Általános szociológia

TANTÁRGYI TEMATIKA

2018/2019. tanév 1. félév

Jogi felsőoktatási szakképzés

 

Tantárgy Neptun kódja:

Levelező tagozat: AJJOE822JFL1

Tárgyfelelős intézet:

Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgyelem: Kötelező

 

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina, PhD egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 1. félév – őszi

 

Óraszám: Levelező: 10 óra/hét

Előfeltétel: -

Számonkérés módja: Kollokvium

 

Kreditpont: 2 kredit

 

 

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy célja, hogy bemutassa az általános szociológia fejlődésének történetét, módszertanát, legfontosabb képviselőit és elméleteiket. Áttekintjük továbbá a szociológia által hagyományosan vizsgált és kutatott témaköröket a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozásával, valamint betekintést kaphatnak a hallgatók a jogszociológia néhány aspektusába is.

 

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2

képesség: K17

attitűd: A5, A6

autonómia és felelősség: F4

 

Tantárgy tematikus leírása:

Konzultáció:

A félév során az órarendben megadott időpontokban 10 óra konzultációra kerül sor. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációk tematikája az írott tananyagot követi:

1. 2018. október 5. péntek 14.10-17.30 (A/1. 308.)

A szociológia fogalma, módszerei, viszonya a jogtudományhoz; Szociológiatörténet; Rendszerelméletek; Struktúraelméletek

2. 2018. október 26. péntek 16.00-18.30 (A/1. 307.)

Cselekvéselméletek; Társadalmi csoportok, személy- és csoportközi viszonyok

3. 2018. november 9. péntek 14.10-16.40 (A/1. 307.)

Kisebbségek, diszkrimináció; Szocializáció; Jogszociológia; A magyar társadalom legfontosabb szociológia jellemzői a rendszerváltás óta

 

 

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

Önkéntes zárthelyi dolgozat a tananyag első feléből, ami a ZH-ig az előadáson/konzultáción elhangzott.

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel (a tételsorból 4 kérdés kidolgozása)

A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első két kérdését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet.

Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki:

Jeles (5): 88–100 %

Jó (4): 75–87 %

Közepes (3): 63–74 %

Elégséges (2): 51–62 %

Elégtelen (1): 0–50 %

 

A tananyag feldolgozása során a hallgatók feladata a szociológia jelentős képviselői írásainak feldolgozása, tematikus prezentáció készítése és bemutatása.

Vizsgakérdések:

(letölthető innen)

1. A szociológia szemlélete, tárgya, emberképe

2. A szociológia módszertana (mikro- és makroszociológia)

3. A szociológia „előfutárai” (Saint-Simon, Comte, Tocqueville)

4. Karl Marx osztály- és elnyomorodás-elmélete

5. Émile Durkheim elmélete (szolidaritás, anómia)

6. Max Weber elmélete (hatalom/uralom, társadalmi cselekvés, megértő szociológia)

7. A klasszikusok kortársai (Spencer, Pareto, Veblen)

8. A két világháború közötti szociológusok (Mannheim Károly, Znaniecki, Burgess, Lynd házaspár)

9. A funkcionalizmus irányzata (Malinowski, Parsons, Merton, Mills)

10. A Frankfurti Iskola

11. Neoweberiánus elméletek (Giddens, Rawls)

12. AGIL-system

13. Niklas Luhmann rendszerelmélete (rendszerszintek, bináris kód, entrópia, autopoiézisz)

14. A társadalmi struktúra, rétegződés, státusz, a társadalmi osztály és réteg fogalmai

15. A társadalmi struktúrára vonatkozó elméletek (4)

16. A társadalmi egyenlőtlenség, esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet és depriváció fogalmai

17. A társadalmi egyenlőtlenségek elfogadhatóságára vonatkozó álláspontok (3)

18. Az egyenlőtlenségek és szegénység lehetséges okai

19. A társadalmi mobilitás típusai

20. Társadalmi cselekvéstípusok Weber szerint (4)

21. Társadalmi cselekvéstípusok Habermas szerint (4)

22. Társadalmi cselekvéstípusok Luhmann szerint (3)

23. A szabad akaratra vonatkozó álláspontok (3)

24. A szabad akaratot befolyásoló külső és belső tényezők

25. A társadalmi csoport fajtái (3)

26. A csoportstruktúra leírására vonatkozó elméletek (4)

27. A személyközi kapcsolatokra vonatkozó elméletek (5)

28. A szociális facilitáció és a prezentáció fogalmai

29. Az ítéletalkotás folyamatában megjelenő szabályok és hibák (3-3)

30. A kisebbségek csoportosítása (3)

31. A kategorizáció, sztereotípia és előítélet fogalmai

32. A diszkrimináció fogalma és típusai (3)

33. A szocializáció lehetséges fogalmai

34. A társadalmi tanulás módjai (3)

35. Szocializációs ágensek

36. Jogismeret fogalma

37. Jogi attitűd fogalma és kutatása

38. Jogtudat fogalma

39. A magyar társadalom legfontosabb szociológiai jellemzői a rendszerváltás után (áttekintés 5 pontban)

40. A szegénység fajtái (6)

41. Az elit típusai (3) és szerepük Magyarországon a rendszerváltást követően

42. A modern mentalitással kapcsolatos problémák Magyarországon

Kötelező irodalom:

  1. Hidasi Viktória – Vinnai Edina: Bevezetés a szociológiába. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015.
  2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.(Második javított és bővített kiadás) Budapest: Osiris Kiadó, 2006.
  3. Giddens, Anthony: Sociology. (6th edition) Polity Press, 2009.

 

Ajánlott irodalom:

  1. Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak. Budapest: Napvilág Kiadó, 2003.
  2. Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi jegyzet. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.
  3. Cotterrell, Roger: The Sociology of Law. An Introduction. (2nd ed.) London, Dublin, Edinburgh: Butterworths, 1992.

Vissza