Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat I.

 

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Az Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat I. c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT273N1

Jogász szak nappali tagozat

2017/2018. tanév I. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens

                                   Dr.Lehotay Veronika egyetemi adjunktus

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra / hét

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1

 

1.    A tantárgy feladata és célja

       Az Egyetemes Állam- és jogtörténeti gyakorlat I. tantárgy célja egyrészt az Egyetemes állam- és jogtörténet I. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

 

2017.09.12.;13	Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése
2017.09.26.,27.	Az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői
2017.10.03.;04.	A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. Az ógörög jog sajátosságai.
2017.10.10.;11.	1. Zárthelyi dolgozat 1-10 tételek, és Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása
2017.10.17.;18.	Selmeci műemlék könyvtár megtekintése
2017.11.07.;08.	A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei.
2017.11.14.;15.	A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly állama. A germán és frank jogrendszer
2017.11.21.;22.	2. Zárthelyi dolgozat 11-20 tételek és az Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása
2017.11.28.;29.	Az angol rendi alkotmány jellemzői. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában
2017.12.05.;06.	Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai
2017.12.12.;13.	Pótzárthelyi dolgozatok írása. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

 

 

 

Önellenőrző kérdéssor

Egyetemes állam- és jogtörténet I.

 

2017/2018. tanév I. félév

Tankönyvi anyag: Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: Egyetemes jogtörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002.)

 

I.

25-88. old.

1. Mit jelent az „akefal” kifejezés?
2. Milyen álláspontokat vázol a tankönyv a jog fogalmáról?
3.  Mely három elemből tevődik össze a korai államok normarendszere?
4.  Melyek a törzsi-nemzetségi társadalom államszerű jelenségei?
5. Sorolja fel az ismert babiloni törvénykönyveket!
6.  Mi okozta a nagyobb területi egységek ókori kialakulását Hans Nissen és Roman Herzog elmélete szerint?
7. Milyen sajátos vonásai voltak a hettita államszervezetnek?
8.  Milyen családjogi intézményeket ismert az ókori zsidó jog?
9.  Melyek a fa-chia sajátosságai?
10. 10.  Sorolja fel az ókori keleti államok és jogok formai rokonságának öt bizonyítékát!
11. 11.  Vázolja az ókori görög történelem kronológiáját, és jellemezze az előidők (prehistória) egyes alkorszakait!
12. 12.  Sorolja fel Spárta államszervezetének jellegadó vonásait!
13. 13.  Mit tud Lükurgosz „nagy rhétrájának” érvényesüléséről?
14. 14.  Mi volt a spártai nevelés célja és mi jellemezte módszereit?
15. 15.  Mi a krüpteia?
16. 16.  Hogyan vélekedett Arisztotelész Peiszisztratosz koráról?
17. 17.  Ki volt a prütanisz?
18. 18.  Ki vezette be és mire szolgált a „graphé paranomón”?
19. 19.  Jellemezze Athén államberendezkedését a Kr.e. V. században!
20. 20.  Mi az epiklérosz?
21. 21.  Mikor lehetett graphét és mikor dikét emelni a görög perjog szerint? Mi volt ezek következménye?
22. 22.  Milyen szervek folytattak ítélkező tevékenységet az ókori Hellaszban?
23. 23.  Ismertesse a görög per lefolyását!
24. 24.  Mit értünk atimia alatt? Milyen jogsértések esetén kaphatott valaki ilyen büntetést?
25. 25.  Mi az androlepszia?
26. 26.  Mire szolgált a proxénia intézménye?
27. 27.  Milyen nemzetközi jogi intézmények csírái alakultak ki a görög poliszokban?
28. 28.  Mit jelent jogtörténeti értelemben a vérbosszú?
29. 29.  Az ókori keleti és a kora középkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői
30. 30.  Sorolja fel a törvényhozás Rómában kialakult hat alapelvét!
31. 31.  Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén?
32. 32.  Sorolja fel a szláv népek közösségi bíráskodásának jellemzőit!
33. 33.  Mit jelent a verv és milyen szerepe volt a felelősségi rendszerben?
34. 34.  A nyomkövetés a különböző korai jogrendszerekben
35. 35.  Ismertesse az ököljog középkori szerepét!
36. 36.  Mit értünk privilegium fori alatt?
37. 37.  Hasonlítsa össze a vádelvi (akkuzatórius) és a nyomozóelvi (inkvizitórius) eljárási rendszer legfontosabb sajátosságait!
38. 38.  Milyen szerepet játszott a bíró az angolszász és milyet a kontinentális jogrendszerben?
39. 39.  Milyen bíróságok létrehozása mutatja az állami (központi) ítélkezés megerősödését a középkori Angliában?
40. 40.  Mutassa be néhány ország példáján az igazságszolgáltatás fejlődési tendenciáit a rendi időszakban és az abszolutizmus idején!

 

 

II.

97-158. old.

