Európai alkotmánytörténet

 

 

 

 

Tájékoztató

a Közigazgatási mesterszakos hallgatók részére

2013/2014. tanév I. félév

 

Európai alkotmánytörténet

című tárgyhoz

 

Tantárgy célja, hogy a bevezető, alapműveltséget kiegészítő jellege mellett a hallgatók megismertessük a szakmai alapfogalmak és az állami intézmények történeti nézőpontú értelmezésével.

A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos államberendezkedés megértését. Hangsúlyt fektettünk a meghatározó jellegű államalakulatok, jelentősebb alkotmányok (USA alkotmánya, francia alkotmányok, weimári köztársaság alkotmánya, stb.) alaposabb elemzésére. A tankönyvben felvázolt államszervezeti modellek gyakorlati érvényesülésének közvetítésére, az alkotmányos megoldások korhoz kötöttségének, historiai beágyazódásának kimutatására törekszünk. A tantárgyi tematika részévé tettük az európai egység koncepciók ismertetését is. Ez a része az előadásoknak ugyancsak a történeti periodizációt követi, végállomása pedig az EU kialakulása, és működésének ismertetése.

 

A konzultációk tematikája:

 

Az első konzultáció: Tisztázzuk a tantárgyi követelményeket, az önkéntes zárthelyi dolgozat és a kollokvium anyagát, valamint a konzultációs időpontokat. Az előadás folyamán a 19. századi magyar alkotmánytörténethez kapcsolódó tételeket tekintjük át.

 

A második konzultáción A 20. századi magyar alkotmánytörténethez kapcsolódó tételek fennmaradó részét tekintjük át.

 

A harmadik konzultáció: Az európai alkotmánytörténethez kapcsolódó tankönyvi tételek képezik az előadás anyagát.

 

A negyedik konzultáció: A konzultáción az európai egységkoncepciókhoz tartozó tételek képezik az előadás anyagát.

 

A félév során konzultációs ügyeleteket tartunk. Ezek időpontjait az első foglalkozáson ismertetjük. A tanszék minden hallgató számára kötelezővé teszi a konzultációkon való jelenlétet. Az itt elhangzott előadási anyagot félévi kollokviumon kérdezzük. A megjelenés azért is célszerű, mert a konzultációkon aktuális feladatokról, esetleg olyan tanrendi változásról is tájékoztatnunk kell, amelyet más módon nem tudunk a hallgatók tudomására hozni.

Amint a konzultációs tematikából látható, a tárgyból az aláírásért nem íratunk kötelező zárthelyi dolgozatot. Az előző félév (más tárgybeli) tapasztalatai igazolják: a tananyag elsajátítása alapos felkészülést, és jelentős időbefektetést igényel. A felkészüléshez minden szakmai segítséget megadok. Ha kérdésük van, hívhatnak a (46) 565111/23-39-es hivatali telefonszámon, vagy elérhetnek a jogkatka@uni-miskolc.hu email címen.

A félév kollokviummal zárul. A számonkérés keretében a kötelező tananyag mellett az előadások anyagát is kérdezzük. A kollokvium értékelése ötfokozatú osztályzattal történik.

 

 

Kollokviumi tételsor az „Európai alkotmánytörténet” című tantárgyhoz

 

I. Tankönyvi tételsor

 

Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 7. átdolgozott kiadás 2003. vagy későbbi kiadás [a tételsorban At. rövidítéssel]

 

1. Az áprilisi alkotmány sajátosságai [At. 245-246. o.]
2. Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata 1867 és 1918 között [At. 264-267. o.]
3. Az első népköztársaság időszakának alkotmányjogi jellemzői [At. 296-300. o.]
4. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban [At. 362-364. o.]

 

Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999., vagy későbbi kiadás

 

5. Az ancien régime válsága Franciaországban (338-341. o.)
6. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának általános jellegzetességei, részletes szabályai, kiegészítései
7. Az 1791-es francia alkotmány (341-343. o.)
8. Az 1793-as francia alkotmány (343-345. o.)
9. A thermidori ellenforradalom alkotmánya (347-348. o.)
10. A konzulátus és a császárság alkotmánya (349-351. o.)
11. A XVIII-XIX. századi osztrák alkotmányfejlődés.
12. A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között (379-382. o.)
13. A Weimari Köztársaság államszervezete (384-386. o.)
14. Európa-fogalmak, az integráció történeti vázlata (Tk. 513-518. o.)
15. Európai egységkoncepciók a középkorban (Tk. 518-520. o.)
16. A „Nagy Terv” Európa újraosztásáról (Tk. 520-522. o.)
17. A felvilágosodás Európa-koncepciója. Jean-Jacques Rousseau és Jeremy Bentham Európa-terve. (Tk. 522-528. o.)
18. A szabad államok föderalizmusa, mint a kanti etika követelménye (Tk. 528-530. o.)
19. A Népszövetség, mint az európai egység akadálya (553-555. o.)
20. Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli realitás (555-558. o.)

 

Egyetemes jogtörténet II. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999., vagy későbbi kiadás

 

21. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák (45-48. o.)
22. A második világháború alatti egységelképzelések.(299-301. o.)
23. A „harmadik erő” koncepciója (303-305. o.)
24. Korai nyugati integrációs tervek (308-310. o.)

 

II. Konzultáció anyaga

 

A kollokviumon minden hallgatótól kérdezünk a konzultáció anyagából is.

 

Miskolc, 2013. szeptember 2.

 

                                                                            Jó felkészülést kívánok

 

 

                                                                                              Dr. Koncz Ibolya Katalin

                                                                                              egyetemi docens