Záróvizsga-felkészítő igazságügyi igazgatási szakos levelezős hallgatóknak
2018/2019-es tanév II. félév
Tanegység címe: Alkotmányjog záróvizsga-felkészítő
Számonkérés típusa: záróvizsga
Tanegység szintje: 06
Óraszám: 3 a félévben
A tárgy jegyzője: Pap Gábor egyetemi adjunktus
Tanszék: Alkotmányjogi Tanszék (tanszékvezető: Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár)
Fejlesztendő kompetenciák:
tudás: T1, T3, T7, T12
képesség: K1, K2
attitűd: A1, A2, A7
autonómia és felelősség: F1, F2, F5
Kötelező tananyag: Alkotmányjog bachelor szakos hallgatók számára. Szerk. Paulovics Anita. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2013.
Március 2. (szombat), 08:30-11:00, (3ó) XIX. ea. (Pap Gábor)
Téma: A tételek megbeszélése és a változások ismertetése.
Alkotmányjog-záróvizsga kérdései
igazságügyi igazgatási szakos hallgatóknak
1. Az alkotmány fogalma és jellemzői, az alkotmányok típusai.
2. Az alkotmányjog fogalma és jellemzői. Az alkotmányosság fogalma és kritériumai.
3. A hatalommegosztás elmélete (Locke, Montesquieu, Constant, Bibó).
4. Az államforma és a kormányforma fogalmának ismérvei.
Egyes kormányformák: az alkotmányos monarchia, parlamentáris monarchia,
parlamentáris köztársaság, prezidenciális köztársaság, félprezidenciális kormányforma.
5. A jogforrás fogalma. A jogforrási hierarchia rendező elvei.
Jogszabályok érvényessége és hatálya.
6. A hatályos magyar jogforrási rendszer. A jogszabályok.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök. A nemzetközi jogi normák és az EU jogforrásai.
7. Szokásjogi jogalkotás, bíró alkotta jog. A jogalkotás törvényességének biztosítékai.
A jogszabályok kihirdetése és közzététele, nyilvántartása és jelölése.
8. Választási alapfogalmak, alapelvek és rendszerek (modellek).
9. A választói jogosultság, a választás eredményének megállapítása:
az országgyűlési választások, az időközi választás.
10. A választási szervek, a választási eljárás szabályai: kampány és jelöltállítás, szavazás és jogorvoslatok.
11. A népszavazás joga (a közvetlen és a közvetett demokrácia viszonya, az országos népszavazás fajtái, főbb korlátai, érvényessége és eredményessége, a népszavazás kötőereje).
12. Az Országgyűlés funkciói és hatásköre. Az Országgyűlés megalakulása, megbízatási ideje.
13. Az Országgyűlés szervezete: a bizottságok fajtái, frakciók; tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők.
14. Az Országgyűlés működésének szabályai: ülésszakok; a törvényjavaslatok tárgyalási rendje:
általános és részletes vita, a törvényalkotási bizottság eljárása, plenáris vita, zárószavazás.
15. Kérdés és interpelláció.
16. Az országgyűlési képviselők jogállása, mentelmi joga.
17. A köztársasági elnök jogállása: megválasztása, megbízatásának megszűnése.
18. A köztársasági elnök hatásköre: ellenjegyzéssel és ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörei,
a kinevezések megtagadásának joga, vétójoga.
19. A Kormány alkotmányos helyzete: a Kormány létrejötte, megszűnése;
az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök.
20. A Kormány és a Kormány tagjainak felelőssége; a bizalmatlansági indítvány.
21. Az alkotmánybírák jogállása: megválasztásuk, megbízatásuk megszűnése.
22. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása.
23. Az alapvető jogok biztosa (a tisztség betöltése, hatásköre és eljárása).
Miskolc, 2019. január Alkotmányjogi Tanszék