Római jog 1. (nappali) AJROM273N1új

 

Kötelező tárgy azon nappali tagozatos hallgatók számára, akik 2012 szeptemberében (vagy azt követően) kezdték tanulmányaikat.

TANTÁRGYI TEMATIKA

2018/2019. tanév 1. félév; Tantárgy neve: Római jog 1.; MSc (nappali)

Tantárgy neve: Római jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: AJROM273N1

Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet (Római Jogi Tanszék)

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár

Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens

Javasolt félév:

Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 2

Számonkérés módja: k

Kreditpont: 4

Munkarend: nappali

Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a hallgatókkal a római államszervezet és a római magánjog fejlődésének útját, e fejlődés kereteit, általános jellemzőit, továbbá a római peres és peren kívüli eljárások alapelveit, az eljárások rendjét, valamint a római személyi és családi jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T5, T10

képesség: K4, K5, K9, K11, K14, K16, K17, K28, K30, K31

attitűd: A4, A6, A15, A18

autonómia és felelősség: F1, F4, F5

Tantárgy tematikus leírása:

Előadás:

  1. Bevezetés: a római jog jelentősége, tanulmányozásának célja, haszna
  2. A római állam fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig
  3. A római jog fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig
  4. A jog fogalma és kategóriái, a jogalkalmazás problémái
  5. A római jog forrásai és a iustinianusi kodifikáció
  6. Az eljárásjog általános tanai
  7. A civiljogi perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás
  8. A praetori perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás
  9. A praetor peren kívüli jogsegélyei
  10. A császári perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás
  11. A jogképesség. A jogképességet befolyásoló tényezők
  12. A cselekvőképesség. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők
  13. Rokoni kapcsolatok. A házasság
  14. Az apai hatalom. A gyámság és a gondnokság

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Az előadások látogatása kötelező, de azt nem ellenőrizzük. Zárthelyi dolgozat írására nem kerül sor, az aláírást mindenki automatikusan megszerzi a tárgy felvételével.

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

A vizsga írásbeli. Az oktató által a tételsorból kiválasztott két tételt kell írásban kifejteni. Két sikertelen vizsga után a hallgató kérheti, hogy (egy vizsgaidőszakon belül) a harmadik alkalommal bizottság előtt szóban vizsgázhasson. Értékelés ötfokozatú: elégséges 51%-tól, közepes 66%-tól, jó 76%-tól, jeles 90%-tól. Tételsor:

  1. Róma alapítása. A nemzetségi társadalom. A királyság államszervezete
  2. Normarendszerek az archaikus korban (ius, fas, mos). A ius fetiale
  3. A köztársaság államszervezete. A magistratusok imperiuma és potestasa
  4. A patríciusok és a plebejusok küzdelmei a törvényhozás tükrében. A XII táblás törvényről általában
  5. A principátus államszervezete. A constitutio Antoniniana
  6. A dominátus államszervezete. A vulgárjog
  7. Ius civile, ius praetorium, aequitas, ius gentium, ius naturale
  8. Alanyi jog – tárgyi jog, ius publicum – ius privatum, ius cogens – ius dispositivum
  9. A jogalkalmazás, interpretatio, analogia. A pontifikális interpretatio eredményei
  10. A jogforrás fogalma. A római jog forrásai. A szokásjog
  11. A törvény részei, a törvényhozás (legislatio) a köztársaság korában
  12. A senatusi határozat
  13. A magistratusok hirdetményei. Az Edictum perpetuum
  14. A jogtudomány korszakai, a responsumok jogforrássá válása, a lex citationis
  15. A császári rendeletek és rendeletgyűjtemények
  16. A iustinianusi kodifikáció
  17. A jogérvényesítés eszközei
  18. A kereset fogalma. Az elévülés
  19. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció
  20. A civiljogi perrend általános jellemzői, a legis actiók fajtái
  21. A formuláris eljárás kialakulása, a formula fogalma és alkatrészei
  22. Keresetfajták a formuláris eljárásban. A formuláris per lefolyása. Az ítélet jogereje
  23. A császári perrend
  24. A nem peres eljárások
  25. A végrehajtási eljárás fogalma. Végrehajtás a civiljogi perrendben
  26. Végrehajtás a praetori és a császári perrendben. A cessio bonorum és az actio Pauliana
  27. A jogképesség fogalma, a jogképességet befolyásoló tényezők
  28. A személyállapot (status). A capitis deminutio
  29. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése. A rabszolgák helyzete
  30. A római polgárjog tartalma, megszerzése, elvesztése
  31. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők
  32. A jogi személy
  33. Agnatio – cognatio
  34. Az apai hatalom tartalma, keletkezése, megszűnése
  35. A flius familias vagyonjogi helyzete. A SC Macedonianum
  36. A házasság keletkezése és fajtái. Házassági akadályok. A házassághoz hasonló együttélési formák
  37. Házassági kényszerintézkedések. A házasság megszűnése
  38. Házassági vagyonjog
  39. A gyámság
  40. A gondnokság

Kötelező irodalom:

Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institutiói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 (és későbbi kiadások).

Molnár Imre – Jakab Éva: Római jog. Leges Kiadó, Szeged, 2002 (és későbbi kiadások).

Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2013

H. F. Jolowicz – Barry Nicholas: Historical Introduction to the Study of Roman Law. Cambridge, 19723

Ajánlott irodalom:

P. Szabó Béla: Előadások a római állam- és jogtörténet köréből. Bíbor Kiadó, 1998

Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996

Zlinszky János: Ius privatum. A római magánjog története. Osiris Kiadó, Budapest, 1998

Alan Watson: The Law of Persons in the Later Roman Republic. Oxford, 1967

 

 

Vissza