+36 46 565 111 Miskolci Egyetem
KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
az Alkotmányjog 2. c. tantárgyból
tárgykód: AJALK271D4
Jogász szak diplomás levelező tagozat
2018/2019. tanév II. félév
Tárgyfelelős: Dr. Pap Gábor egyetemi adjunktus
Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék
Tantárgy oktatója: Dr. Pap Gábor egyetemi adjunktus Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Panyi Béla óraadó
Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 1.
Egyidejű felvétel: -
Óraszám: 12 óra/félév
Számonkérés módja: kollokvium
Kreditpont: 4 kr.
Fejlesztendő kompetenciák:
tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14,
képesség: K1, K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K30, K31
attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A12, A15, A18
autonómia és felelősség: F1, F5, F6
1. A tantárgy feladata és célja
A tárgy a jogász alapképzésben szakmai törzsanyag. Célkitűzései, hogy megismertesse a magyar államszervezet és a képviseleti demokrácia alkotmányos alapjait, az alkotmányvédelem és jogvédelem intézményeit, az összehasonlító alkotmányjog elemeit. A tantárgy tematikája felöleli a választójog és választási rendszerek, az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az önkormányzatiság alkotmányjogi alapjainak, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet, az ügyészség.
2. A tantárgy tematikus leírása
1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.
2. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.
3. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.
4. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.
5. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949—1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.
6. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.
7. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve.
8. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.
9. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.
10. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.
11. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.
12. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A közigazgatási bíróságok. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.
13. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása.
14. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész mint közvádló és az ügyészi felügyelet.
3. A konzultációk beosztása
Első előadás (Pap Gábor)
február 22. (péntek), 14:10–17:30 (4ó), XVIII. ea.
Kormányformák. A parlamentáris kormányforma.
A Parlament mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament.
Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.
Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása.
Az Országgyűlés eljárása.
Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.
A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás.
A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.
Második előadás (Hallók Tamás)
március 23. (szombat), 08:30–11:50 (4ó), XVIII. ea.
A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949–1989).
A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége.
A köztársasági elnök hatáskörei (az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozatai szerint).
A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.
A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység.
A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány.
A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása.
A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.
Harmadik előadás (Panyi Béla)
április 5. (péntek), 16:00–19:30,(4 ó) XIX. ea.
A közigazgatás alkotmányos alapjai.
A kormány mint a közigazgatás legfőbb szerve.
Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.
A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok.
Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.
Közpénzügyek, ÁSZ, MNB.
Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.
Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.
A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A közigazgatási bíróságok.
A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírói Hivatal.
A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.
Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész mint közvádló és az ügyészi felügyelet.
4. A félév elfogadásának feltételei
A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. A vizsga szóban történik. Az értékelés öt fokozatú.
5. Számonkérés követelményei
Kollokvium. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra.
Vizsgakérdések Alkotmányjog 2. tárgyból
1. Az államforma és a kormányforma fogalma. Az egyes kormányformák főbb sajátosságai, a parlamentáris kormányforma részletes jellemzése.
2. Egy- és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai és hatáskörei.
3. Az Országgyűlés megbízatási ideje, alakuló ülése, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.
4. Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők és kapcsolatuk az Országgyűléssel.
5. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók).
6. Az interpelláció szerepe a parlamenti ellenőrzésben; interpelláció és kérdés Magyarországon.
7. Az országgyűlési képviselők jogállása.
8. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje.
9. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Az Országgyűlés határozatai.
10. Az államfői jogkörök általános jellemzői (külkapcsolatok, miniszteri ellenjegyzés, alkotmányvédelem, az államfő szerepe a törvényalkotásban, viszonya a parlamenttel és a kormánnyal).
11. Az államfői jogkör Magyarországon 1945-től napjainkig. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa.
12. A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége.
13. A köztársasági elnök hatásköre (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint).
14. A kormányzás és a végrehajtó hatalom kapcsolata. A kormányzás fogalma. A kormányzati tevékenység. A Kormány kormányzati és igazgatási hatásköre.
15. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatása; az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök.
16. A kormányzati felelősség általában. A Kormány politikai felelőssége. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása és felelőssége.
17. A közigazgatás alkotmányos alapjai. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása.
18. A helyi (decentralizált és dekoncentrált) szervek, és az önkormányzatok alkotmányjogi alapjai.
19. Az igazságszolgáltatás fogalma; igazságszolgáltatás szervezeti megoldásai. Az igazságszolgáltatás alkotmányos elvei (alapelvei).
20. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A közigazgatási bíróságok.
21. A bírák jogállása, a bírói függetlenség garanciái.
22. Az ügyészség szervezeti megoldásai. A magyar ügyészség szervezete.
23. Az ügyészek jogállása, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre.
24. Az ügyészi tevékenység fő irányai (szakágak).
6. Kötelező tananyag
Alkotmánytan I. (Szerk.: Kukorelli István), Osiris Kiadó, Bp., 2007. (esetleges újabb kiadás)
Petrétei József: Magyar Alkotmányjog II. Államszervezet. Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.
The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.
7. Ajánlott irodalom
Pap Gábor: A köztársasági elnök felelősségéről. Jogtudományi Közlöny, 1997. 5. sz.
Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, 2005. 4. sz.
Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.
Egyéb tudnivalók:
A kötelező jogszabályok:
Alkotmánybírósági határozatok:
Felmentési kérelmek elbírálása:
Alkotmányjogból csak az a levelező tagozatos hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 % egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).
Adminisztratív ügyek intézése az A/6. 222-es szobában történik. Ügyintéző: Hodosi Gabriella.
Miskolc, 2019. január Alkotmányjogi Tanszék