Büntető eljárásjogi gyakorlat II. – AJBUE278N6

TANTÁRGYI TEMATIKA

2018/2019 tanév 2. félév; Büntetőeljárási jog gyakorlat 2., osztatlan jogászképzés, nappali/levelező

Tantárgy neve:

Büntetőeljárási jog gyakorlat 2.

 

 

Tantárgy Neptun-kódja:

Nappali tagozat: AJBUE278N6

Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete,

Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár

Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Dr. Nagy Anita docens, Prof.  Dr. Róth Erika egyetemi tanár

Javasolt félév: 6T

 

Előfeltétel: Büntetőeljárási jog gyakorlat 1.

Nappali tagozat: AJBUE278N5

Óraszám/hét:

Nappali tagozat: 0+2

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

 

Kreditpont:

1

Munkarend:

Nappali

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy oktatásának célja, hogy az előadáson megszerzett ismeretek elmélyítése érdekében a gyakorlat keretében a hallgatók részletesebb magyarázatot kapjanak az egyes jogintézményekről, megismerjék, és referátumok formájában feldolgozzák az alapvető szakirodalmat és képesek legyenek a joggyakorlathoz kapcsolódó feladatokat megoldani.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T13, T14, T15, T17

képesség: K4, K14, K24, K29, K30, K31

attitűd: A3, A10

autonómia és felelősség: F1, F5, F8

Tantárgy tematikus leírása:

Gyakorlat:

  1. Az előkészítő eljárás és a nyomozás feladata
  2. A nyomozó hatóságok és az ügyész kapcsolata
  3. Az előkészítő eljárás lefolytatása
  4. A nyomozás elrendelése és szakaszai (a felderítés és a vizsgálat)
  5. A nyomozás lefolytatása és a nyomozási alku
  6. A leplezett eszközök alkalmazása és az adatszerző tevékenység
  7. Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése
  8. Egyezség a bűnösség beismeréséről, a közvetítői eljárás és az ügyészi feltételes felfüggesztés
  9. A vádemelés
  10. Tárgyalási rendszerek
  11. A bírósági eljárásáltalános szabályai
  12. A tárgyalás előkészítése
  13. Az elsőfokú bírósági eljárás
  14. Az elsőfokú bírósági határozatok

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

A félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a 14. héten (2019. április 1-5.), amellyel maximálisan 60 pont szerezhető (a megfelelt minősítéshez 21 pont szükséges). A kérdések megválaszolásához az órákon elhangzottak ismerete és az írott kötelező tananyag elsajátítása szükséges.

Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órákon való részvétel. Három hiányzást meghaladó mulasztás a félévvégi aláírás megtagadásával jár. Az aláírás megszerzéséért ez esetben köteles a hallgató gyakorlatvezetőjénél a gyakorlat vezetője által meghatározott időpontban beszámolni. A megengedett hiányzás dupláját elérő mulasztás az aláírás végleges megtagadását vonja maga után.

Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen)

A zárthelyi dolgozattal maximálisan 60 pont szerezhető További max. 20 pont adható referátum, kiselőadás tartásáért, vagy más többletteljesítményért (idegen nyelvű előadáson, perbeszédverseny való részvétel stb.), max. 10 pont tárgyalás látogatásáról szóló beszámolóért és max. 10 pont órai aktivitás alapján. A felsorolt módon megszerezhető 100 pont alapján a gyakorlati jegy 50 pontig elégtelen (1); 51-59 pont között elégséges (2), 60-69 pont között közepes (3); 70 és 84 pont között jó (4) és 85-tól 100 pontig jeles (5).

Az ismeretátadás módja: tematikus prezentációkat, esetismertetések, szerepjáték.

Kötelező irodalom:

  • Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2018. 293 - 465. o.
  • Máziné Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi iratmintatár. Complex Kiadó, Bp., 2007.
  • 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a kapcsolódó jogszabályok
  • Bárd Károly: Trial and Sentencing: Judicial Independence, Training and Appointment of Judges, Structure of Criminal Procedure, Sentencing Patterns, the Role of the Defence in the Countries of Transition. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 7/4 (1999): pp.433-447.

Ajánlott irodalom:

  • Bárd Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. KJK, Budapest, 1987.
  • Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007.
  • Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Sikerek, zátonyok és vargabetűk. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2006.
  • Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, Budapest, 2012.
  • Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2007.
  • Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárási jog tudományában. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011.
  • Finszter Géza: A rendészet elmélete. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003.
  • Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009.
  • Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008.
  • Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. KJK, Budapest, 1972.
  • Kis László: A titkos adatgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználásáról. Belügyi Szemle, 2012/12. 72-92.
  • Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár büntetőjogi komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010.
  • Katona Géza: A helyszíni szemle hatékonyságának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 2012/6. 75-86.
  • Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004.
  • Matusik Tamás: A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések a nyomozási bíró eljárásában. Belügyi Szemle, 2012/4. 5-47.
  • Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai Egyezményében, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008.
  • Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.
  • Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015.
  • Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). KJK, Budapest, 1995. 62-77.
  • Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Bp., 2001.
  • Tremmel Flórián: A tettazonosság néhány kérdése retrospektív megközelítésben. Vargha Emlékkönyv, 2003. 267-272.
  • Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával, e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)
  • Peter Stelfox: Criminal investigation: An introduction to principles and practice. Willan, Cullompton, 2009.
  • Róth Erika: Prosecutorial Discretion and its Limits. In: Acta Juridica Hungarica 43, Nos 3-4. 2002. pp. 387 – 399.

 

Vissza