Európai és magyar alkotmánytörténet

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Az Európai és magyar alkotmánytörténet c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT101KSZN1

Közigazgatás-szervező alapszak nappali tagozat

2014/2015-ös tanév első félév

előadás: csütörtök 12-14 A/6. épület 220.

 

Tárgyfelelős: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév:          2 óra / hét

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 2

 

1.    A tantárgy feladata és célja

             Az Európai és magyar alkotmánytörténet című tárgy oktatásának célja, hogy bevezető, alapműveltséget kiegészítő jellege mellett megismertessük a hallgatókat a szakmai alapfogalmak és az állami intézmények történeti nézőpontú értelmezésével.

A tankönyvben felvázolt államszervezeti modellek gyakorlati érvényesülésének közvetítésére, az alkotmányos megoldások korhoz kötöttségének, historiai beágyazódásának kimutatására törekszünk.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

1. 1.      A félévi tematika és a követelmények ismertetése
2. 2.      Fogalmi, elméleti alapkérdések. A király és a királyi tanács, kormányzati rendszer az Árpádok korában
3. 3.      A rendiség kialakulása, és hatása a kormányzati tevékenységre Európában és hazánkban

Az angol Magna Charta, a magyar 1222. évi világi Aranybulla és a német 1356. évi Aranybulla. A rendi alkotmány létrejötte.

1. 4.      A magyar országgyűlés szervezete és működése a rendi korban
2. 5.      A király jogállása 1301-1848 között. A trónbetöltési elvek változásai, a király helyettesítése. A személyes hatalom sajátosságai a végrehajtásban
3. 6.      A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése hazánkban és Európában

Az államrendszer polgári átalakulása 1848/1849-ben Magyarországon és a német területeken

1. 7.      A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar kiegyezés
2. 8.      A polgári berendezkedés alkotmányos elemei: a törvényhozás szervezete és működése 1867-től a századfordulóig
3. 9.      A választási rendszer és a választójog fejődése hazánkban
4. 10.  Az 1918/1919-es forradalmak alkotmányjogi és államszervezeti sajátosságai.
5. 11.  Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.
6. 12.  A nemzetgyűlés 1920-1926 között. Az 1926. évi felsőházi reform.
7. 13.  A koalíciós és a „szocialista” időszak alkotmányjogi alapjellegzetességei. Félévzárás

 

 

3.    Félévközi számonkérés módja (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)

 

A tárgy oktatása az előadásokra, az oktató által megjelölt irodalomra és az előadásokon kiadott segédanyagokra épül.

Az előadásokon való részvétel kötelező és célszerű, mert a félévvégi kollokvium letételéhez az itt elhangzott ismeretanyag nem mellőzhető, valamint olyan, a tárgy teljesítésére vonatkozó aktuális információk közlésére is sor kerülhet, amelyek nélkül a hallgató nem tudja a követelményeket teljesíteni.

Az előadásokon való részvétel kötelező. Az aláírásért a hallgatóknak a tematikában megjelölt anyagból választva a szorgalmi időszak végéig egy, a külföldi szakirodalomra támaszkodó, nyomtatott formában elkészített, 5 oldalas beadandó dolgozatot kell leadnia.

A tárgy teljesítése kollokvium formájában történik, amelyen 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása (Vizsgára bocsátás feltételei. Számonkérés követelményei.)

 

A félévvégi kollokvium írásban, vagy szóban történik az oktató által kijelölt vizsganapokon. A vizsga az előadások anyaga, valamint a kötelező szakirodalomként meghatározott művek alapján kijelölt tételekből lesz.

 

Egységes tételsor

nappali és levelező hallgatók részére

Közigazgatás-szervező alaszakos hallagtók részére

Az „Európai és magyar alkotmánytörténet” című tantárgyhoz

2014/2015. tanév I. félév

 

1. Fogalmi, elméleti alapkérdések.
2. A király és a királyi tanács, kormányzati rendszer az Árpádok korában
3. A rendiség kialakulása, és hatása a kormányzati tevékenységre Európában és hazánkban
4. Az angol Magna Charta, a magyar 1222. évi világi Aranybulla és a német 1356. évi Aranybulla. A rendi alkotmány létrejötte
5. A magyar országgyűlés szervezete és működése a rendi korban
6. A király jogállása 1301-1848 között. A trónbetöltési elvek változásai, a király helyettesítése. A személyes hatalom sajátosságai a végrehajtásban
7. A király helyettesítése a rendi korban (kormányzó, helytartó)
8. Az abszolút monarchia (az abszolutizmus feltételei; az abszolút állam fogalma; az abszolút monarchia jellemzői.
9. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése hazánkban
10. Neoabszolutizmus Európában
11. A francia polgár jogai
12. Az amerikai alkotmány és kiegészítései
13. Az április alkotmány sajátosságai (szakítás a rendi struktúrákkal, a Habsburg Birodalomhoz fűződő viszony, az alkotmányos monarchia kiépítése.
14. Az államrendszer polgári átalakulása 1848/1849-ben Magyarországon és a német területeken
15. A Pragmatica Sanctio
16. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés és az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés
17. A polgári berendezkedés alkotmányos elemei: a törvényhozás szervezete és működése 1867-től a századfordulóig
18. A választási rendszer és a választójog fejődése hazánkban 1848-1918 között
19. A választójogi reformok 1918-1938 között Magyarországon
20. Az 1918/1919-es forradalmak alkotmányjogi és államszervezeti sajátosságai.
21. Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.
22. A nemzetgyűlés 1920-1926 között.
23. Az 1926. évi felsőházi reform.
24. A koalíciós és a „szocialista” időszak alkotmányjogi alapjellegzetességei.

 

5.    Kötelező tananyag

1. Gönczi-Horváth (szerk.)-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. Bp., 1999. – vonatkozó részei
2. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. ‒ vonatkozó részei
3. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
4. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

6.    Ajánlott irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
3. 3.      Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

Dr. Koncz Ibolya Katalin          A/6-os épület 219-es szoba       Tel: 06-46/565-111/23-39

e-mail: jogkatka@uni-miskolc.hu

Az ügyelet időpontjait az első konzultáción ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella                A/6.épület 222. szoba               Tel: 06-46/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2014. június 26.

Jogtörténeti Tanszék

'>