Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina, PhD egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 1. félév – őszi

Óraszám: Nappali: 2 óra/hét

Előfeltétel: -

Számonkérés módja: Kollokvium

Kreditpont: 2 kredit

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy célja, hogy bemutassa az általános szociológia fejlődésének történetét, módszertanát, legfontosabb képviselőit és elméleteiket. Áttekintjük továbbá a szociológia által hagyományosan vizsgált és kutatott témaköröket a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozásával, valamint betekintést kaphatnak a hallgatók a jogszociológia néhány aspektusába is.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2

képesség: K17

attitűd: A5, A6

autonómia és felelősség: F4

Tantárgy tematikus leírása:

Előadás: hétfő 10.00 XVIII. ea.

1. 2018. szeptember 10. Általános tájékoztató, a követelmények megbeszélése; A szociológia fogalma, módszerei, viszonya a jogtudományhoz

2. 2018. szeptember 17. Szociológiatörténet 1.

3. 2018. szeptember 24. Szociológiatörténet 2.

4. 2018. október 1. Rendszerelméletek

5. 2018. október 8. Struktúraelméletek

6. 2018. október 13. szombat! Filmvetítés

7. 2018. október 15. Zárthelyi dolgozat (önkéntes)

8. 2018. október 22. Munkaszüneti nap

9. 2018. október 29. Oktatási/dékáni szünet

10. 2018. november 5. Cselekvéselméletek

11. 2018. november 12. Társadalmi csoportok, személy- és csoportközi viszonyok

12. 2018. november 19. Kisebbségek, diszkrimináció

13. 2018. november 26. Szocializáció

14. 2018. december 3. Jogszociológia

15. 2018. december 10. Elővizsga

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

Önkéntes zárthelyi dolgozat a tananyag első feléből, ami a ZH-ig az előadáson/konzultáción elhangzott.

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel (a tételsorból 4 kérdés kidolgozása)

A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első két kérdését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet.

Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki:

Jeles (5): 88–100 %

Jó (4): 75–87 %

Közepes (3): 63–74 %

Elégséges (2): 51–62 %

Elégtelen (1): 0–50 %

A tananyag feldolgozása során a hallgatók feladata a szociológia jelentős képviselői írásainak feldolgozása, tematikus prezentáció készítése és bemutatása.

Vizsgakérdések:

(letölthető innen)

1. A szociológia szemlélete, tárgya, emberképe

2. A szociológia módszertana (mikro- és makroszociológia)

3. A szociológia „előfutárai” (Saint-Simon, Comte, Tocqueville)

4. Karl Marx osztály- és elnyomorodás-elmélete

5. Émile Durkheim elmélete (szolidaritás, anómia)

6. Max Weber elmélete (hatalom/uralom, társadalmi cselekvés, megértő szociológia)

7. A klasszikusok kortársai (Spencer, Pareto, Veblen)

8. A két világháború közötti szociológusok (Mannheim Károly, Znaniecki, Burgess, Lynd házaspár)

9. A funkcionalizmus irányzata (Malinowski, Parsons, Merton, Mills)

10. A Frankfurti Iskola

11. Neoweberiánus elméletek (Giddens, Rawls)

12. AGIL-system

13. Niklas Luhmann rendszerelmélete (rendszerszintek, bináris kód, entrópia, autopoiézisz)

14. A társadalmi struktúra, rétegződés, státusz, a társadalmi osztály és réteg fogalmai

15. A társadalmi struktúrára vonatkozó elméletek (4)

16. A társadalmi egyenlőtlenség, esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet és depriváció fogalmai

17. A társadalmi egyenlőtlenségek elfogadhatóságára vonatkozó álláspontok (3)

18. Az egyenlőtlenségek és szegénység lehetséges okai

19. A társadalmi mobilitás típusai

20. Társadalmi cselekvéstípusok Weber szerint (4)

21. Társadalmi cselekvéstípusok Habermas szerint (4)

22. Társadalmi cselekvéstípusok Luhmann szerint (3)

23. A szabad akaratra vonatkozó álláspontok (3)

24. A szabad akaratot befolyásoló külső és belső tényezők

25. A társadalmi csoport fajtái (3)

26. A csoportstruktúra leírására vonatkozó elméletek (4)

27. A személyközi kapcsolatokra vonatkozó elméletek (5)

28. A szociális facilitáció és a prezentáció fogalmai

29. Az ítéletalkotás folyamatában megjelenő szabályok és hibák (3-3)

30. A kisebbségek csoportosítása (3)

31. A kategorizáció, sztereotípia és előítélet fogalmai

32. A diszkrimináció fogalma és típusai (3)

33. A szocializáció lehetséges fogalmai

34. A társadalmi tanulás módjai (3)

35. Szocializációs ágensek

36. Jogismeret fogalma

37. Jogi attitűd fogalma és kutatása

38. Jogtudat fogalma

39. A magyar társadalom legfontosabb szociológiai jellemzői a rendszerváltás után (áttekintés 5 pontban)

40. A szegénység fajtái (6)

41. Az elit típusai (3) és szerepük Magyarországon a rendszerváltást követően

42. A modern mentalitással kapcsolatos problémák Magyarországon

Kötelező irodalom:

1. Hidasi Viktória – Vinnai Edina: Bevezetés a szociológiába. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015.
2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.(Második javított és bővített kiadás) Budapest: Osiris Kiadó, 2006.
   1. Giddens, Anthony: Sociology. (6th edition) Polity Press, 2009.

Ajánlott irodalom:

1. Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak. Budapest: Napvilág Kiadó, 2003.
2. Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi jegyzet. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.
3. Cotterrell, Roger: The Sociology of Law. An Introduction. (2nd ed.) London, Dublin, Edinburgh: Butterworths, 1992.