Jog- és állambölcselet II.

 

Jog- és állambölcselet II.

AJJOE278N4

Jogász szak nappali tagozat

2018/2019. tanév II. félév

 

 

Tantárgy oktatója: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: Jogi doktrína

Egyidejű felvétel: Jog- és állambölcselet gyakorlat II.

Óraszám: 2 óra/hét

Az előadás helye: XX. ea.

Az előadás ideje: hétfő 8.00 – 10.00

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 3

 

1.    A tantárgy feladata és célja

A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. Ebben a félévben a jog jelenségvilágára irányuló elméleti vizsgálódás lehetőségeit, annak legfőbb fogalmait, irányzatait tekintjük át, megismertetve a jogelméleti-jogbölcseleti szakirodalom központi témáival és alapvető megállapításaival. Célunk az, hogy a jog jelenségvilágával kapcsolatban felmerülő kérdések tudatos megközelítésére és kezelésére készítse fel a hallgatókat.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása és az előadások ütemezése

 

február 11.

A jogelmélet helye a tudományok rendszerében. A jog elméleti vizsgálatának lehetséges módjai és hasznai.

A jogelméletek típusai. Konceptuális és tartalmi jogelméletek

február 18.

A jog fogalma. A jog meghatározásának nehézségei

A jog fogalmának lehetséges típusai. Ontológiai, kényszer-, normatív és tényalapú elméletek

február 25.

 A jog értelme. A jog eszményei. Az igazságosság és ésszerűség követelménye.

A jog funkciói

március 4.

A jog normativitása. Érvényesség, kényszer és szankció a jogban

március 11.

Jog és szabály. A szabályalapú döntéshozatal és ennek korlátai. A szabályalapú döntés sajátossága; előnyei és hátrányai.

március 18.

A szabályalapú döntéshozatal korlátai.Jogelvek, diszkréció és méltányosság.

március 25.

Önkéntes ZH

április 1. 

Jogosultság és kötelezettség. A jogi jogosultság és kötelezettség. A nem jogi jogosultságok és kötelezettségek. A jogok modellje.

április 8.

A jog rendszerszerűsége. A jog mint rendszer. A rendszerszerűség korlátai: a jog zártsága, előreláthatósága és a jogbiztonság

április 15.

A jog alkothatósága. A jogalkotói akarat korlátai.Törvényhozástan.

április 22.

Oktatási szünet.

április 29.

A jog alkalmazhatósága. Ítélkezés-elmélet. A jogalkalmazás módszerei

május 7.

Jogkritika. A liberális jogfelfogás kritikái. Kritikai jogelméletek; a jog emberképe, önképe és ennek kritikája.

Tartalmi jogelméletek: Bevezetés a magánjog, a büntetőjog, a közjogok és a nemzetközi jog dogmatikájának elméleti kérdéseibe

május 14.

Elővizsga

 

3.    Félévközi számonkérés módja, az aláírás feltétele; a félév elfogadásának feltételei

Önkéntes zárthelyi dolgozat, és szóbeli vizsga. Az önkéntes ZH-ra a félév közepén kerül sor, anyaga az addig leadott tananyag. Ennek eredménye – amennyiben az az ötfokozatú skálán a kettes szintet eléri, a hallgató kérésére – beleszámít a kollokviumi jegybe. A kollokviumon ezek a hallgatók csak a ZH utáni anyagról adnak számot. Ez esetben az év végi jegy a ZH és a szóbeli vizsga átlagolt eredménye.

Amennyiben a hallgató ZH eredménye nem éri el a kettes szintet, illetve a ZH-t nem írja meg, a vizsga anyaga a teljes tananyag.

 

4.    Számonkérés követelményei

A vizsga szóbeli kollokvium, amely két tétel (A és B, sikeres önkéntes ZH esetén csak B) megválaszolásából áll. A vizsga anyaga a kötelező tananyag. A vizsga menete a személyazonosság ellenőrzéséből, a vizsgatételek kihúzásából, a felkészülésből, a feleletből és a vizsgáztató által feltett kérdések megválaszolásából áll. A vizsga kezdete reggel 8.00 óra, a vége az utolsó vizsgázó feleletének értékelésével esik egybe, de legkorábban 10.00 óra.

 

Tételsor:

A) tételsor

  1. A jog elmélete és gyakorlata; A jogelmélet helye és haszna
  2. A joghoz való kognitív viszony
  3. A konceptuális jogelméletek
  4. A jog fogalmának keresése és meghatározása
  5. A jog fogalmának fő változatai
  6. A »helyes jog« eszméje és alternatívái
  7. A jog értelme: Az igazságosság és más eszmények 
  8. A jog funkciói           
  9. Norma és normativitás; Normativitás-elméletek
  10. Érvényesség, autoritás, kötelezettség           
  11. Az érvényesség elméletei
  12. Kényszer és szankció a jogban
  13. A szabályok fogalma és igazolása
  14. A szabályalapú döntéshozatal és annak kívánatossága
  15. A szabályalapú döntéshozatal nehézségei és korlátai
  16. A szabályok pontosítása; szabályok és elvek
  17. A diszkréció fogalma és változatai
  18. A méltányosság

 

B) tételsor

  1. Jogosultság-elméletek
  2. A jogok fajtái: Jogi, erkölcsi, természetes és emberi jogok
  3. A jogok modelljei: Nigel Simmonds típustana
  4. A jogok modellje: Hohfeld felfogása           
  5. A jog rendszerszerűsége
  6. A jog rendszerszerűségének korlátai
  7. A jog alkothatósága és a jogalkotás-felfogás történeti modelljei
  8. A jog alkothatóságának korlátai
  9. Jogalkotástan
  10. Az ítélkezéselméletek
  11. Jogi metodológia: A deduktív módszer
  12. Jogi metodológia: Az argumentatív módszer
  13. Jogi metodológia: Az esetmódszer
  14. A jog határai
  15. A jog kritikája: Anarchizmus és marxizmus
  16. A jog kritikája: Realizmus
  17. A jog kritikája: CLS
  18. A tartalmi jogelméletek; egy kiválasztott tartalmi jogelmélet

 

5.    Tananyag

Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2015.

Órai vázlatok:

1. téma

2. téma

3. téma

4. téma

5. téma

6. téma

7. téma

8. téma

9. téma

10. téma

11. téma

12. téma

 

Egyéb tudnivalók:

A tanulmányokra, az ismételt vizsgára, sikeres vizsga javítására, valamint a vizsgán való meg nem jelenésre a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. A vizsganapok jegyzékét a vizsgaidőszak megkezdését megelőzően egy hónappal függesztjük ki a tanszéki hirdetőtáblán, illetve ismertetjük az utolsó előadás alkalmával. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2019. február 1.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék

 

Vissza