Állam- és jogtani alapismeretek

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Állam- és jogtani alapismeretek c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOE101KSZN1

Közigazgatás szervező szak, nappali tagozat

2014/15. tanév I. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Sáryné Dr. Gedeon Magdolna egy. docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Sáryné Dr. Gedeon Magdolna egy. docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám: heti 2 óra

Számonkérés módja: szóbeli kollokvium

Kreditpont: 2

 

 

1.    A tantárgy feladata és célja

A tárgy oktatásának feladata, hogy megismertessen a jog intézményrendszerének és az annak bázisát képező állami-politikai intézményrendszernek az alapvető szerkezetével és működésével, legfontosabb fogalmaival. A feladatát a legalapvetőbb összefüggések és ismeretek megalapozásában látja, mellyel bevezetést nyújt a jogi-igazgatási jelenségek elmélyültebb megismeréséhez is. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kötelező tananyag jellege és terjedelme a vizsga sikeres teljesítése érdekében évközi készülést is igényel. A konzultációk korlátozott száma nem teszi lehetővé a tananyag teljes és elmélyült áttekintését, csupán segítséget nyújt a felkészüléshez. A konzultációk feladata az, hogy az anyaggal való megismerkedés során felmerült kérdéseket megválaszolja, és a bizonytalanságokat eloszlassa.

      

2.    A tantárgy tematikus leírása

09. 08.	1.  A jogszabály: Jogi norma;Jogszabály; A jogszabályok szerkezete; A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya
09. 15.	2.  A jogrendszer:A jog rendszerszerűsége; A jogági tagozódás; A jogszabályi hierarchia; A jogrendszer egységének biztosítása; A joghézag problémája
09. 22.	3.  A jogcsalád: A jogrendszerek sokfélesége és összehasonlítása; A »common law« jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei;A római-germán jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei; Egyéb jogrendszerek; A szocialista jog; Az iszlám jog
09. 29.	4.  A jogképződés: A jogforrás fogalma és fajtái; A jogalkotói jog; A jogalkotás menete; A bírói jog; A szokásjog
10. 06.	5.  A jogérvényesülés: Érvényesség, érvényesülés, hatásosság; A jogkövetés; Jogtudat és jogismeret;
10. 13.	6.  Zárthelyi dolgozat (önkéntes vállalás alapján) 7. A jog megkerülése; A jogalkalmazás; A jogi eljárás; A jogértelmezés; Laikusok részvétele a bíráskodásban
10. 27.	8.A jogviszony és a felelősség: A jogviszonyok szerkezete és fajtái; A jogviszony elemei; A jogi tények; A felelősség fogalma; A felelősség fajtái; A jogi felelősség; A felelősségi formák
11. 03.	9. A modern állam:Az abszolutista állam jegyei: szuverenitás, hadsereg, bürokrácia, fiskalitás; Az abszolutista állam jegyei: laicizáció, diplomácia, gyarmatosítás, jogrendszer
11. 10.	10.  A polgári állam kialakulása; az alkotmányosság; A polgári állam: törvényesség, intézményesültség, demokratizmus; A jóléti állam; A totális állam
11. 17.	11. Az államszervezet: A hatalommegosztás; A törvényhozás; A végrehajtás; A bíráskodás; A szervezet
11. 24.	12.  Államtipológia: Államtipológia – államtípus; Az államforma; Az alkotmányforma; A kormányforma;
12. 01.	13. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek – pluralista rendszerek. 14. Európa: Európa kialakulása; Európa régiói; Az Európai Unió formálódása; Az Európai Unió intézményei és jogforrásai
12. 08.	15. Elővizsga

 

 

3.    Aláírás feltétele:

Az aláírást mindenki megkapja, aki a tárgyat felvette.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása

Szóbeli kollokvium, ötfokozatú értékeléssel.

 

Vizsgakérdések (a tételek után a Jogi alapfogalmak c. tankönyv oldalszámai találhatóak)

A 

1. A jogi normák általános és specifikus jegyei (11-14. o.)
2. A jogi norma logikai és grammatikai szerkezete (14-16. o.)
3. A jogszabály fogalma (16-18. o.)
4. A jogszabály szerkezete (19-23. o.)
5. A jogszabályok tipológiája tartalmuk szerint (23-24. o.)
6. A jogszabályok rendszerezésének technikái (24-27. o.)
7. A jogszabályok érvényessége és hatálya (27-32. o.)
8. A jog rendszerszerűsége (33-36. o.)
9. A jogági tagozódás – áttekintés (37-40. o.)
10. Az egyes alapjogágak és a másodlagos jogágak (40-44. o.)
11. A jogszabályi hierarchia (44-49. o.)
12. A joghézag és a jogrendszer egységét biztosító elvek (49-54. o.)
13. A jogösszehasonlítás – áttekintés (55-59. o.)
14. A római-germán jogcsalád (60-66. o.)
15. A „common law” jogcsalád (66-71. o.)
16. A szocialista jogcsalád és a vallási és tradicionális jogrendszerek (72-76. o.)
17. A jogforrás (80-83. o.)
18. A jogalkotás fajtái és jegyei (84-88. o.)
19. A törvényhozás menete (89-92. o.)
20. A bírói jog (93-97. o.)
21. A szokásjog (98-100. o.)
22. Jogérvényesülés és jogkövetés (101-104. o.)
23. A jogalkalmazás (105-108. o.)
24. A jogi eljárás menete és az első fokú bírósági eljárás (109-114. o.)
25. Ítélet és végzés; másodfokú eljárás és rendkívüli perorvoslatok (114-118. o.)
26. A jogértelmezés (118-119. o.)
27. Laikusok részvétele a bíráskodásban (119-124. o.) 

B 

1. A jogviszonyok szerkezete és fajtái (125-129. o.)
2. A jogviszony elemei, a jogviszonyok tárgya (129-133.o.)
3. A jogviszony tárgya és a jogi tények (133-136. o.)
4. Felelősség és felelősségrevonás (136-139. o.)
5. A felelősség alapja és fajtái (139-144. o.)
6. Az állam fogalma (147-153. o.)
7. Az államszerkezet (153-157. o.)
8. Az abszolutista állam jegyei (157-163. o.)
9. A polgári állam kialakulása és jegyei I. (163-167. o.)
10. A polgári állam jegyei II. intézményesültség és demokrácia (168-170.o.)
11. A jóléti állam (170-174.o.)
12. A totális állam (175-178.o.)
13. A hatalommegosztás.(179-181.o.)
14. A törvényhozás (182-185.o.)
15. A végrehajtás (185-189. o.)
16. A bíráskodás (190-195. o.)
17. A szervezet (195-200.o.)
18. Államtipológia – államtípus és államforma (201-207.o.)
19. Az alkotmányforma (207-209. o.)
20. A kormányforma (210-215. o.)
21. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek (215-218.o)
22. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: pluralista rendszerek (218-220. o.)
23. Európa kialakulása (221-2268. o.)
24. Európa régiói (226-233. o.)
25. Az Európai Unió kialakulása, az alapító szerződések (233-238. o.)
26. Az EU intézményrendszere (238-239.o.)
27. Az EU jogforrási rendszere (239-240.o.)

 

 

5.    Kötelező tananyag

1. Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. (Miskolc, Bíbor, 2012.) című tankönyv első öt fejezete. Erre épülnek az előadások és a vizsgakérdések is. A tankönyv korábbi kiadásai nem megfelelőek, a tételek oldalszámai és a tananyag is erre az újabb kiadásra épül.

A vizsgák sikeres letételéhez nem elegendő semmilyen kivonatos összeállítás megtanulása!

2. Varga Csaba: A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség. Bp. 1979.

3. Berman, H.: Law and Revolution.The Formation of the Western Legal Tradition. Cambridge, 1983.

 

6.    Ajánlott irodalom

1. Szabó M. (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Miskolc, Bíbor, 2012.

2. Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp. Osiris, 2005

3. Schwarze, J.: EU Kommentar, Nomos, Baden-Baden, 2012.

 

Egyéb tudnivalók:

Ügyintézés: Hódosi Gabriella, A/6 222. joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2014. június 30.                      Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék