TANTÁRGYI TEMATIKA
2018/2019. tanév 1. félév
Jogi felsőoktatási szakképzés
|
|||
|
|||
Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina, PhD egyetemi docens |
|||
Közreműködő oktató(k): - |
|||
Javasolt félév: 1. félév – őszi |
|
||
Óraszám: Levelező: 10 óra/hét Előfeltétel: - Számonkérés módja: Kollokvium |
|
||
Kreditpont: 2 kredit |
|
||
Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja, hogy bemutassa az általános szociológia fejlődésének történetét, módszertanát, legfontosabb képviselőit és elméleteiket. Áttekintjük továbbá a szociológia által hagyományosan vizsgált és kutatott témaköröket a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozásával, valamint betekintést kaphatnak a hallgatók a jogszociológia néhány aspektusába is.
Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2 képesség: K17 attitűd: A5, A6 autonómia és felelősség: F4 |
|||
Tantárgy tematikus leírása: |
|||
Konzultáció: A félév során az órarendben megadott időpontokban 10 óra konzultációra kerül sor. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációk tematikája az írott tananyagot követi: 1. 2018. október 5. péntek 14.10-17.30 (A/1. 308.) A szociológia fogalma, módszerei, viszonya a jogtudományhoz; Szociológiatörténet; Rendszerelméletek; Struktúraelméletek 2. 2018. október 26. péntek 16.00-18.30 (A/1. 307.) Cselekvéselméletek; Társadalmi csoportok, személy- és csoportközi viszonyok 3. 2018. november 9. péntek 14.10-16.40 (A/1. 307.) Kisebbségek, diszkrimináció; Szocializáció; Jogszociológia; A magyar társadalom legfontosabb szociológia jellemzői a rendszerváltás óta
|
|||
Félévközi számonkérés módja és értékelése: Önkéntes zárthelyi dolgozat a tananyag első feléből, ami a ZH-ig az előadáson/konzultáción elhangzott. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel (a tételsorból 4 kérdés kidolgozása) A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első két kérdését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet. Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 % Elégtelen (1): 0–50 %
A tananyag feldolgozása során a hallgatók feladata a szociológia jelentős képviselői írásainak feldolgozása, tematikus prezentáció készítése és bemutatása. |
|||
Vizsgakérdések: (letölthető innen) 1. A szociológia szemlélete, tárgya, emberképe 2. A szociológia módszertana (mikro- és makroszociológia) 3. A szociológia „előfutárai” (Saint-Simon, Comte, Tocqueville) 4. Karl Marx osztály- és elnyomorodás-elmélete 5. Émile Durkheim elmélete (szolidaritás, anómia) 6. Max Weber elmélete (hatalom/uralom, társadalmi cselekvés, megértő szociológia) 7. A klasszikusok kortársai (Spencer, Pareto, Veblen) 8. A két világháború közötti szociológusok (Mannheim Károly, Znaniecki, Burgess, Lynd házaspár) 9. A funkcionalizmus irányzata (Malinowski, Parsons, Merton, Mills) 10. A Frankfurti Iskola 11. Neoweberiánus elméletek (Giddens, Rawls) 12. AGIL-system 13. Niklas Luhmann rendszerelmélete (rendszerszintek, bináris kód, entrópia, autopoiézisz) 14. A társadalmi struktúra, rétegződés, státusz, a társadalmi osztály és réteg fogalmai 15. A társadalmi struktúrára vonatkozó elméletek (4) 16. A társadalmi egyenlőtlenség, esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet és depriváció fogalmai 17. A társadalmi egyenlőtlenségek elfogadhatóságára vonatkozó álláspontok (3) 18. Az egyenlőtlenségek és szegénység lehetséges okai 19. A társadalmi mobilitás típusai 20. Társadalmi cselekvéstípusok Weber szerint (4) 21. Társadalmi cselekvéstípusok Habermas szerint (4) 22. Társadalmi cselekvéstípusok Luhmann szerint (3) 23. A szabad akaratra vonatkozó álláspontok (3) 24. A szabad akaratot befolyásoló külső és belső tényezők 25. A társadalmi csoport fajtái (3) 26. A csoportstruktúra leírására vonatkozó elméletek (4) 27. A személyközi kapcsolatokra vonatkozó elméletek (5) 28. A szociális facilitáció és a prezentáció fogalmai 29. Az ítéletalkotás folyamatában megjelenő szabályok és hibák (3-3) 30. A kisebbségek csoportosítása (3) 31. A kategorizáció, sztereotípia és előítélet fogalmai 32. A diszkrimináció fogalma és típusai (3) 33. A szocializáció lehetséges fogalmai 34. A társadalmi tanulás módjai (3) 35. Szocializációs ágensek 36. Jogismeret fogalma 37. Jogi attitűd fogalma és kutatása 38. Jogtudat fogalma 39. A magyar társadalom legfontosabb szociológiai jellemzői a rendszerváltás után (áttekintés 5 pontban) 40. A szegénység fajtái (6) 41. Az elit típusai (3) és szerepük Magyarországon a rendszerváltást követően 42. A modern mentalitással kapcsolatos problémák Magyarországon |
|||
Kötelező irodalom:
Ajánlott irodalom:
|