Alkotmányjog 1.

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Alkotmányjog 1. c. tantárgyból

 tárgykód: AJALK271N3

nappali tagozatos jogász hallgatók számára

2018/2019. tanév I. félév

 

 

Tárgyfelelős: Bragyova András egyetemi tanár

Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék

Tantárgy oktatója: Bragyova András egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: Bevezetés a jog- és államtudományokba

Egyidejű felvétel: Alkotmányjogi gyak.1. (e)

Szemeszter: 3

Óraszám: 2 óra/hét

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 4 kr.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T2, T5, T10, T11, T13, T14

képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K30, K31

attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A12, A15, A18

autonómia és felelősség: F1, F2, F5, F6

 

1.     A tantárgy feladata és célja

A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az alkotmány és az alkotmányjog fogalmával, az alkotmányosság kritériumaival, a jogforrási rendszer alkotmányos elveivel, a jogforrások fajaival. A stúdium keretében bemutatásra kerülnek: a szuverenitás fogalma, jellemzői, az állampolgársági jog, valamint a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményei.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányjog fogalma. Az alkotmányozó hatalom. Az alkot­mánymódosítás. Az alkotmányok típusai. Alkotmányjog és államjog.
2. Az alkotmányos demokrácia. Az alkotmány, mint alaptörvény. Az alkotmány, mint a jogrendszer alapja. Az alkotmány elsődlegessége.
3. Az alkotmány alapvető elvei: demokrácia, hatalommegosztás, jogállamiság. Az alkotmány értelmezése.
4. Az újabb magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig. A szocialista rendszer alkotmányjogának alapintézményei. (Az alkotmány politikai jellege: a népköztársaság. A párt vezető szerepe. A hatalom egysége. Az Országgyűlés műkö­dése. Az Elnöki Tanács. A Hazafias Népfront. Az állampolgári jogok. A szocialista törvényesség. A tanácsrendszer.) Az 1988–1990-es átalakulás alkotmánytörténetének vázlata.
5. A jogforrási rendszer alkotmányos alapjai és elvei. A jogforrás fogalma, a jogforrások rendszere. A jogforrási hierarchia és a jogforrási rendszer egyéb rendező elvei.
6. A nemzetközi szerződések. Az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.
7. A jogalkotási eljárás az alkotmányjogban. Alkotmányos követelmények a jogalkotásban. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lap. Elektronikus jogszabálygyűjtemények.
8. Szuverenitás az alkotmányjogban. A szuverenitás az alkotmányban, nemzeti szuverenitás, népszuverenitás, parlamenti szuverenitás. Szuverenitás és demokrácia. Az állami szuverenitás az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban.
9. A szuverenitás terjedelme: terület és népesség. A szuverenitás megosztása az államon belül: a szövetségi állam. Állami szimbólumok (himnusz, zászló, címer).
10. Az állampolgársági jog. Az állampolgárság jogi tartalma. Az állampolgársági jog története, különösen a magyar állampolgársági jog. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.
11. A kettős állampolgárság és magyar állampolgárság. Az EU állampolgárainak státusa. A külföldiek, a menekültek és a hontalanok alkotmányos helyzete.
12. A képviseleti demokrácia. Képviselet és választás. A választójog alkotmányos elvei. Választási rendszerek.
13. A magyar választási rendszer. A választójog. A választójogosultság. A választási eljárás alapjai és a választási szervek. A jelölés, választási kampány. A mandátumok elosztása egyéni választókerületben, illetve országos listáról (a töredékszavazatok). Eredmény-megállapítás.

14. A közvetlen demokrácia intézményei. Népszavazás és népi kezdeményezés. A referendum szabályozása és típusai. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés alkotmányos feltételei.

 

Előadások Alkotmányjog 1-ből 

 

Okt.h.	Időpont	Oktató	Téma
1.	IX. 13.	Bragyova András	Az alkotmány fogalma. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányjog fogalma. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmánymódosítás. Az alkotmányok típusai. Alkotmányjog és államjog. Az alkotmány mint alaptörvény. Az alkotmány mint a jogrendszer alapja. Az alkotmány elsődlegessége.
2.	IX. 20.	Bragyova András	Az alkotmányos demokrácia. Az alkotmány alapvető elvei: demokrácia, hatalommegosztás, jogállamiság. Az alkotmány értelmezése.
3.	IX. 27.	Panyi Béla	Az újabb magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig. A szocialista rendszer alkotmányjogának alapintézményei. (Az alkotmány politikai jellege: a népköztársaság. A párt, vezető szerepe. A hatalom egysége. Az Országgyűlés működése. Az Elnöki Tanács. A Hazafias Népfront. Az állampolgári jogok. A szocialista törvényesség. A tanácsrendszer.) Az 1988–1990-es átalakulás alkotmánytörténetének vázlata.
4.	X. 4.	Bragyova András	A jogforrási rendszer alkotmányos alapjai és elvei. A jogforrás fogalma, a jogforrások rendszere. A jogforrási hierarchia és a jogforrási rendszer egyéb rendező elvei. A nemzetközi szerződések, az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.
5.	X. 11.	Panyi Béla	A jogalkotási eljárás az alkotmányjogban. Alkotmányos követelmények a jogalkotásban. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lap. Elektronikus jogszabálygyűjtemények.
6.	X. 18.	Bragyova András	A jogállamiság, mint alkotmányos elv. Az állam, joghoz kötöttsége. A visszamenőleges jogalkotás tilalma. A jogbiztonság. Törvényesség és alkotmányosság.
7.	X. 25.	Bragyova András	Szuverenitás az alkotmányjogban. Az állam függetlensége az alkotmányjogban. A függetlenség alkotmányos korlátozása: alkotmányos hatáskörök átruházása az Európai Unióra és az átruházás érvényességi feltételei. A demokratikus legitimáció elve. Alkotmányos tárgyakat érintő nemzetközi kötelezettségek és az állam függetlensége.
8.	X.I. 1.		SZÜNET
9.	XI.  8.	Bragyova András	Az állampolgársági jog. Az állampolgárság jogi tartalma. A magyar állampolgársági jog története. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.
10.	XI. 15.	Panyi Béla	A kettős állampolgárság és magyar állampolgárság. Az EU állampolgárainak státusa. A külföldiek, a menekültek és a hontalanok alkotmányos helyzete.
11.	XI. 22.	Bragyova András	A demokrácia alapvető alkotmányjogi intézményei 1. Képviselet és választás. A választójog alkotmányos elvei. Választási rendszerek.
12.	XI. 29.	Hallók Tamás	A magyar választási rendszer. A választójog.  A választójogosultság. A választási eljárás alapjai és a választási szervek. A jelölés, választási kampány, a mandátumok elosztása. Eredmény-megállapítás.
13.	XII. 6.	Bragyova András	A demokrácia alapvető alkotmányjogi intézményei 2. A közvetlen demokrácia intézményei. Népszavazás és népi kezdeményezés. A referendum szabályozása és típusai. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés alkotmányos feltételei.
14.	XII 13.	Bragyova András	Konzultáció

