Európai és magyar alkotmánytörténet gyakorlat

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Az Európai és magyar alkotmánytörténeti gyakorlat c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT102KSZL1

Közigazgatás-szervező alapszak levelező tagozat

2014/2015. tanév első félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra / hét

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1

 

1.    A tantárgy feladata és célja

       Az Európai és magyar alkotmánytörténeti gyakorlattantárgy célja egyrészt az Európai és magyar alkotmánytörténet főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

I. konzultáció 2014. október 11. (szombat) 9.00h-11.30h A/1 309.

1. 1.      A félévi tematika és a követelmények ismertetése
2. 2.      Fogalmi, elméleti alapkérdések. A király és a királyi tanács, kormányzati rendszer az Árpádok korában
3. 3.      A rendiség kialakulása, és hatása a kormányzati tevékenységre Európában és hazánkban
4. 4.      Az angol Magna Charta, a magyar 1222. évi világi Aranybulla és a német 1356. évi Aranybulla. A rendi alkotmány létrejötte.

II. konzultáció 2014. november 21. (péntek) 16.00h-18.30h A/1 326.

1. 5.       A magyar országgyűlés szervezete és működése a rendi korban
2. 6.       A király jogállása 1301-1848 között. A trónbetöltési elvek változásai, a király helyettesítése. A személyes hatalom sajátosságai a végrehajtásban
3. 7.      A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése hazánkban és Európában
4. 8.      Az államrendszer polgári átalakulása 1848/1849-ben Magyarországon és a német területeken
5. 9.      A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar kiegyezés

 

III. konzultáció 2014. november 29. (szombat) 11.00h-12.10h A/1 309.

1. 10.  A polgári berendezkedés alkotmányos elemei: a törvényhozás szervezete és működése 1867-től a századfordulóig

A választási rendszer és a választójog fejődése hazánkban

1. 11.  Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.

A nemzetgyűlés 1920-1926 között. Az 1926. évi felsőházi reform.

1. 12.  A koalíciós és a „szocialista” időszak alkotmányjogi alapjellegzetességei. Zárthelyi dolgozat megírása

 

IV. konzultáció 2014. december 12. (péntek) 13.30h-14.10h XIX. ea.

1. 13.  Pótzárthelyi dolgozat.

 

3.    Félévközi számonkérés módja. (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)

 

Az aláírás feltétele: a foglalkozásokon való részvétel. A hiányozni igazoltan vagy igazolatlanul I. konzultációról lehet, A hiányzás ezen túli mértéke beszámolási kötelezettséget von maga után. A hatályos Hallgatói Követelményrendszerben (HKR) meghatározott hiányzáson túli mérték esetében az aláírás végleges megtagadására is sor kerülhet. Ekkor a tárgyat a hallgató csak újabb tárgyfelvétel után teljesítheti. A beszámoló témakörei a hiányzás idején elhangzott gyakorlati anyagok. A beszámoló időpontja: az oktató által kijelölt időpont a szorgalmi időszakon belül.

4.    Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei

A gyakorlat során a hallgatók félévi munkáját a gyakorlatvezető gyakorlati jeggyel 1-5 fokozattal értékeli. Megszerzésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása. A zárthelyi dolgozat anyaga: a tematikában megjelölt 1-6 gyakorlatok anyaga.

A gyakorlaton a zárthelyi dolgozatok alapján meghatározott eredményt az utolsó konzultáció időpontjában lehet egyszer javítani. Aki a félév során gyakorlati jegyét nem szerezte meg, a vizsgaszabályzat rendelkezéseinek megfelelően pótolhatja azt.

 

Egységes tételsor

nappali és levelező hallgatók részére

Közigazgatás-szervező alaszakos hallagtók részére

Az „Európai és magyar alkotmánytörténet” című tantárgyhoz

2014/2015. tanév I. félév

 

1. Fogalmi, elméleti alapkérdések.
2. A király és a királyi tanács, kormányzati rendszer az Árpádok korában
3. A rendiség kialakulása, és hatása a kormányzati tevékenységre Európában és hazánkban
4. Az angol Magna Charta, a magyar 1222. évi világi Aranybulla és a német 1356. évi Aranybulla. A rendi alkotmány létrejötte
5. A magyar országgyűlés szervezete és működése a rendi korban
6. A király jogállása 1301-1848 között. A trónbetöltési elvek változásai, a király helyettesítése. A személyes hatalom sajátosságai a végrehajtásban
7. A király helyettesítése a rendi korban (kormányzó, helytartó)
8. Az abszolút monarchia (az abszolutizmus feltételei; az abszolút állam fogalma; az abszolút monarchia jellemzői.
9. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése hazánkban
10. Neoabszolutizmus Európában
11. A francia polgár jogai
12. Az amerikai alkotmány és kiegészítései
13. Az április alkotmány sajátosságai (szakítás a rendi struktúrákkal, a Habsburg Birodalomhoz fűződő viszony, az alkotmányos monarchia kiépítése.
14. Az államrendszer polgári átalakulása 1848/1849-ben Magyarországon és a német területeken
15. A Pragmatica Sanctio
16. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés és az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés
17. A polgári berendezkedés alkotmányos elemei: a törvényhozás szervezete és működése 1867-től a századfordulóig
18. A választási rendszer és a választójog fejődése hazánkban 1848-1918 között
19. A választójogi reformok 1918-1938 között Magyarországon
20. Az 1918/1919-es forradalmak alkotmányjogi és államszervezeti sajátosságai.
21. Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.
22. A nemzetgyűlés 1920-1926 között.
23. Az 1926. évi felsőházi reform.
24. A koalíciós és a „szocialista” időszak alkotmányjogi alapjellegzetességei.

 

5.    Kötelező tananyag

1. Gönczi-Horváth (szerk.)-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. Bp., 1999. – vonatkozó részei
2. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. ‒ vonatkozó részei
3. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
4. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

6.    Ajánlott irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
3. 3.      Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

 

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

Dr. Petrasovszky Anna             A/6-os épület 223-as szoba       Tel: 06-46/565-111

e-mail: jogpetra@uni-miskolc.hu

Az ügyelet időpontjait az első előadáson ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella                A/6.épület 222. szoba               Tel: 06-46/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2014. június 26.

Jogtörténeti Tanszék