Alkotmányjog gyakorlat 2.

Tantárgyi tematika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Alkotmányjog gyakorlat 2. c. tantárgyból

tárgykód: AJALK272L4

jogász szak levelező tagozat

2018/2019. tanév II. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens

Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjogi gyakorlat 1.

Egyidejű felvétel: Alkotmányjog 2.

Óraszám: 2/félév

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1 kr.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14, T15

képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K11, K12, K15, K16, K19, K20, K25, K28, K29, K30, K31, K32, K33

attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A10, A15, A18

autonómia és felelősség: F1, F5, F6, F8

 

1.    A tantárgy feladata és célja

Alkotmányjogi szövegek (jogszabályok, bírói döntések, alkotmánybírósági határozatok, szakirodalom) tanulmányozása. A jogeset-megoldási készség kialakítása az alkotmányjogban. Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei. Al­kotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése. Az elsajátított készségek értékelése.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.

2.    Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

3.    A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.

4.    A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.

5.    A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949—1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.

6.    A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.

7.    A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány mint a közigazgatás legfőbb szerve.

8.    Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.

9.    A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.

10.  Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.

11.  Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.

12.  A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.

13.  Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása.

14.  A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész, mint közvádló és az ügyészi felügyelet.

 

3.    A félév elfogadásának feltételei

A gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A félévi aláírás feltétele a gyakorlaton való részvétel. Az aláírás pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében, továbbá a vizsgaidőszak első három hetében van lehetőség.

 

4.    Számonkérés követelményei

A gyakorlat aláírásának feltétele: a teljes gyakorlaton való részvétel. 

Gyakorlati jegy. A gyakorlat értékelése 1-5 terjedő érdemjeggyel történik (öt fokozatú). A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő írásbeli beszámoló értékelése alapján kerül kialakításra.

A gyakorlaton (május 3-án) a hallgatóknak dolgozatot kell írniuk a következő alkotmánybírósági határozatokról feltett kérdésekből:

-          36/1992. (VI. 10.) AB határozat a köztársasági elnök kinevezési jogköréről;

-          55/2004. (XII. 13.) AB határozat a kormányfő és a kormány lemondásával kapcsolatos eljárásról;

-          33/2012. (VII.17.) AB h. a bírák nyugdíjazásáról

-          4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről

-          62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról

 

      Az aláírás és a gyakorlati jegy pótlása: Az aláírást pótolni a fentebb megjelöltek közül egy másik alkotmánybírósági határozat (ami nem azonos a gyakorlati jegyért írandó dolgozatban kifejtettel) minimum 2 teljes oldal  terjedelemben való összefoglalása. Ezt kinyomtatva kell beadni.

    Az aláíráspótló feladat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűnagyság; 1,5-es sortáv, a margók távolsága pedig mindenütt 2 cm. A szöveg szedése folyamatos, tehát közben nem kell kihagyni sorokat, mert a szöveget a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően bekezdésekkel tagoljuk.

      Az aláíráspótló dolgozat elutasítását vonja maga után az alkotmánybírósági határozat vagy bármely nem a dolgozat szerzője által írt anyag változtatás nélküli egy az egyben való átvétele!

      A gyakorlati jegyet (és így a dolgozatot) pótolni a május 17-i  pénteki időpontban (16-17-ig) lehet a dolgozat megírásával azoknak, akik nem írtak május 3-án, vagy akiknek az május 3-i dolgozata elégtelen lett.

 

 

 

5.    Gyakorlat

 

Gyakorlat (Hallók Tamás)

Május. 3. péntek 16:00-17:40 XIX. ea.

Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei.

Al­kotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése.

Az elsajátított készségek értékelése.

A gyakorlaton a hallgatóknak dolgozatot kell írniuk a következő alkotmánybírósági határozatokról feltett kérdésekből:

-          36/1992. (VI. 10.) AB határozat a köztársasági elnök kinevezési jogköréről;

-          55/2004. (XII. 13.) AB határozat a kormányfő és a kormány lemondásával kapcsolatos eljárásról;

-          33/2012. (VII.17.) AB h. a bírák nyugdíjazásáról

-          4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről

-          62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról

 

 

 

Gyakorlatpótlás (Hallók Tamás)

V. 17. péntek 16-17. XVIII. ea.

 

5.    Kötelező tananyag

Alkotmánybírósági esetjog. (szerk.: Halmai Gábor), INDOK, Bp., 2004.

Alkotmánytan I. (Szerk.: Kukorelli István), Osiris Kiadó, Bp., 2007. (esetleges újabb kiadás)

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

 

6.    Ajánlott irodalom

       Az értelmezett alkotmány. (Szerk.: Balogh Zsolt – Holló András) Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2000.

       Petrétei József: Magyar Alkotmányjog II. Dialog Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2000.

Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

 

Egyéb tudnivalók:

A kötelező jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok megjelölése:

  • 4/1999. (III. 31.) AB határozat az Országgyűlés ülésezési rendjéről
  • 1/1999. (II. 24.) AB határozat a kétharmados törvényekről
  • 50/2003. (XI. 5.) AB határozat az országgyűlési vizsgálóbizottságokról
  • 48/1991 (IX. 26.) AB határozat a köztársasági elnök főparancsnoki jogköréről
  • 8/1992. (I. 30.) AB határozat a köztársasági elnök alapvető feladatáról és hatáskörének értelmezéséről
  • 36/1992. (VI. 10.) AB határozat a köztársasági elnök kinevezési jogköréről
  • 62/2003. (XII. 15.) AB határozat az elnöki vétóról
  • 50/1998. (XI. 27.) AB határozat a miniszteri felelősségéről
  • 55/2004. (XII. 13.) AB határozat a kormányfő és a kormány lemondásával kapcsolatos eljárásról
  • 58/B/1992. AB határozat az önkormányzati alapjogok alkotmányos korlátairól szóló ún. precedens-határozat
  • 56/1996. (XII. 12.) AB határozat az önkormányzati alapjogok jellemzőiről
  • 38/1993. (VI. 11.) AB határozat a bírói függetlenségről és a bírói hatalmi ág semlegességéről
  • 42/2005. (XI. 14.) AB határozat a jogegységi határozat alkotmányellenességéről
  • 3/2004. (II. 17.) AB határozat a legfőbb ügyészhez intézett interpellációról
  • 16/1991. (IV. 20.) AB határozat a törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes normakontrollról
  • 57/1991. (XI. 8.) AB határozat az utólagos normakontroll tartalmi értelmezéséről és az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegéről.
  • 30/1998. (VI. 25.) AB határozat az alkotmányos hatáskörök átruházásáról az EU-ra

 

Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjogigyakorlatból csak az a hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult Alkotmányjogi gyakorlatot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 %-os egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

 

Adminisztratív ügyek intézése az A/6. 222-es szobában történik. Ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2019. január

 

Alkotmányjogi Tanszék

 

Vissza