Polgári eljárásjog 1.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG 1.

ALAPELVEK

1. Mit jelent az alapelvek normativitása?
2. Sorolja föl a polgári perjog sajátos alapelveit!
3. Határozza meg a rendelkezési elv tartalmát!
4. Határozza meg a tárgyalási elv tartalmát!
5. Mit jelent a szabad bizonyítás elve?
6. Mit jelent a perhatékonyság elve?
7. Milyen tényezők alapján állapítható meg a polgári per időtartama?
8. Ismertesse a bíróságok kártérítési felelősségével kapcsolatos szabályokat az ésszerű határidő megsértése esetén!
9. Határozza meg a félegyenlőség elvét!
10. Mire terjed ki a bíróság tájékoztatási kötelezettsége?
11. Határozza meg a jóhiszemű pervitel tartalmát!
12. Milyen eszközökkel szankcionálhatja a bíróság a felek rosszhiszemű pervitelét?
13. Határozza meg a nyilvánosság alapelvét!
14. Mikor rendelhet el a bíróság zárt tárgyalást?
15. Mit jelent az anyanyelv használatának elve a polgári eljárásban?

A POLGÁRI PER ALANYAI

1. Vázolja fel a magyar bírósági szervezetrendszert!
2. Határozza meg a polgári ügyekben eljáró bíróságok összetételét!
3. Milyen esetekben járhat el bírósági titkár, illetve a bírósági ügyintéző?
4. Ismertesse a bírák kizárására vonatkozó szabályokat!
5. Mit jelent a bírák igazgatási ügykörben történő kizárása?
6. Határozza meg a joghatóság fogalmát! Sorolja föl az egyes joghatósági okokat!
7. Határozza meg a hatáskör fogalmát! Mely bíróságok járhatnak el elsőfokon a polgári perben?
8. Sorolja föl a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket!
9. Ismertesse a pertárgyérték meghatározásával kapcsolatos általános és speciális szabályokat!
10. Hogyan érinti az eljáró bíróság hatáskörét a pertárgyértékben utóbb bekövetkező változás?
11. Határozza meg az illetékesség fogalmát! Csoportosítsa az illetékességi okokat!
12. Ismertesse az általános illetékességgel kapcsolatos szabályokat!
13. Soroljon föl legalább öt vagylagos illetékességi okot!
14. Soroljon föl legalább öt kizárólagos illetékességi okot!
15. Mit jelent a felek által kikötött illetékesség? Mely szabályokat nem sértheti a felek által kikötött illetékesség?
16. Határozza meg az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos szabályokat hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén!
17. Határozza meg a perképesség fogalmát!
18. Mit jelent a keresethalmazat? Milyen fajtái vannak a keresethalmazatnak?
19. Sorolja föl a rendelkező cselekményeket!
20. Mikor beszélhetünk kényszerű pertársaságról? Jellemezze a kényszerű pertársak jogállását! Hogyan viselik a perköltséget a kényszerű pertársak perveszteségük esetén?
21. Mikor beszélhetünk egyszerű pertársaságról? Jellemezze az egyszerű pertársak jogállását! Hogyan viselik a perköltséget az egyszerű pertársak perveszteségük esetén?
22. Ismertesse a perbeli beavatkozással kapcsolatos szabályokat!
23. Jellemeze a beavatkozó jogállását!
24. Ismertesse a felek személyében bekövetkező jogutódlás általános szabályait!
25. Mikor beszélhetünk pertárgyigénylő jogutódlásról?
26. Mikor beszélhetünk elődmegnevezéses jogutódlásról?
27. Milyen szabályok érvényesülnek a tévesen perelt alperes esetén?
28. Ismertesse a pertárs perbelépésével kapcsolatos rendelkezéseket!
29. Csoportosítsa a perbeli képviseletet!
30. Mikor járhat el a fél helyett törvényes képviselője? Ki lehet törvényes képviselő?
31. Mikor rendel ki ügygondnokot a fél részére az eljáró bíróság? Ki rendelhető ki ügygondnokként? Jellemezze az ügygondnok jogállását!
32. Említsen példát a kötelező és mérlegelhető ügygondnok rendelésre!
33. Ki lehet meghatalmazott a polgári perben?
34. Ki nem lehet meghatalmazott a polgári perben?
35. Milyen alaki követelmények érvényesülnek a perbeli meghatalmazással szemben? Milyen speciális szabály érvényesül az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott meghatalmazással kapcsolatban?
36. Mikor kötelező a jogi képviselet a polgári perben?
37. Ki minősül jogi képviselőnek a polgári perben?
38. Ismertesse az általános meghatalmazással kapcsolatos szabályokat!
39. Jellemezze az ügyész jogállását a polgári perben!

