Alkotmányjog 2.

Tantárgyi tematika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Alkotmányjog 2. c. tantárgyból

 tárgykód: AJALK271N4

Jogász szak nappali tagozat

2018/2019. tanév II. félév

 

Tárgyfelelős: Bragyova András egyetemi tanár

Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék

Tantárgy oktatója: Bragyova András egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 1

Egyidejű felvétel: Alkotmányjogi gyakorlat 2.

Óraszám: 2/hét

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 4 kr.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14,

képesség: K1, K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K30, K31

attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A12, A15, A18

autonómia és felelősség: F1, F5, F6

 

1.     A tantárgy feladata és célja

A tárgy a jogász alapképzésben szakmai törzsanyag. Célkitűzései, hogy megismertesse a magyar államszervezet és a képviseleti demokrácia alkotmányos alapjait, az alkotmányvédelem és jogvédelem intézményeit, az összehasonlító alkotmányjog elemeit. A tantárgy tematikája felöleli az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az önkormányzatiság alkotmányjogi alapjainak, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet, az ügyészség témaköreit.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.

2. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

3. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.

4. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.

5. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949—1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.

6. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.

7. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve.

8. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.

9. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.

10. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.

11. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.

12. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.

13. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása.

14. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész mint közvádló és az ügyészi felügyelet.

 

 

 

 

Előadások

 

Okt. h.	Időpont	Oktató	Téma
1.	II. 14.	Bragyova András	Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A parlament mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.
2.	II. 21.	Pap G.	Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása.
3.	II. 28.	Bragyova András	Az Országgyűlés működése. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.
4.	III. 7.	meghívott előadó	A törvények fajai. A sarkalatos törvények. A költségvetési törvény tárgyalási rendje. A nemzetközi szerző­déseket kihirdető törvény. A törvény és a rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.
5.	III. 14.	Panyi Béla	A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949–1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége.
6.	III. 21.	Panyi Béla	A köztársasági elnök hatáskörei (az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársa­sági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.
7.	III. 28.	Hallók Tamás	A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.
8.	IV. 4.	Bragyova András	A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány mint a közigazgatás legfőbb szerve. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.
9.	IV. 11.		SZÜNET
10.	IV. 18.	Bragyova András	Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.
11.	IV. 25.	Bragyova András	A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.
12.	V. 2.	Panyi Béla	Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész mint közvádló és az ügyészi felügyelet.
13.	V. 9.		SZÜNET
14.	V. 16.		A félév lezárása

 

Az előadások helye és időpontja: XXI. ea csütörtök 12–14.

 

 

 

 

3.    A félév elfogadásának feltételei

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. Az értékelés ötfokozatú.

 

4.    Számonkérés követelményei

Kollokvium. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra.

 

Vizsgakérdések Alkotmányjog 2. tárgyból

1. Az államforma és a kormányforma fogalma. Az egyes kormányformák főbb sajátosságai, a parlamentáris kormányforma részletes jellemzése.
2. Egy- és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai és hatáskörei.
3. Az Országgyűlés megbízatási ideje, alakuló ülése, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.
4. Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők és kapcsolatuk az Országgyűléssel.
5. Az Országgyűlés saját tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók).
6. Az interpelláció szerepe a parlamenti ellenőrzésben; interpelláció és kérdés Magyarországon.
7. Az országgyűlési képviselők jogállása.
8. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje.
9. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Az Országgyűlés határozatai.
10. Az államfői jogkörök általános jellemzői (külkapcsolatok, miniszteri ellenjegyzés, alkotmányvédelem, az államfő szerepe a törvényalkotásban, viszonya a parlamenttel és a kormánnyal).
11. Az államfői jogkör Magyarországon 1945-től napjainkig. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa.
12. A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége.
13. A köztársasági elnök hatásköre (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint).
14. A kormányzás és a végrehajtó hatalom kapcsolata. A kormányzás fogalma. A kormányzati tevékenység. A Kormány kormányzati és igazgatási hatásköre.
15. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatása; az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök.
16. A kormányzati felelősség általában. A Kormány politikai felelőssége. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása és felelőssége.
17. A közigazgatás alkotmányos alapjai. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.
18. A helyi (decentralizált és dekoncentrált) szervek, és az önkormányzatok alkotmányjogi alapjai.
19. Az igazságszolgáltatás fogalma; igazságszolgáltatás szervezeti megoldásai. Az igazságszolgáltatás alkotmányos elvei (alapelvei).
20. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A közigazgatási bíróságok.
21. A bírák jogállása, a bírói függetlenség garanciái.
22. Az ügyészség szervezeti megoldásai. A magyar ügyészség szervezete.
23. Az ügyészek jogállása, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre.
24. Az ügyészi tevékenység fő irányai (szakágak).

 

5.    Kötelező tananyag

Alkotmánytan I. (szerk. Kukorelli István), Osiris, Bp., 2007. (esetleges újabb kiadás)

Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. (Szerk.: Schanda Balázs - Trócsányi László) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016.

Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014.

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs — Varga Zs. András — Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

 

6.    Ajánlott irodalom

Pap Gábor: A köztársasági elnök felelősségéről. Jogtudományi Közlöny, 1997. 5. sz.

Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, 2005. 4. sz.

Wade — Bradley — Bates — Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

 

 

 

Egyéb tudnivalók:

A kötelező jogszabályok:

• Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvény
• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
• 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
• 2018. évi CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról
• 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről
• 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
• 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
• 10/2014. (II. 24.) OGYh. hatályos szövege az Országgyűlés Házszabályáról

      Alkotmánybírósági határozatok:

• 36/1992. (VI. 10.) a köztársasági elnök kinevezési jogköréről
• 1/1999. (II. 24.) a kétharmados törvényekről
• 4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről
• 62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról
• 33/2012. (VII. 17.) AB h. a bírák nyugdíjazásáról

 

Megajánlott jegy: Tanszékünk élni kíván a Miskolci Egyetem Hallgatóinak Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában, a 25. pontban foglalt jegymegajánlási lehetőséggel. Ezért a hallgatók önkéntes alapon “Alkotmányjogi verseny”-en vehetnek részt, amelyen a Tanszék által kiadott alkotmányjogi feladatokat kell megoldani. A verseny kétfordulós. Az első fordulóra a szorgalmi időszakban a hallgatókkal egyeztetett időpontban kerül sor. A második fordulón – amelyet a gyakorlatvezetők előtt kell teljesíteni – azon hallgatók vehetnek részt, akik az első fordulóban legalább 75%-os eredményt értek el. Jelest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 85%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. Négyest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 75%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el.

 

Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjogból csak az a nappali tagozatos hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75% egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

 

Adminisztratív ügyek intézése az A/6. 222-es szobában történik, ügyintéző: Hodosi Gabriella.

 

 

Miskolc, 2019. január

 

                                                                                                                      Alkotmányjogi Tanszék