Tantárgy Neptun kódja:

Nappali tagozat: AJJOE140MBAN1

Tárgyfelelős intézet:

Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgyelem: Kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina, PhD egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): Dr. Gedeon Magdolna, PhD egyetemi docens

Javasolt félév: 1. félév – őszi

Óraszám: Nappali: 2 óra/hét

Előfeltétel: -

Számonkérés módja: Kollokvium

Kreditpont: 4 kredit

Tantárgy feladata és célja:

A tárgy oktatásának feladata, hogy megismertessen a jog intézményrendszerének és az annak bázisát képező állami-politikai intézményrendszernek az alapvető szerkezetével és működésével, legfontosabb fogalmaival. Feladatát a legalapvetőbb összefüggések és ismeretek megalapozásában látja, mellyel bevezetést nyújt a jogi-igazgatási jelenségek elmélyültebb megismeréséhez is.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T3

képesség: K1, K2, K23

attitűd: A5

autonómia és felelősség: F1

Tantárgy tematikus leírása:

Előadás: hétfő 8.00 XXI. ea.

1. 2018. szeptember 10. Általános tájékoztató, a követelmények megbeszélése; A jogszabály: Jogi norma; Jogszabály; A jogszabályok szerkezete; A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya

2. 2018. szeptember 17. A jogrendszer: A jog rendszerszerűsége; A jogági tagozódás; A jogszabályi hierarchia; A jogrendszer egységének biztosítása; A joghézag problémája

3. 2018. szeptember 24. A jogcsalád: A jogrendszerek sokfélesége és összehasonlítása; A »common law« jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei; A római-germán jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei; Egyéb jogrendszerek; A szocialista jog; Az iszlám jog

4. 2018. október 1. A jogképződés: A jogforrás fogalma és fajtái; A jogalkotói jog; A jogalkotás menete; A bírói jog; A szokásjog

5. 2018. október 8. A jogérvényesülés: Érvényesség, érvényesülés, hatásosság; A jogkövetés; Jogtudat és jogismeret; A jog megkerülése; A jogalkalmazás; A jogi eljárás; A jogértelmezés; Laikusok részvétele a bíráskodásban

6. 2018. október 15.Zárthelyi dolgozat (önkéntes)

7. 2018. október 22. Oktatási szünet/ünnepnap

8. 2018. október 29. Oktatási szünet/dékáni szünet

9. 2018. november 5. A jogviszony és a felelősség: A jogviszonyok szerkezete és fajtái; A jogviszony elemei; A jogi tények; A felelősség fogalma; A felelősség fajtái; A jogi felelősség; A felelősségi formák

10. 2018. november 12. A modern állam:Az abszolutista állam jegyei: szuverenitás, hadsereg, bürokrácia, fiskalitás; Az abszolutista állam jegyei: laicizáció, diplomácia, gyarmatosítás, jogrendszer; A polgári állam kialakulása; az alkotmányosság; A polgári állam: törvényesség, intézményesültség, demokratizmus; A jóléti állam; A totális állam

11. 2018. november 19. Az államszervezet: A hatalommegosztás; A törvényhozás; A végrehajtás; A bíráskodás; A szervezet

12. 2018. november 26. Államtipológia: Államtipológia – államtípus; Az államforma; Az alkotmányforma; A kormányforma; Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek – pluralista rendszerek

13. 2018. december 3. Európa: Európa kialakulása; Európa régiói; Az Európai Unió formálódása; Az Európai Unió intézményei és jogforrásai

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

Önkéntes zárthelyi dolgozat a tananyag első feléből, ami a ZH-ig az előadáson/konzultáción elhangzott.

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Teljesítés módja: szóbeli vagy írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel.

A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első felének számonkérését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet.

Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki:

Jeles (5): 88–100 %

Jó (4): 75–87 %

Közepes (3): 63–74 %

Elégséges (2): 51–62 %

Elégtelen (1): 0–50 %

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található)

A tételsor letölthető innen.

