosultak számára legnagyobb újdonságot a vadászható állatok által okozott károkért való felelősség szabályozása terén hozta a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.
Az új Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében módosították, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.) felelősségi szabályait, ezek egyike a Ptk. 6:563. §-ba foglalt felelősségi szabály alkalmazására utalt a vadászható állat által okozott károk megtérítése körében. Az új szabályozás szigorította a vadászatra jogosultak felelősségét a vadászható vadak által az erdő és mezőgazdálkodáson kívül okozott károk (többnyire gépjárművek és vadak ütközéséből fakadó károk) vonatkozásában, a vadászatra jogosultak szinte nem tudtak mentesülni az okozott károk megtérítése alól, a vadveszélyt jelző tábla kintlétének jelentősége is elveszett.
Az új Ptk. eltúlzott szigorát érzékelve, a Magyar Vadászati Kamara és az Országos Vadászati Szövetség 2015. márciusában törvénymódosító javaslatot nyújtott be a vadászati törvényhez.
Ennek egyik passzusa azt mondja ki, hogy vadászható állat és fokozott veszéllyel járó tevékenység (pl. gépjármű, vonat, villamos) ütközése esetén, a Ptk. veszélyes üzemek találkozására irányadó szabályokat kell alkalmazni. A törvénymódosítás 2015. május 5-én lépett hatályba. Ezzel visszatért az új Ptk. előtti jogi helyzet az ún. vadütközések esetén, a Kúria BH2000. 401 szám alatt nyilvánosságra hozott ítélete szerint, önmagában a vad közúton - nem gyorsforgalmi úton - való megjelenése a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként nem értékelhető, tehát csak ezen tény alapján a vadászatra jogosult nem felel a vadütközés során keletkezett károkért.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy egyrészről a Kúria ítélete nem kötelező az egyes bíróságokra nézve, belátásuk szerint hozhatnak határozatot, másrészről, a bírói gyakorlat alapján, vannak olyan különleges körülmények, melyek még a nem gyorsforgalmi úton történt vadütközés esetén is megalapozzák a vadászatra jogosult felelősségét.
A vadászatra jogosultak oldalán újra érdemes vizsgálni, hogy – vadveszélyes hely esetén –, kint volt-e a vadveszélyt jelző tábla. Ha a vadászatra jogosult erről nem gondoskodott, akkor felróhatóan járt el és felelnie kell az okozott kárért.
Ugyanakkor a Kúria egy másik döntése a vadnak autópályán való hirtelen felbukkanását és gépkocsival ütközését a rendellenességnek minősíti és az okozott kár megtérítésére kötelezi a vadászatra jogosultat.
2. Az európai barnamedve elterjedési területe Európában növekszik, de az egykori elterjedési területnek még mindig csak a 41%-át fedi le. Svédország, Lettország, Finnország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Görögország és Horvátország is életképes medvepopulációkkal rendelkező EU-s tagállamok. Az európai barnamedve nemzetközi egyezménnyel (CITES) és uniós szinten is védett.
A medve által okozott mezőgazdasági, illetve háziállatokban okozott károkat a Környezetvédelmi Minisztérium téríti meg Romániában külön törvény alapján. Hasonló a helyzet Szlovákiában is. Romániában a medvepopulációval érintett megyékben a vadkárok
több mint 60%-a medvekár. Személyi sérülések is előfordulnak, ugyanakkor ritka a halálos medvetámadás, oka legtöbbször a területféltés, bocsok féltése, zsákmányféltés.
Az utóbbi időben az európai barnamedve egyre gyakrabban tűnik fel hazánk észak-keleti megyéiben, a 2014. novemberében, Karancskeszi-Lászlóvölgyön elpusztított juhok, valószínűsíthetően, medve áldozatai lettek.
Magyarországon az európai barnamedve nem vadászható vadon élő állat, így a vadászatra jogosult nem felel a medve által okozott károkért.
A Ptk. 5:53. § alapján a vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak, így az országhatárt átlépő barnamedve is, míg kis hazánkban tartózkodik.
Azonban jelenleg nincs sem a Ptk.-ban, sem más jogszabályban olyan speciális felelősségi előírás, illetve kialakult bírói gyakorlat (nincs kizárva, hogy bíróság a meglévő felelősségi szabályok valamelyikének alkalmazását kimondja ítéletében), mely alapján a medve által okozott károk után a magyar államot, mint tulajdonost kártérítésre lehetne kötelezni.
Lassan a vadászati törvény módosításának kodifikációs munkái a végére érnek. Az Országgyűlés 2015. évi törvénykezési időszakára vonatkozó törvényalkotási program szerint, a benyújtás várható időpontja október, az elfogadás kért időpontja december:
“A szabályozás célja a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges módosítások elvégzése (különösen a vadkárok megelőzése, térítése, haszonbérleti időszak hossza, földtulajdonosi közösségek átlátható működése, vadászati módok és eszközök újbóli meghatározása, hivatásos vadász alkalmazása tekintetében.)”
Miskolc, 2015. 09. 17.
Dr. Barta Judit tszv. egyetemi docens
ME ÁJK. Kereskedelmi Jogi intézeti Tanszék