PERKÖLTSÉG, KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK

1. Határozza meg a perköltség fogalmát! Milyen elemekből tevődik össze a perköltség?
2. Határozza meg a képviseleti díj tartalmát jogi képviselő, illetve egyéb meghatalmazott esetén!
3. Hogyan határozható meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíj?
4. Határozza meg a polgári peres eljárás illetékének alapját és mértékét!
5. Hogyan határozható meg a peres eljárás illetéke, ha a pertárgy értéke meghatározhatatlan?
6. Mit jelent a tételes illeték? Említsen rá példákat is!
7. Ismertesse a perköltség előlegezésével kapcsolatos szabályokat!
8. Ismertesse a perköltség viselés általános szabályait!
9. Ismertesse a perköltség viselés speciális szabályait!
10. Mely költségeket viseli az állam a peres eljárás végén?
11. Sorolja föl a polgári eljárásban érvényesülő költségkedvezményeket!
12. Milyen fajtái vannak a költségmentességnek?
13. Ismertesse a tárgyi költségmentességgel kapcsolatos szabályokat! Említsen példákat a tárgyi költségmentes perekre!
14. Milyen fajtái vannak a személyes költségmentességnek? Részletezze az ezekkel kapcsolatos szabályokat!
15. Mikor engedélyezhető személyes költségmentesség?
16. Mely esetekben nem engedélyezhető személyes költségmentesség?
17. Milyen feltételekkel engedélyezhető a személyes költségmentesség a külföldi fél részére?
18. Sorolja föl azokat a nemperes eljárásokat, melyben nem engedélyezhető személyes költségmentesség!
19. Milyen összefüggés áll fenn a költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet között?
20. Mire terjed ki a költségmentesség hatálya?
21. Milyen fajtái vannak a költségfeljegyzési jognak?
22. Sorolja föl a tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezményében részesülő eljárásokat!
23. Ismertesse a tárgyi költségfeljegyzési jog tartalmát!
24. Mire terjed ki a tárgyi költségfeljegyzési jog hatálya?
25. Meddig terjed a bíróság által engedélyezett költségmentesség hatálya? Mely költségek megfizetése alól nem mentesít e kedvezmény?
26. Sorolja föl a személyes illetékmentességben részesülő jogalanyokat! Mit jelent az automatikus és feltételes személyes illetékmentesség?
27. Soroljon föl legalább öt tárgyi illetékmentes eljárást!
28. Határozza meg az illetékfeljegyzési jog tartalmát! Ki részesíthető személyes illetékfeljegyzési jogban?
29. Soroljon föl legalább öt olyan eljárást, mely esetben tárgyi illetékfeljegyzési jogot biztosít az illetéktörvény!
30. Ismertesse a mérsékelt illetékkel kapcsolatos rendelkezéseket!

A PERES ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Ismertesse a beadványokra irányadó általános szabályokat!
2. Mi nem minősül mulasztásnak a polgári peres eljárásban?
3. Ismertesse az igazolási kérelem előterjesztésével kapcsolatos rendelkezéseket!
4. Ismertesse az igazolási kérelem elbírálásával kapcsolatos szabályokat!
5. Ismertesse a hiánypótlással kapcsolatos szabályokat! Határozza meg a hiánypótló végzés tartalmát!
6. Határozza meg az idézés tartalmát!
7. Ismertesse a kézbesítési vélelmeket, illetve a kézbesítési vélelem megdöntésével kapcsolatos eljárást!
8. Mikor van helye hirdetményi kézbesítésnek? Ismertesse a hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos rendelkezéseket!
9. Ismertesse a kézbesítési megbízottra irányadó szabályokat!
10. Határozza meg a jegyzőkönyv tartalmát és felépítését!
11. Ismertesse a határidőkkel kapcsolatos szabályokat!
12. Ismertesse a pénzbírsággal kapcsolatos rendelkezéseket!
13. Ismertesse az eljárás elhúzódása miatt előterjeszthető kifogással kapcsolatos szabályokat!

