Jog- és állambölcselet II.

 

Jog- és állambölcselet II.

AJJOE278N4

Jogász szak nappali tagozat

2018/2019. tanév II. félév

 

 

Tantárgy oktatója: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: Jogi doktrína

Egyidejű felvétel: Jog- és állambölcselet gyakorlat II.

Óraszám: 2 óra/hét

Az előadás helye: XX. ea.

Az előadás ideje: hétfő 8.00 – 10.00

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 3

 

1.    A tantárgy feladata és célja

A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. Ebben a félévben a jog jelenségvilágára irányuló elméleti vizsgálódás lehetőségeit, annak legfőbb fogalmait, irányzatait tekintjük át, megismertetve a jogelméleti-jogbölcseleti szakirodalom központi témáival és alapvető megállapításaival. Célunk az, hogy a jog jelenségvilágával kapcsolatban felmerülő kérdések tudatos megközelítésére és kezelésére készítse fel a hallgatókat.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása és az előadások ütemezése

 

február 11.	A jogelmélet helye a tudományok rendszerében. A jog elméleti vizsgálatának lehetséges módjai és hasznai. A jogelméletek típusai. Konceptuális és tartalmi jogelméletek
február 18.	A jog fogalma. A jog meghatározásának nehézségei A jog fogalmának lehetséges típusai. Ontológiai, kényszer-, normatív és tényalapú elméletek
február 25.	A jog értelme. A jog eszményei. Az igazságosság és ésszerűség követelménye. A jog funkciói
március 4.	A jog normativitása. Érvényesség, kényszer és szankció a jogban
március 11.	Jog és szabály. A szabályalapú döntéshozatal és ennek korlátai. A szabályalapú döntés sajátossága; előnyei és hátrányai.
március 18.	A szabályalapú döntéshozatal korlátai.Jogelvek, diszkréció és méltányosság.
március 25.	Önkéntes ZH
április 1.	Jogosultság és kötelezettség. A jogi jogosultság és kötelezettség. A nem jogi jogosultságok és kötelezettségek. A jogok modellje.
április 8.	A jog rendszerszerűsége. A jog mint rendszer. A rendszerszerűség korlátai: a jog zártsága, előreláthatósága és a jogbiztonság
április 15.	A jog alkothatósága. A jogalkotói akarat korlátai.Törvényhozástan.
április 22.	Oktatási szünet.
április 29.	A jog alkalmazhatósága. Ítélkezés-elmélet. A jogalkalmazás módszerei
május 7.	Jogkritika. A liberális jogfelfogás kritikái. Kritikai jogelméletek; a jog emberképe, önképe és ennek kritikája. Tartalmi jogelméletek: Bevezetés a magánjog, a büntetőjog, a közjogok és a nemzetközi jog dogmatikájának elméleti kérdéseibe
május 14.	Elővizsga

 

3.    Félévközi számonkérés módja, az aláírás feltétele; a félév elfogadásának feltételei

Önkéntes zárthelyi dolgozat, és szóbeli vizsga. Az önkéntes ZH-ra a félév közepén kerül sor, anyaga az addig leadott tananyag. Ennek eredménye – amennyiben az az ötfokozatú skálán a kettes szintet eléri, a hallgató kérésére – beleszámít a kollokviumi jegybe. A kollokviumon ezek a hallgatók csak a ZH utáni anyagról adnak számot. Ez esetben az év végi jegy a ZH és a szóbeli vizsga átlagolt eredménye.

Amennyiben a hallgató ZH eredménye nem éri el a kettes szintet, illetve a ZH-t nem írja meg, a vizsga anyaga a teljes tananyag.

 

4.    Számonkérés követelményei

A vizsga szóbeli kollokvium, amely két tétel (A és B, sikeres önkéntes ZH esetén csak B) megválaszolásából áll. A vizsga anyaga a kötelező tananyag. A vizsga menete a személyazonosság ellenőrzéséből, a vizsgatételek kihúzásából, a felkészülésből, a feleletből és a vizsgáztató által feltett kérdések megválaszolásából áll. A vizsga kezdete reggel 8.00 óra, a vége az utolsó vizsgázó feleletének értékelésével esik egybe, de legkorábban 10.00 óra.

 

Tételsor:

A) tételsor

1. A jog elmélete és gyakorlata; A jogelmélet helye és haszna
2. A joghoz való kognitív viszony
3. A konceptuális jogelméletek
4. A jog fogalmának keresése és meghatározása
5. A jog fogalmának fő változatai
6. A »helyes jog« eszméje és alternatívái
7. A jog értelme: Az igazságosság és más eszmények 
8. A jog funkciói           
9. Norma és normativitás; Normativitás-elméletek
10. Érvényesség, autoritás, kötelezettség           
11. Az érvényesség elméletei
12. Kényszer és szankció a jogban
13. A szabályok fogalma és igazolása
14. A szabályalapú döntéshozatal és annak kívánatossága
15. A szabályalapú döntéshozatal nehézségei és korlátai
16. A szabályok pontosítása; szabályok és elvek
17. A diszkréció fogalma és változatai
18. A méltányosság

 

B) tételsor

1. Jogosultság-elméletek
2. A jogok fajtái: Jogi, erkölcsi, természetes és emberi jogok
3. A jogok modelljei: Nigel Simmonds típustana
4. A jogok modellje: Hohfeld felfogása           
5. A jog rendszerszerűsége
6. A jog rendszerszerűségének korlátai
7. A jog alkothatósága és a jogalkotás-felfogás történeti modelljei
8. A jog alkothatóságának korlátai
9. Jogalkotástan
10. Az ítélkezéselméletek
11. Jogi metodológia: A deduktív módszer
12. Jogi metodológia: Az argumentatív módszer
13. Jogi metodológia: Az esetmódszer
14. A jog határai
15. A jog kritikája: Anarchizmus és marxizmus
16. A jog kritikája: Realizmus
17. A jog kritikája: CLS
18. A tartalmi jogelméletek; egy kiválasztott tartalmi jogelmélet

 

5.    Tananyag

Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2015.

Órai vázlatok:

1. téma

2. téma

3. téma

4. téma

5. téma

6. téma

7. téma

8. téma

9. téma

10. téma

11. téma

12. téma

 

Egyéb tudnivalók:

A tanulmányokra, az ismételt vizsgára, sikeres vizsga javítására, valamint a vizsgán való meg nem jelenésre a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. A vizsganapok jegyzékét a vizsgaidőszak megkezdését megelőzően egy hónappal függesztjük ki a tanszéki hirdetőtáblán, illetve ismertetjük az utolsó előadás alkalmával. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2019. február 1.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék