Bevezetés a jogi tanok történetébe

Bevezetés a jogi tanok történetébe

2008/09. II.

nappali tagozat

 

Tantárgy kódja:  AJJOE207N2

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 2 kredit

Tantárgyfelelős tanszék: Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tárgyjegyző: dr. Hegyi Szabolcs, egyetemi tanársegéd

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltételei: —

Az oktatás nyelve: magyar

 

Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A tárgy propedeutikai jellegű, az elméleti tantárgycsoport része. A jogi kari tanulmányok legelején az alapvető jogelméleti irányzatok közötti eligazodást, a tájékozódási pontok megismerését, megértését és a későbbi tanulmányok során való helyes használatát segíti. Ezt úgy igyekszik megvalósítani, hogy egy irányzat alaposabb bemutatásával világítja meg a jog elméleti problematikáját. Ebben a szemeszterben a kurzus a jogpozitivizmusra összpontosít.

 

Az előadások rendje:

 

    febr. 11.    [tárgyismertetés]

    febr. 18.      A jogpozitivizmus története és viszonya más jogelméletekhez.

    febr. 25.      A jogpozitivizmus tézisei; a jog és az erkölcs kapcsolódási pontjai.

    márc. 04.     A tiszta jogtan (Hans Kelsen).

    márc. 11.     A jog imperatív elmélete (John Austin).

    márc. 18.     [zárthelyi dolgozat]

    márc. 25.    Herbert Hart jogpozitivizmusa: az imperatív elmélet és a tiszta jogtan kritikái.

    ápr. 01.   A jog mint szabályok rendszere (Herbert Hart).

    ápr. 15.    A jog autoritásigénye (Joseph Raz).

    ápr. 22.    A jogpozitivizmus módszertani kérdései (érvényesség és normativitás).

    ápr. 29.    Jog és erkölcs kapcsolata a jogpozitivista elméletekben.

    máj. 06.    A jogpozitivizmus ítélkezéselmélete.

    máj. 13.       [konzultáció, leckekönyvek aláírása]

 

Kötelező tananyag:

1. Hans Kelsen: Tiszta jogtan. Budapest, Rejtjel, 2001. 1-21. o., 35-50. o., 64-72. o.
2. H. L. A. Hart: A jog fogalma. Budapest, Osiris, 1995. 11-140. o., 147-181. o., 215-245. o.
3. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó Miklós) Miskolc: Bíbor, 2004. 9-51. o.
4. Győrfi Tamás: A kortárs jogpozitivizmus perspektívái. Miskolc: Bíbor, 2006. 39-72. o.

 

Ajánlott olvasmány:

            Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó Miklós) Miskolc: Bíbor, 2004. A következő fejezetek: 'Hans Kelsen', 'John Austin', Herbert Hart', Joseph Raz'.

            A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. (Szerk.: Bódig Mátyás, Győrfi Tamás, Szabó Miklós) Miskolc: Bíbor, 2004. A következő fejezetek: Győrfi Tamás: 'A pozitivizmus-probléma', David Lyons: 'A jogpozitivizmus alapítói és alapjai', Gerald Postema: 'A jog autonómiája és a nyilvános gyakorlati ész', Hegyi Szabolcs: 'Az autoritás-probléma'.

 

A számonkérés:

Az a hallgató, aki a tárgyat felvette, a vizsgaidőszakban írásbeli beszámolóval teljesítheti a kurzust. A beszámolóra való felkészülés igényli mind az előadások látogatását, mind a kötelező olvasmányok önálló feldolgozását. A szorgalmi időszakban lehetőség van egy zárthelyi dolgozat megírására:  megírása nem kötelező, célja a sikeres felkészülés biztosítása. A dolgozat eredményét a tárgyjegyző beszámítja a beszámoló eredményébe (legfeljebb 2 pont).

A beszámoló (illetve a zárthelyi dolgozat) alapján a tárgyjegyző arról győződik meg, hogy a hallgató megfelelő szinten sajátította-e el a tananyagot, képes volt-e a szakirodalom önálló feldolgozására, illetőleg arról, hogy képes lesz-e a megszerzett ismeretek alkalmazására. A számonkérés tárgya a kötelező tananyag. A beszámoló értékelése háromfokozatú minősítéssel történik.

            nem felelt meg („1”): 1-2 pont;

            megfelelt („3”): 3-4 pont;

            kiválóan megfelelt („5”): 5-6 pont.