ELJÁRÁS AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELŐTT

1. Hogyan történik a polgári peres eljárás megindítása?
2. Mit jelent a látszólagos keresethalmazat?
3. Sorolja föl a kereseti fajtákat és említsen példákat!
4. Milyen feltételek esetén terjeszthető elő megállapítási kereset?
5. Sorolja föl a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit!
6. Ismertesse a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatásokat!
7. Milyen intézkedéseket tehet a bíróság a benyújtott keresetlevél alapján?
8. Ismertesse az áttétellel kapcsolatos szabályokat!
9. Mikor utasítja el a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül?
10. Mit jelent a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása?
11. Milyen szabályok irányadók a tárgyalás kitűzésére? Mit jelent a tárgyalási időköz?
12. Ismertesse a perindításhoz fűződő joghatásokat!
13. Határozza meg a perfüggőség fogalmát! Mikor áll be a perfüggőség?
14. Ismertesse a szóbeli kereset azonnali tárgyalására, illetve az egyezségi kísérletre idézéssel kapcsolatos szabályokat!
15. Milyen intézkedéseket tehet a bíróság a rendfenntartás körében?
16. Röviden ismertesse a tárgyalás menetét!
17. Milyen védekezést terjeszthet elő az alperes a felperes keresetével szemben perbebocsátkozása során?
18. Ismertesse a perek elkülönítésével, illetve egyesítésével kapcsolatos rendelkezéseket!
19. Ismertesse a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeit (első – folytatólagos tárgyalás)!
20. Ismertesse a bírósági meghagyás tartalmát!
21. Milyen jogorvoslat vehető igénybe a bírósági meghagyással szemben?
22. Ismertesse a keresetváltoztatással kapcsolatos szabályokat!
23. Mikor és hogyan állhat el a felperes a keresetétől?
24. Ismertesse a viszontkereset előterjesztésének feltételeit!
25. Hasonlítsa össze a viszontkeresetet és a beszámítási kifogást!
26. Ismertesse a perbeli egyezséggel kapcsolatos szabályokat!
27. Hogyan kerülhet sor a tárgyalás elhalasztására?
28. Mely esetekben kötelező, és mikor mérlegelhető a tárgyalás felfüggesztése? Mi a jogkövetkezménye a tárgyalás felfüggesztésének?
29. Mikor kezdeményezheti magyar bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását, és milyen eljárási szabályok mellett?
30. Mikor következik be az eljárás félbeszakadása, és mi lesz a jogkövetkezménye?
31. Mikor szünetel az eljárás, és mi ennek a jogkövetkezménye?
32. Mikor szünteti meg a bíróság a pert hivatalból, és mikor kérelemre? Ismertesse a permegszüntető végzés tartalmát!
33. Ismertesse az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos szabályokat!

