Jogi felsőoktatási szakképzés levelező tagozat
AJJOE812JFL1
2013/14. tanév I. félév
A tárgy célja, hogy bemutassa az általános szociológia fejlődésének történetét, módszertanát, legfontosabb képviselőit és elméleteiket, továbbá betekintést ad a jogszociológia néhány aspektusába. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kötelező tananyag jellege és terjedelme a vizsga sikeres teljesítése érdekében évközi készülést is igényel. A konzultációk korlátozott száma nem teszi lehetővé a tananyag teljes és elmélyült áttekintését, csupán segítséget nyújt a felkészüléshez. A konzultációk feladata az, hogy az anyaggal való megismerkedés során felmerült kérdéseket megválaszolja és a bizonytalanságokat eloszlassa.
A félév során az órarendben megadott időpontban 10 óra konzultációra kerül sor. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációkon a következő témakörökkel foglalkozunk:
A szociológia fogalma, módszerei, viszonya a jogtudományhoz; Szociológiatörténet; Rendszerelméletek; Struktúraelméletek; Cselekvéselméletek; Társadalmi csoportok, személy- és csoportközi viszonyok; Kisebbségek, diszkrimináció; Szocializáció; Jogszociológia; A magyar társadalom legfontosabb szociológia jellemzői a rendszerváltás óta
A kötelező tananyag számonkérése írásbeli kollokvium keretében történik. A vizsga értékelésére ötfokozatú skála (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) szolgál. A tárgy kreditértéke: 2 kredit.
A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella.
Hidasi Viktória – Vinnai Edina: Az általános és jogszociológia alapjai (Megjelenés alatt)
Miskolc, 2013. augusztus 29.
(Jogi felsőoktatási szakképzés)
Önellenőrző és vizsgakérdések
1. A szociológia szemlélete, tárgya,
emberképe
2. A szociológia módszertana (mikro- és
makroszociológia)
3. A szociológia „előfutárai” (Saint-
Simon, Comte, Tocqueville)
4. Karl Marx osztály- és elnyomorodáselmélete
5. Émile Durkheim elmélete
(szolidaritás, anómia)
6. Max Weber elmélete (hatalom/uralom,
társadalmi cselekvés, megértő
szociológia)
7. A klasszikusok kortársai (Spencer,
Pareto, Veblen)
8. A két világháború közötti
szociológusok (Mannheim Károly,
Znaniecki, Burgess, Lynd házaspár)
9. A funkcionalizmus irányzata
(Malinowski, Parsons, Merton, Mills)
10. A Frankfurti Iskola
11. Neoweberiánus elméletek (Giddens,
Rawls)
12. AGIL-system
13. Niklas Luhmann rendszerelmélete
(rendszerszintek, bináris kód, entrópia,
autopoiézisz)
14. A társadalmi struktúra, rétegződés,
státusz, a társadalmi osztály és réteg
fogalmai
15. A társadalmi struktúrára vonatkozó
elméletek (4)
16. A társadalmi egyenlőtlenség,
esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet
és depriváció fogalmai
17. A társadalmi egyenlőtlenségek
elfogadhatóságára vonatkozó
álláspontok (3)
18. Az egyenlőtlenségek és szegénység
lehetséges okai
19. A társadalmi mobilitás típusai
20. Társadalmi cselekvéstípusok Weber
szerint (4)
21. Társadalmi cselekvéstípusok
Habermas szerint (4)
22. Társadalmi cselekvéstípusok Luhmann
szerint (3)
23. A szabad akaratra vonatkozó
álláspontok (3)
24. A szabad akaratot befolyásoló külső és
belső tényezők
25. A társadalmi csoport fajtái (3)
26. A csoportstruktúra leírására vonatkozó
elméletek (4)
27. A személyközi kapcsolatokra
vonatkozó elméletek (5)
28. A szociális facilitáció és a prezentáció
fogalmai
29. Az ítéletalkotás folyamatában
megjelenő szabályok és hibák (3-3)
30. A kisebbségek csoportosítása (3)
31. A kategorizáció, sztereotípia és
előítélet fogalmai
32. A diszkrimináció fogalma és típusai
(3)
33. A szocializáció lehetséges fogalmai
34. A társadalmi tanulás módjai (3)
35. Szocializációs ágensek
36. Jogismeret fogalma
37. Jogi attitűd fogalma és kutatása
38. Jogtudat fogalma
39. A magyar társadalom legfontosabb
szociológiai jellemzői a rendszerváltás
után (áttekintés 5 pontban)
40. A szegénység fajtái (6)
41. Az elit típusai (3) és szerepük
Magyarországon a rendszerváltást
követően
42. A modern mentalitással kapcsolatos
problémák Magyarországon