 

Önellenőrző és vizsgakérdések (innen letölthető):

 

Hans Kelsen: Tiszta jogtan

1. A tiszta jogelmélet módszertani követelményei (1. §, 7. §, 8-9. §)
2. A norma mint tényállás és jelentés egysége (2-6. §, 11. §)
3. A jog kötelező jellege (12-16. §)
4. A jog mint normarendszer (27-28. §)
5. A hipotetikus alapnorma (29-30. §)
6. A jogrend lépcsőzetes felépítése (31. §)
7. Jog és állam kettőssége és azonossága (46-48. §)

Herbert Hart: A jog fogalma

1. A jog fogalmi megragadását uraló zavar (11-16. o.)
2. A jogelmélet három visszatérő kérdése (16-24. o.)
3. A hagyományos meghatározás elégtelensége (24-29. o.)
4. A jog általánossága és tartós jellege (az imperatív elmélet elemei) (30-38. o.)
5. A jogszabályok tartalmi sokfélesége (39-47. o.)
6. A jogszabályok személyi hatályát és a keletkezésük módját illető sokféleség (57-65. o.)
7. A szokásszerű engedelmesség és a jog folytonossága (66-72. o., 75-78. o.)
8. A szokásszerű engedelmesség és a jog tartós jellege (78-83. o.)
9. A szuverenitás és a törvényhozó hatalom jogi korlátai (83-89. o.)
10. A törvényhozó mögötti szuverén eszméje (89-97. o.)
11. A kötelezettség előrejelző elmélete (101-105. o.)
12. A kötelezettség fogalma (105-111. o.)
13. A jog elemei - elsődleges és másodlagos szabályok (111-120. o.)
14. Az elismerési szabály (121-123. o., 127-134. o., 172-180. o.)
15. Szabály és szokás, belső és külső nézőpont (72-75. o., 123-127. o.)
16. Egy jogrendszer létezésének feltételei (134-140. o.)
17. Az általános szabályok "nyitott szövedékűsége" (147-152. o., 153-159. o.)
18. Formalizmus (152-153. o.)
19. Szabályszkepticizmus (160-165. o.)
20. A bírói döntés véglegessége és tévedhetetlensége (166-172. o.)
21. A természetjog klasszikus elmélete (216-222. o.)
22. A természetjog minimális tartalma (222-231. o.)
23. Jogi érvényesség és erkölcsi érték (231-239. o.)
24. Jogi érvényesség és engedetlenség (239-245. o.)

Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből

1. A természetjogtan lényege (10-13. o.)
2. A természetjogtan történetének áttekintése (13-20. o.)
3. A modern természetjogtan (14-19. o.)
4. Természetjogtan és jogpozitivizmus (9-10. o., 20-22. o.)
5. A természetjog mint a jog értékelésénak mércéje, valamint a jog természetének a tisztázása (23-25. o.)
6. A természetjog és a nem forrásalapú jogi döntések (25-28. o.)
7. A jogpozitivizmus megragadása és elhatárolása (31-35. o.)
8. A jogpozitivizmus képviselői: Bentham, Austin, Kelsen (35-38. o.)
9. A jogpozitivizmus képviselői: Hart, Raz (38-41. o.)
10. Jog és erkölcs kapcsolata a jogpozitivizmusban: erkölcsi relativizmus, engedelmességi kötelezettség mint logikai következmény (41-45. o.)
11. Jog és erkölcs kapcsolata a jogpozitivizmusban: az engedelmességi kötelezettség kauzális magyarázata, a jog autoritásigénye (45-47. o.)
12. Leíró és normatív, inkluzív és exkluzív jogpozitivizmus (47-50. o.)

Győrfi Tamás: A kortárs jogpozitivizmus perspektívái

1. A jog és az erkölcs tartalmi kapcsolata (56-60. o.)
2. Milyen morális igényeket támaszt a jog?: az engedelmességi kötelezettség kérdése  (61-66. o.)
3. Milyen morális igényeket támaszt a jog?: az érvényes jogszabályok erkölcsi ereje (66-69. o.)
4. Jogpozitivizmus és erkölcsi nonkognitivizmus (69-72. o.)

 

 

Hegyi Szabolcs

 

Miskolc, 2009. január 12.