1. A jogi normák általános és specifikus jegyei (11-14. o.)
2. A jogi norma logikai és grammatikai szerkezete (14-16. o.)
3. A jogszabály fogalma (16-18. o.)
4. A jogszabály szerkezete (19-23. o.)
5. A jogszabályok tipológiája tartalmuk szerint (23-24. o.)
6. A jogszabályok rendszerezésének technikái (24-27. o.)
7. A jogszabályok érvényessége és hatálya (27-32. o.)
8. A jog rendszerszerűsége (33-36. o.)
9. A jogági tagozódás – áttekintés (37-40. o.)
10. Az egyes alapjogágak és a másodlagos jogágak (40-44. o.)
11. A jogszabályi hierarchia (44-49. o.)
12. A joghézag és a jogrendszer egységét biztosító elvek (49-54. o.)
13. A jogösszehasonlítás – áttekintés (55-59. o.)
14. A római-germán jogcsalád (60-66. o.)
15. A „common law” jogcsalád (66-71. o.)
16. A szocialista jogcsalád és a vallási és tradicionális jogrendszerek (72-76. o.)
17. A jogforrás (80-83. o.)
18. A jogalkotás fajtái és jegyei (84-88. o.)
19. A törvényhozás menete (89-92. o.)
20. A bírói jog (93-97. o.)
21. A szokásjog (98-100. o.)
22. Jogérvényesülés és jogkövetés (101-104. o.)
23. A jogalkalmazás (105-108. o.)
24. A jogi eljárás menete és az első fokú bírósági eljárás (109-114. o.)
25. Ítélet és végzés; másodfokú eljárás és rendkívüli perorvoslatok (114-118. o.)
26. A jogértelmezés (118-119. o.)
27. Laikusok részvétele a bíráskodásban (119-124. o.)
28. A jogviszonyok szerkezete és fajtái (125-129. o.)
29. A jogviszony elemei, a jogviszonyok tárgya (129-133.o.)
30. A jogviszony tárgya és a jogi tények (133-136. o.)
31. Felelősség és felelősségrevonás (136-139. o.)
32. A felelősség alapja és fajtái (139-144. o.)
33. Az állam fogalma (147-153. o.)
34. Az államszerkezet (153-157. o.)
35. Az abszolutista állam jegyei (157-163. o.)
36. A polgári állam kialakulása és jegyei I. (163-167. o.)
37. A polgári állam jegyei II. intézményesültség és demokrácia (168-170.o.)
38. A jóléti állam (170-174.o.)
39. A totális állam (175-178.o.)
40. A hatalommegosztás.(179-181.o.)
41. A törvényhozás (182-185.o.)
42. A végrehajtás (185-189. o.)
43. A bíráskodás (190-195. o.)
44. A szervezet (195-200.o.)
45. Államtipológia – államtípus és államforma (201-207.o.)
46. Az alkotmányforma (207-209. o.)
47. A kormányforma (210-215. o.)
48. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek (215-218. o)
49. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: pluralista rendszerek (218-220. o.)
50. Európa kialakulása (221-226. o.)
51. Európa régiói (226-233. o.)
52. Az Európai Unió kialakulása, az alapító szerződések (233-238. o.)
53. Az EU intézményrendszere (238-239.o.)
54. Az EU jogforrási rendszere (239-240.o.)

Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Miskolc: Bíbor, 2012. (Erre a könyvre épülnek az előadások és a vizsgakérdések is. A tankönyv korábbi kiadásai nem megfelelőek, a tételek oldalszámai és a tananyag is erre az újabb kiadásra épül!)
2. Egresi Katalin, Pongrácz Alex, Szigeti Péter, Takács Péter: Államelmélet. Győr: Széchenyi István Egyetem ÁJK, 2016.
3. Berman, Harold: Law and Revolution. The Formation of the Western Legal Tradition. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1983.

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Miskolc: Bíbor, 2012.
2. Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest: Osiris, 2005.
3. Schwarze, Jürgen: EU Kommentar. Baden-Baden: Nomos, 2012.