 

Az előadások időpontja és helye: csütörtök 14–16-ig, XX. előadóterem

 

3.    A félév elfogadásának feltételei

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. Az értékelés öt fokozatú.

 

4.    Számonkérés követelményei

Kollokvium. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. A vizsga írásban, illetve szóban történik.

 

Vizsgakérdések Alkotmányjog 1. tárgyból

 

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányok típusai. Az alkotmány mint alaptörvény. Az alkotmányozó hatalom.

2. Az alkotmányjog fogalma. Alkotmányjog és államjog. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányos demokrácia.

3. A hatalommegosztás alkotmányos elve (Locke, Montesquieu, Constant, Bibó).

4. A magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig.

5. A jogforrás fogalmai. A jogforrási hierarchia rendező elvei.

6. A magyar jogforrások rendszere: eredeti és származékos jogalkotói hatáskör; a jogalkotó szervek és az általuk kiadott jogszabályok.

7. A nemzetközi szerződések, az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.

8. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lapok.

9. A szuverenitás elméletének történeti vázlata.

10. A szuverenitás fogalmi elemei. Az államszuverenitás, a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás értelmezése.

11. Az unitárius (egyszerű) állam és az összetett állam: perszonálunió, reálunió, föderáció és konföderáció. Az államterület, és az állami szimbólumok (himnusz, zászló, címer).

12. Az állampolgárság fogalma. Az állampolgársági jogviszony jellemzése és tartalma.

13. Az állampolgársági jog története Magyarországon.

14. Az állampolgársági jog alapelvei, a magyar állampolgársági törvény alapelvei; a magyar állampolgárok; a magyar állampolgárság keletkezése.

15. A magyar állampolgárság megszerzése.

16. A magyar állampolgárság megszűnésének szabályai. Az állampolgárság nemzetközi vonásai (a kettős állampolgárság és a hontalanság szabályai a hatályos Ápt.-ben). Az EU állampolgárainak státusa.

17. Az államjogi képviselet fogalma. Választási rendszerek. A képviselői mandátum fajtái.

18. A választójog alapelvei: az általánosság, az egyenlőség, a titkosság, a közvetlenség és az arányosság.

19. A választói jogosultság. A választók nyilvántartása. A jelölés és a szavazás.

20. A választási kampány. A választást lebonyolító szervezet. Jogorvoslatok a választási eljárásban.

21. A választási eredmények megállapítása: a mandátumok elosztása. Az időközi választás szabályai.

22. A közvetlen és a közvetett demokrácia viszonya. A népszavazás és a népi kezdeményezés jogának tartalma és hatályos szabályai: az országos népszavazás fajtái, tárgyai, érvényessége, eredményessége és kötőereje.

 

5. Kötelező tananyag

Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István), Osiris, Bp., 2007. esetleges újabb kiadás.

Az alkotmányjog alapintézményei. Szerk. Paulovics Anita. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2018. (megjelenés alatt)

Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. (Szerk.: Schanda Balázs – Trócsányi László) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016.

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs – Varga Zs. András – Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

 

6. Ajánlott irodalom

Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. Budapest, KJK-MTA ÁJI. 1994.

Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban. KJK – MTA ÁJTI, Bp., 1998.

Wade – Bradley – Bates – Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman,

London, New York, 1986.

 

Egyéb tudnivalók:

 

A kötelező jogszabályok:

● Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvény

● Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) hatályos szövege

● 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

● 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

● 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (kivonatosan)

● 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről

Alkotmánybírósági határozatok:

● 2/1993. (I. 22.) AB határozat a népszavazásról

● 52/1997 (X. 14.) AB határozat a népszavazásról

● 25/1999. (VII. 7.) AB határozat a népszavazásról

● 1/2013. (I. 7.) AB határozat a választási regisztrációról

 

Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjogból csak az a nappali tagozatos hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75%-os egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a teljesítést bizonyító dokumentum másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

 

Adminisztratív ügyek intézése az A/6 222-es szobában történik, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2018. szeptember

Alkotmányjogi Tanszék