1. Ismertesse a középkor korszakhatárairól alkotott különböző felfogásokat!
2. Mikor, és milyen jellemzők alapján beszélünk „korai feudális” jogról?
3. Mi jellemzi és mikorra tehető a „virágzó feudalizmus”?
4. Ismertesse a késői feudalizmus jellemző sajátosságait Nyugat-Európában, illetve Közép- és Kelet-Európában!
5.  Hogyan érvényesült a jogképződés és jogalkotás kettőssége a középkori jogfejlődésben?
6.  Ismertesse a privilégium különböző jogforrási megközelítéseit!
7.  Mit értünk allódium alatt?
8.  Milyen tulajdonforma a beneficium?
9.  Ismertesse, mit értünk dominium directum és dominium utile alatt!
10. 10.  Mit jelent a recepció fogalma?
11. 11.  Milyen törvénygyűjteményekben élt tovább a római jog a középkorban?
12. 12.  Mit jelent a római jog szubszidiárius jellege a Német-római Birodalomban?
13. 13.  Mutassa be a Birodalmi Kamarai Bíróság szerepét a római jog recepciójában! Hogyan működött ez a bíróság?
14. 14.  Mit értünk csendes, azaz „tacita receptio” alatt?
15. 15.  Milyen jogi iskolák alakultak ki a 19. század végén Németországban? Kiknek a nevéhez fűződnek ezek?
16. 16.  Mit jelent a modern recepció? Mely törvénykönyveket mely országokban vették át?
17. 17.  Ismertesse az angolszász jogcsoportrégió főbb jellemzőit!
18. 18.  Sorolja fel az angolszász jog három alkotóelemét!
19. 19.  Ismertesse a jury-(zsüri-) rendszer jellemzőit!
20. 20.  Sorolja fel a német területek partikuláris jogának néhány elemét!
21. 21.  Soroljon fel néhány középkori bizánci kódexet!
22. 22.  Kik voltak azok a jogtudósok, akik a város jogtörténeti meghatározásával foglalkoztak?
23. 23.  Ismertesse a középkori város jogtörténeti ismérveit Gerhard Dilcher felfogásában!
24. 24.  Milyen alkotóelemek adják a városi jog anyagát?
25. 25.  A curia regis összetétele és szerepe a francia rendi államban
26. 26.  A párizsi parlament
27. 27.  Ismertesse a francia rendi gyűlések négy típusát!
28. 28.  A francia abszolutizmus államszervezeti sajátosságai
29. 29.  Sorolja fel és jellemezze a francia rendi korszak jogforrásait!
30. 30.  A francia dologi és kötelmi jog jellegzetességei
31. 31.  Milyen jogintézmény a „király 40 napja”?

 

III.

162-240. old.

1. Ismertesse Julius Caesar véleményét a germánokról!
2.  Mit írt Tacitus a germánokról?
3. Ismertesse a germán közszervezet egységeit!
4. Mit tartalmazott a germán családfő Munt hatalma?
5. Mit jelent a Thing és milyen feladatai voltak?
6. Mit jelent a frank uralkodó Bann-joga?
7. Milyen központi tisztségviselők működtek a frank államban?
8. Milyen helyi szerveket ismerünk a frank államban? Milyen közös vonások figyelhetők meg a frank grófság és a magyar királyi vármegyék között?
9.  A germán és frank jogforrási rendszer
10. 10.  Bírósági szervezet és ítélkezési gyakorlat a germán és a frank korszakban
11. 11.  Ismertesse a német hadipajzsrendszert!
12. 12.  Periodizálja a Német Birodalom alkotmánytörténetét!
13. 13.  Ismertesse a Birodalmi Gyűlés összetételét és működési rendjét!
14. 14.  Szokásjogi gyűjtemények a Német Birodalomban
15. 15.  Mit tud a Majestas Carolinaról?
16. 16.  A középkori cseh jog ismert jogforrásai
17. 17.  A középkori lengyel jog forrásai (szokásjogi gyűjtemények, fejedelmi törvényhozás, rendi jogalkotás)
18. 18.  Mi jellemezte a cseh „Ulászló-féle országrendet”?
19. 19.  A királyi jogalkotás szerepe a XVI-XVIII. századi cseh jogfejlődésben
20. 20.  Mit tud a Litván Statutumokról?
21. 21.  Mit jelent a liberum veto?
22. 22.  Mi az Eklogé? Mikor keletkezett? Mi jellemezte?
23. 23.  Mit jelent a nomokánon fogalma?
24. 24.  A bizánci büntetőjog és büntető perjog jellemző vonásai
25. 25.  A jogtudomány hatása a bizánci jog fejlődésére. A Hexabiblosz
26. 26.  A Russzkaja Pravda változatai és jellemzőik
27. 27.  A votcsinabirtok jogi jellegzetességei
28. 28.  A keleti szláv kötelmi jog a XII-XIII. században
29. 29.  Házassági és családi jog a nomokánonjog hatása alatt a keleti szlávoknál
30. 30.  A középkori öröklési jog a keleti szláv jogrendszerben
31. 31.  A keleti szlávbüntetőjog jellemző vonásai
32. 32.  A Szobornoje ulozsenyije keletkezése és jellemzői
33. 33.  Az arab kalifátusrendszer államszervezeti sajátosságai
34. 34.  A muzulmán jog forrásai
35. 35.  A muzulmán birtokjog jellegzetes intézményei
36. 36.  Családi jog és házassági vagyonjogi intézmények a muzulmán jogban
37. 37.  A kollektív felelősség a muzulmán büntetőjogban
38. 38.  Ismertesse, milyen szabályok vonatkoztak a nem muzulmán vallású népekre a muzulmán jog szerint!

