Jogalkotástan 2.

Vizsgakérdések a közigazgatási mesterképzés hallgatói számára

2013–2014. tanév II. félév

Jogalkotástan II.

1. A külső jogalkotási eljárás általában. A törvényhozási eljárás szakaszai. A törvénykezdeményezés fogalma és elemei.

2. A törvényhozás parlamenti eljárást megelőző szakasza.

3. A törvényjavaslat benyújtása, tárgyalásának menete.

4. A bizottságok és a parlamenti képviselők szerepe a törvényjavaslat tárgyalásában. A határozathozatal. Az elfogadott törvény Országgyűlés elnöke általi aláírása és a köztársasági elnöknek történő megküldése. Az Országgyűlés kezdeményezésére történő előzetes alkotmányossági vizsgálat.

5. Politikai vétó, alkotmányossági vétó. Promulgáció, publikáció, kihirdetés a gyakorlatban. Törvényalkotás kivételes eljárásban és kivételes sürgős eljárásban

6. A Kormány rendeletalkotása. A miniszteri rendeletalkotás. Az önkormányzati rendeletalkotás.

7. A jogszabályok megjelölése.

8. A közjogi szervezetszabályozó eszközök (állami irányítás egyéb jogi eszközeinek) jelölése.

9. A jogszabály szövegének szerkezete: a preambulum, a bevezető rész, általános rendelkezések

10. A jogszabály szövegének szerkezete: részletes rendelkezések 

11. A jogszabály szövegének szerkezete: záró rendelkezések

12. A jogszabály szövegének szerkezete: melléklet, függelék, indokolás, nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok. A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása.

13. A jogszabály módosítása.

14. A köznapi nyelv és a jogi nyelv kapcsolata. A jogi szaknyelv jellemzői. A jogi szaknyelv szókincse és stílusa.

15. A jogszabály szövegezését meghatározó tényezők: az érthetőség fogalma és követelményei: egyszerűség, precizitás, világosság

16.  Az érthetőség további követelményei: definíciók, a jogszabály szövegének sajátossága, az óvatos alkalmazás kívánalma, bonyolult tárgykörök szabályozása.

17. A jogszabály szövegezését meghatározó további tényezők: a kifejező erő, az adekvátság, a terjedelem.

18. A konzekvens megjelenítés a szakasz és a mondat szintjén. A jelek és rövidítések használata. Az idő és a számok megjelenítése.

19. A jogtételek tartalmuk szerinti megfogalmazása.

20. A jogalkotás hibái: a jogrendszer alapelveit figyelmen kívül hagyó jogszabály, a szabályozás szükségességének elvét sértő jogszabály, a jogbiztonságot veszélyeztető jogszabály.

21.  A jogszabályszerkesztő fogalma és a vele szemben támasztott követelmények. A jogszabályszerkesztői munka

22. A jogszabályszerkesztés folyamatának szakaszai, ciklikus jellege.

23. A jogszabályok hatályosulása és hatékonysága. A hatályosulás és dereguláció összefüggése. A dereguláció fogalmai, a jogi dereguláció.

24. A hatékony jogalkotás jelentősége és követelményei.

Miskolc, 2014. április

Alkotmányjogi Tanszék