Szakmai kommunikáció

TANTÁRGYI TEMATIKA

2018/2019. tanév 1. félév

Jogi felsőoktatási szakképzés

 

Tantárgy Neptun kódja:

Levelező tagozat: AJJOE813JFL1

Tárgyfelelős intézet:

Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgyelem: Kötelező

 

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina, PhD egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 1. félév – őszi

 

Óraszám: Levelező: 10 óra/hét

Előfeltétel: -

Számonkérés módja: Kollokvium

 

Kreditpont: 2 kredit

 

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy az emberi élet egyik legalapvetőbb jelenségének, a mindennapi kommunikáció megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmak és folyamatok feltérképezéséhez nyújt segítséget. Lehetetlen áttekinteni, hogy az élet hány szférájában játszik alapvető szerepet a kommunikáció, de a jog mindenképpen azok közé tartozik, amely csak a szóbeli és írásbeli kommunikáció által létezik, ezért az általános ismereteket követően a jogi környezetben zajló kommunikáció jellegzetességeivel foglalkozunk.

 

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2

képesség: K5, K9, K10, K16, K17

attitűd: A4

autonómia és felelősség: F3

 

Tantárgy tematikus leírása:

Konzultáció:

A félév során az órarendben megadott időpontokban 10 óra konzultációra kerül sor. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációk tematikája az írott tananyagot követi:

1. 2018. szeptember 14. péntek 16.00-19.30 (A/1. 307.)

A kommunikáció alapfogalmai: Jel; Kommunikáció; Nyelv; A kommunikáció kutatása: Filozófia; Pszichológia és szociál-pszichológia; A kommunikáció kutatása: Információelmélet; Szemiotika; Lingvisztika; Szociolingvisztika

2. 2018. november 9. péntek 17.00-19.30 (A/1. 307.)

A verbális kommunikáció: A beszéd; Az írás; A nem verbális kommunikáció: Mimika; Tekintet; Hang; Gesztus, Testtartás; Térköz; Szignálok; Empátia; A nyilvános kommunikáció: Szervezeti kommunikáció; Tömegkommunikáció; Manipulatív kommunikáció

3. 2018. november 16. péntek 17.00-19.30 (A/1. 307.)

A jogi kommunikáció: A jogi nyelv mint szaknyelv; A jogi nyelv sajátosságai; A magyar jogi nyelv kialakulása; A jogi fogalmak; A jogi pragmatika; A retorika

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

Önkéntes zárthelyi dolgozat a tananyag első feléből, ami a ZH-ig az előadáson/konzultáción elhangzott.

 

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel (a tételsorból 4 kérdés kidolgozása).

A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első felének számonkérését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet.

 

Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki:

Jeles (5): 88–100 %

Jó (4): 75–87 %

Közepes (3): 63–74 %

Elégséges (2): 51–62 %

Elégtelen (1): 0–50 %

 

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található)

(Letölthető innen)

1. A kommunikáció fogalma (11-13. o.)

2. A jel fogalma, szemantikai háromszög (14-16. o.)

3. A szemantikai négyszög; a jel azonosítása (16-18. o.)

4. A kommunikációs folyamat (19-20. o.)

5. A kommunikációs rendszer (20-23. o.)

6. A kommunikáció osztályozása (24. o.)

7. A nyelv (25-27. o.)

8. Verbális és nem verbális jelek (27-29. o.)

9. A nyelv belső rétegzettsége (29-30. o.)

10. Nyelvfilozófia (31-35. o.)

11. Pszichológia és szociálpszichológia (36-38. o.)

12. Információelmélet (39-41. o.)

13. Szemiotika (42-44. o.)

14. Lingvisztika (44-47. o.)

15. Szociolingvisztika (47-50. o.)

16. A kommunikáció csatornái: verbális és nem verbális kommunikáció (53. és 73-74. o.)

17. A beszéd: a hangok (54-59. o.)

18. A beszéd: a szótag, a szó, a szöveg (59-63. o.)

19. Az írás: az írásjelek (63-67. o.)

20. Az írás: az íráskép és a stílus (68-72. o.)

21. Nem verbális kommunikáció: mimika (74-77. o.)

22. Nem verbális kommunikáció: tekintet (77-79. o.)

23. Nem verbális kommunikáció: hang (80-81. o.)

24. Nem verbális kommunikáció: gesztus (81-84. o.)

25. Nem verbális kommunikáció: testtartás és térköz (84-88. o.)

26. Nem verbális kommunikáció: szignálok (88-91. o.)

27. Nem verbális kommunikáció: empátia (91-92. o.)

28. Szervezeti kommunikáció (95-101. o.)

29. Tömegkommunikáció (101-107. o.)

30. Manipulatív kommunikáció: a reklám (107-112. o.)

31. Manipulatív kommunikáció: a politikai marketing (112-114. o.)

32. A jogi nyelv mint szaknyelv (115-118. o.)

33. A jogi nyelv sajátosságai (118-120. o.)

34. A magyar jogi nyelv kialakulása (120-123. o.)

35. A jogi fogalmak sajátosságai (123-125. o.)

36. A jogi fogalmak típusai és meghatározatlansága (126-127. o.)

37. Az értelmezés a jogban (127-129. o.)

38. Jogi pragmatika: beszédaktusok a jogban (129-130. o.)

39. Jogi pragmatika: narratívák a jogban (130-132. o.)

40. Jogi pragmatika: diskurzus a jogban (132-134. o.)

41. A retorika mibenléte (135. o.)

42. A retorika születése (136-138. o.)

43. A klasszikus retorika fajtái (138-142. o.)

44. A retorika eszköztára (142-146. o.)

45. A szónoki beszéd felépítése (146-152. o.)

46. Jog és retorika: az érvelés típusai (152-158. o.)

47. Jog és retorika: az argumentumok típusai (159-160. o.)

Kötelező irodalom:

  1. Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. Miskolc: Bíbor, 2002.
  2. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat, 2001.
  3. Griffin, Em: A First Look at Communication Theory. (7th ed.). New York, NY: McGraw-Hill, 2008.

 

Ajánlott irodalom:

  1. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapforgalmak. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.
  2. Kontra Miklós: Közérdekű nyelvészet. Budapest: Osiris, 1999.
  3. Miller, Katherine: Communication Theories: Perspectives, Processes, and Contexts. McGraw-Hill, 2005.

Vissza