 

IV.

243-282. old.

1. Mikor és milyen célra jött létre az Utrechti Unió?
2. Értékelje jogtörténeti szempontból a németalföldi polgári átalakulást!
3. Ismertesse a szuverenitás XVI-XVIII. században keletkezett tanait!
4. Mit tartalmaz az alkotmányosság és a parlamentarizmus elve?
5. Sorolja fel a modern magánjog klasszikus elveit!
6. Mi jellemzi a modern, polgári büntetőeljárási jogokat?
7. Az angolszász jogi konzervativizmus jellegzetességei és az angolszász jog recepciója
8. A X. századi helyi igazgatás jellemzői Angliában
9. A XI. századi angol hűbériség jellemző vonásai
10. 10.  Ismertesse Hódító Vilmos szerepét az angol igazgatás átalakulásában
11. 11.  A common law jelentéstartalma
12. 12.  Ismertesse a common law felsőbíróságok hármas rendszerét a XIII-XIX. század között
13. 13.  A XIV. századi jury- (zsüri-) eljárás jellemzői Angliában
14. 14.  A common law forrásai
15. 15.  Ismertesse a Magna Charta kiadásának körülményeit és a dokumentum tartalmát
16. 16.  A parlament kialakulása Angliában
17. 17.  Az angol parlament szervezete és hatásköre
18. 18.  A bírósági szervezet módosulásai az angol abszolutizmus idején
19. 19.  A római jog befogadásának „korszakai” az angol jogrendszerben
20. 20.  Jellemezze a XVII. századi angol alkotmányfejlődés 6 főbb eredményét
21. 21.  A XIX. századi büntető anyagi jogi és eljárási reformtörvények rendelkezései
22. 22.  A kabineti kormányzás jellegzetességei

 

 

 

3.    Félévközi számonkérés módja. (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)

 

Az aláírás feltétele: a foglalkozásokon való részvétel. Hiányozni igazolással, vagy anélkül a félév során kettő alkalommal lehet. A további hiányzások beszámolási kötelezettséggel járnak. A beszámoló témakörei a hiányzás idején elhangzott gyakorlati anyagok. A beszámoló időpontja: az oktató által kijelölt időpont a szorgalmi időszakon belül.

Az első gyakorlaton minden hallgató vállalhat referátumot és korreferátumot, amelyet az oktatóval megbeszélt időpontban kell megtartania. Az év végi gyakorlati jegybe az oktató beszámítja a kiselőadás eredményét.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása. (Vizsgára bocsátás feltételei. Számonkérés követelményei)

 

A jogtörténeti gyakorlat során a hallgatók félévi munkáját a gyakorlatvezető gyakorlati jeggyel 1-5 fokozattal értékeli. Megszerzésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása. Az a hallgató, aki valamelyik dolgozatát elégtelenre (1) írta, köteles azt kijavítani. Akinek a dolgozati eredményei között elégtelen (1) jegy szerepel a félévi gyakorlati jegy kialakításánál még elégséges (2) minősítést sem kaphat.

Minden hallgató köteles a zárthelyi dolgozatokat a saját tankörével, a kijelölt időpontban megírni.

A zárthelyi dolgozat anyaga: a tematikában megjelölt Egyetemes állam- és jogtörténet I. című tantárgy tankönyvi vizsgatételei és az arra rásegítő önellenőrző kérdések. A félév során A félév során megírt két dolgozat eredményeit, valamint a kiselőadásokat vesszük figyelembe a félévvégi gyakorlati jegy kialakításánál.

A gyakorlaton a zárthelyi dolgozatok alapján meghatározott eredményt az utolsó gyakorlati foglalkozáson, ugyancsak a saját tankörök gyakorlati foglalkozásának időpontjában lehet egyszer javítani. Aki a félév során gyakorlati jegyét nem szerezte meg, a vizsgaszabályzat rendelkezéseinek megfelelően pótolhatja azt.

Levelező tagozaton a hallgatók a konzultáción az előre megadott Önellenőrző kérdésekből adnak számot. A hallgatók írásbeli dolgozatát ötfokozatú értékeléssel minősítjük, amely a gyakorlati jegyet adja. Az oktató az elkészített dolgozat alapján megajánlott gyakorlati jegyet ad.

 

5.    Kötelező tananyag

1. 1.      Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.)
2. 2.      Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p.
3. 3.      István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.
4. 4.      Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.
5. 5.      Takács Péter: Nehéz jogi esetek Bp, 2001.

 

6.    Ajánlott irodalom

József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.

Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Állam- és Jogtudományok (J 1-431) Budapest, 1999.

Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

 

Az ügyelet időpontjait az első gyakorlaton ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella              A/6.épület 222. szoba             Tel: 06-46/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. szeptember 01.

Jogtörténeti Tanszék