A BIZONYÍTÁS

1. Ismertesse az igazságügyi szakértők nemperes eljárásban történő kirendelésével kapcsolatos szabályokat a 2005. évi XLVIII. törvény és a 2008. évi XLV. törvény alapján!
2. Ismertesse az előzetes bizonyítással kapcsolatos rendelkezéseket!
3. Határozza meg a bizonyítási teher és a bizonyítási kötelezettség fogalmát!
4. Hogyan történik a bizonyítás elrendelése a polgári perben?
5. Ismertesse a megkeresett bíróság által történő bizonyítás-felvétellel kapcsolatos rendelkezéseket!
6. Mely tényeket nem kell bizonyítani a polgári perben?
7. Mely esetben lehetséges a bizonyítás foganatosítása kiküldött bíró által?
8. Mit jelent az exkulpációs bizonyítás?
9. Határolja el a bizonyíték és a bizonyítási eszköz fogalmát! Milyen bizonyítási eszközöket nevesít a Polgári perrendtartás?
10. Hogyan történik a tanúbizonyítás elrendelése?
11. Ismertesse a tanúk személyes adatainak zártan történő kezelésére irányadó szabályokat!
12. Mit jelent a tanúzási kötelezettség?
13. Mikor beszélhetünk tanúzási képtelenségről?
14. Mely esetekben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?
15. Ismertesse a tanú kihallgatásának menetét!
16. Ismertesse a szakértő kirendelésével kapcsolatos szabályokat (ki rendelhető ki szakértőként, hány szakértőt rendel ki a bíróság stb.)!
17. Ismertesse a szakértők kizárásával kapcsolatos szabályokat!
18. Ismertesse a szakvéleménnyel szemben támasztott törvényi feltételeket!
19. Milyen kényszerítő eszközök vehetők igénybe a tanúkkal, illetve szakértőkkel szemben?
20. Ismertesse a tanúdíj tartalmát!
21. Ismertesse a szakértők díjazásával kapcsolatos szabályokat!
22. Ismertesse az okirati bizonyítással kapcsolatos általános szabályokat!
23. Határozza meg a közokirat fogalmát! Van-e helye ellenbizonyításnak a közokirattal szemben?
24. Mely okiratok minősülnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak?
25. Mit jelent a hamisítatlanság vélelme?
26. Ismertesse a szemle foganatosításával kapcsolatos szabályokat!
27. Mit jelent a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve?

A HATÁROZATOK

1. Csoportosítsa a bíróság határozatait!
2. Sorolja föl az ítéleti hatályú határozatokat!
3. Ismertesse a határozatok közlésével kapcsolatos szabályokat (hogyan kell közölni a tárgyaláson, illetve a tárgyaláson kívül hozott határozatokat, mely határozatokat kell kézbesíteni stb.)!
4. Mikor kell kihirdetni a határozatokat?
5. Mikor kell kézbesíteni a határozatokat?
6. Ismertesse a határozatok kijavításával kapcsolatos rendelkezéseket!
7. Ismertesse a határozatok kiegészítésével kapcsolatos rendelkezéseket (ítélet és végzés kiegészítése)!
8. Milyen joghatások fűződhetnek egy bírósági határozathoz?
9. Mit jelent az egyszerű kötőerő? Határozza meg az egyszerű kötőerő kezdő időpontját! Ismertesse az egyszerű kötőerő alóli kivételeket (ítélet és végzés esetén)!
10. Határozza meg az alaki jogerő fogalmát!
11. Mit jelent a részjogerő?
12. Mikor emelkedik jogerőre a bíróság határozata?
13. Mit jelent az anyagi jogerő? Milyen határozatokhoz fűződik anyagi jogerő? Említsen kivételeket az anyagi jogerő alól!
14. Hogyan történik a határozatok jogerősítése?
15. Csoportosítsa a bírósági ítéleteket!
16. Ismertesse a részítélettel kapcsolatos szabályokat!
17. Mikor hozhat részítéletet a másodfokú bíróság?
18. Ismertesse a közbenső ítélettel kapcsolatos szabályokat!
19. Ismertesse az ítélet felépítését!
20. Mely elvek kötik a bíróságot az ítélet meghozatala során? Említsen kivételeket is!
21. Sorolja föl az ítélet rendelkező részének kötelező és eshetőleges tartalmi elemeit!
22. Ismertesse a teljesítési határidővel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
23. Mikor és hogyan kérhető részletekben történő teljesítés a bíróságtól?
24. Ismertesse az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos rendelkezéseket!
25. Mikor mellőzheti a bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását?
26. Mit tartalmaz a bírósági ítélet indokolása?
27. Mely esetekben alkalmazható rövidített indokolás?
28. Ismertesse a végzés felépítését!