Politikai szociológia

Követelmények és tantárgyi program

Politikai szociológia tantárgyból

Tárgykód: AJJOE137IÜ2

Igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat

2018/2019. tanév 2. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Egyidejű felvétel: nincs

Óraszám/félév: 8 óra

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 3

 

1.     A tantárgy feladata és célja:

A tantárgy célja, hogy felruházza a hallgatókat mindazokkal az alapvető fogalmakkal és ismeretekkel, amelyek az állami-politikai jelenségek, a politika jelenségvilágának megismeréséhez, tudatossá tételéhez szükségesek. Általános szociológiai ismereteket feltételezve a politikai szociológia mint szakszociológia alapvető ismereteit, ezen ismeretek rendszerét, területeit és fő fogalmait tolmácsolja. Arra kívánja felkészíteni a hallgatókat, hogy tudatosan és megalapozottan legyenek képesek véleményt alkotni a politikai szféra jelenségeiről. A tárgy ennek érdekében áttekinti a legfontosabb tematikus blokkokat, megismertet az ezekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalommal, valamint bemutatja, hogy az ott kimunkált kategóriák miként alkalmazhatók a hazai politikai folyamatokra.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása:

A félév során az órarendben megadott időpontokban összesen 8 óra konzultációra kerül sor. A két alkalommal megtartásra kerülő konzultációk feladata az, hogy a tananyag alapvető összefüggéseivel megismertessen, s az ennek során felmerült kérdéseket megválaszolja, a bizonytalanságokat eloszlassa.

1. 2019. március 1. (péntek) 14.10-17.30 XVIII. ea.

1. A félév áttekintése, követelmények, tananyag ismertetése

2. A politikai szociológia kialakulása

3. A politikai elitek és az uralom alapkérdései

4. Politikai pártok és pártrendszerek

5. A kormányzás

7. A bürokrácia

9. Politikai magatartás és részvétel

2. 2019. április 26. (péntek) 14.10-17.30 XX. ea.

10. A választói magatartás

11. A választási kampány

12. Nyilvánosság – Kommunikáció – Közvélemény

13. A politikai kultúra

14. A politikai szocializáció

 

3. Félévközi számonkérés módja

A félév közben önkéntes ZH írására van lehetőség. A zárthelyi dolgozat tárgya az addig elhangzott előadások anyaga és a tankönyv megadott fejezetei. A sikeres ZH feltétele az elérhető pontok több mint felének megszerzése. Sikeres ZH esetén a hallgató a vizsgán mentesül a ZH-ig elsajátított anyagrész alól, és a ZH érdemjegye beszámít a vizsgajegybe.

 

4.    Vizsgakövetelmények

A vizsga módja: írásbeli beszámoló háromfokozatú értékeléssel. A sikeres kollokvium feltétele az elérhető pontok több mint felének a megszerzése.

 

 

 

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található) Letölthető innen

1.    Az elitelméletek kialakulása, klasszikus elitelméletek (27-29. o.)

2.    Modern elitelméletek (Mills, Riesman) (29-32. o.)

3.    Az elitelméletek típusai és az elitek azonosítása (32-40. o.)

4.    A pártok történeti szociológiája (49-54. o.)

5.    A pártok funkciói (54-55. o.)

6.    A pártok típusai és a pártrendszerek (55-61. o.)

7.    A kormány cselekvési szabadságának közjogi korlátai (áttekintés) (72-78. o.)

8.    A kormányforma szerepe a végrehajtó hatalom korlátozásában (73-76. o.)

9.    A kormányfő közjogi és politikai korlátai a parlamentáris rendszerekben (78-81. o.)

10.  Kormányzás és közigazgatás (81-83. o.)

11.  A bürokrácia-elmélet születése (95-99. o.)

12.  A bürokratikus szervezet jellemzői Weber szerint (99-105. o.)

13.  A bürokrácia-elmélet Weber után (Merton, Crozier, neoweberiánusok) (105-111. o.)

14.  A politikai magatartás megítélése (141-145. o.)

15.  A politikai részvételre vonatkozó elméletek (145-148. o.)

16.  Az elsődleges kiscsoportok hatása a politikai részvételre (148-152. o.)

17.  Tiltakozás és kivonulás (152-154. o.)

18.  A választói részvételt befolyásoló társadalmi jellemzők, szavazásra ösztönző tényezők (162-166. o.)

19.  Választási elméletek, a pártok és választóik viszonya (166-169. o.)

20.  A választási kampány funkciói, választói magatartások (177-180. o.)

21.  Kampányeszközök (180-182. o.)

22.  Kampányszerepek (182-188. o.)

23.  Nyilvánosság, politikai nyilvánosság, közvélemény (199-207. o.)

24.  A közvélemény formálódása és a politikai diskurzus (207-213. o.)

25.  A politikai kultúra és a kapcsolódó fogalmak (221-230. o.)

26.  A politikai szocializáció fogalmi megközelítése (245-249. o.)

27.  A politikai szocializáció folyamata (249-251. o.)

28.  A szocializációs ágensek (251-257. o.)

 

5.    Kötelező tananyag

Tankönyv: Kéri László (szerk.): Societas politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. [Prudentia Iuris 16.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. (kivéve az 5. és a 12. fejezeteket)

Bihari M. – Pokol B.: Politológia. Budapest, Osiris, 1994.

Almond, G. – Powell, B: Comparative politics: A Theoretical Framework. (3rd ed.) Pearson Education, 2000.

 

6.    Ajánlott irodalom

G. Almond – G. Powell: Összehasonlító politológia. Budapest, Osiris, 1996.

Molnár L. – Angyal V. (szerk.): Empirikus politikai szociológia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974.

Sartori, G. : Democratic Theory. Greenwood Publishing Group, 1973.

 

Egyéb tudnivalók:

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6. épület 222. szoba, Tel: 0646/565-186,        e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2019. február 1.

                                                                                              Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék