Tantárgy neve:

Egyetemes állam- és jogtörténet II.

Tantárgy Neptun kódja:

AJJOT270N2 (nappali)

AJJOT270L2, AJJOT270D2 (levelező)

Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 2. tavaszi félév

Előfeltétel: -

Óraszám:

nappali: 2 óra / hét

levelező: 14 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

Munkarend: nappali/levelező

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18

képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26

attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18

autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5

Tantárgy tematikus leírása:

1. I.     Konzultáció
2. A második félévi követelményrendszer ismertetése. Az amerikai alkotmány általános jellemzői.
3. A francia forradalom, a francia alkotmányok
4. A Code Civil és a Code Penal általános jellemzői
5. Büntetőjogi kodifikációk
6. OPTK és BGB

II. Konzultáció

1. A liberalizmus alkotmányfelfogása
   1. A konzervativizmus állam- és jogkoncepciója

III. Konzultáció

1. Az osztrák alkotmányfejlődés
2. A német alkotmányfejlődés

      Weimari köztársaság alkotmánya

IV. Konzultáció

1.   Dél-Európa államfejlődési tendenciái
2. Jogrendszer a 20. századi Közép-Európában
3. Európán kívüli jogrendszerek
4. A 20. századi integrációs tendenciáik
5. Összegzés, félévzárás

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik.

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése

A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik.

A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz.

Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5).

Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők:  előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita

Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére

Egyetemes állam- és jogtörténet II.

2017/2018. tanév II. félév

I. Tankönyvi anyag

A.  Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999. vagy későbbi kiadás)

1. Az amerikai alkotmány ratifikálása és gyakorlati érvényesülése. (298-303)
2. A rabszolgaság kérdése (312-314)
3. Az alkotmány kiegészítései (314-318)
4. Jogászi hivatás, jogtudomány és jogi oktatás az Egyesült Államokban (322-328)
5. A New Deal jogtörténeti vonatkozásai (328-332)
6. Az ancien régime válsága Franciaországban (338-341)
7. Az 1791-es francia alkotmány (341-343)
8. Az 1793-as francia alkotmány (343-345)
9. A thermidori ellenforradalom alkotmánya (347-348)
10. A konzulátus és a császárság alkotmánya (349-351)
11. A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv (352-353)
12. A modern büntetőjog és büntető-eljárásjog alapjainak lerakása (353-356)
13. A restauráció, a júliusi monarchia államszervezete (356-357)
14. A II. köztársaság alkotmánya (357-359)
15. Állam és jogfejlődés a II. császárság idején (359-361)
16. Az össznémet államszervezet változásai 1789 és 1815 között (362-367)
17. A Német Szövetség (367-369)
18. A frankfurti parlament tevékenysége (369-371)
19. Ausztria államszervezete 1848/49-ben (371-373)
20. Poroszország államszervezete 1848/49-ben (373-375)
21. A német államok szervezete 1850 és 1866 között. (375-377)
22. A német jogrendszer és kodifikációs törekvések. (378-379)
23. A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között (379-382)
24. Német jogfejlődés 1866-1918 között (382-384)
25. A Weimari Köztársaság államszervezete (384-386)
26. Az osztrák jogállamiság kiépítésre tett kísérletek 1867 és 1918 között (386-388)
27. A polgári reformok hatása a társadalomra és a jogfejlődésre (409-414)
28. Az 1866-os román alkotmány (465-466)
29. A Népszövetség, mint az európai egység akadálya (553-555)
30. Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli realitás (555-558)

1. B.     Egyetemes jogtörténet II. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999., vagy későbbi kiadás

31. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák (45-48.)
32. A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása (52-56.)
33. A szabadságjogok érvényesülése az USA-ban. (63-67.)
34. A jogi kultúra újabb kori változásai (77-80.)
35. A szovjet jogi modell kialakulása (179-181.)
36. A lengyel „népi államiság” kezdetei (207-210.)
37. A „szocialista” állam német földön (222-226.)
38. A második világháború alatti egységelképzelések.(299-301.)
39. A „harmadik erő” koncepciója (303-305.)
40. Korai nyugati integrációs tervek (308-310.)
41.  

II.

A tankönyvi tételeken túl a kollokviumon a konzultációk és az előadások anyagát is kérdezzük.

Kötelező irodalom: + 1 idegen nyelvű

1. 1.      Egyetemes jogtörténet I-II. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1999. vagy későbbi kiadás)
2. 2.      Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p.
3. 3.      István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.

Ajánlott irodalom: + 2 irodalom

          1.              Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

     2.    Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Állam- és Jogtudományok (J 1-431) Budapest, 1999.

     3.                   Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.