Jogszociológia

Jogszociológia

Jogi felsőoktatási szakképzés levelező tagozat

AJJOE812JFL1

2013/14. tanév I. félév

 

1. 1.     Az oktatás célja:

A tárgy célja, hogy bemutassa az általános szociológia fejlődésének történetét, módszertanát, legfontosabb képviselőit és elméleteiket, továbbá betekintést ad a jogszociológia néhány aspektusába. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kötelező tananyag jellege és terjedelme a vizsga sikeres teljesítése érdekében évközi készülést is igényel. A konzultációk korlátozott száma nem teszi lehetővé a tananyag teljes és elmélyült áttekintését, csupán segítséget nyújt a felkészüléshez. A konzultációk feladata az, hogy az anyaggal való megismerkedés során felmerült kérdéseket megválaszolja és a bizonytalanságokat eloszlassa.

 

1. 2.    A konzultáció:

A félév során az órarendben megadott időpontban 10 óra konzultációra kerül sor. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációkon a következő témakörökkel foglalkozunk:

A szociológia fogalma, módszerei, viszonya a jogtudományhoz; Szociológiatörténet; Rendszerelméletek; Struktúraelméletek; Cselekvéselméletek; Társadalmi csoportok, személy- és csoportközi viszonyok; Kisebbségek, diszkrimináció; Szocializáció; Jogszociológia; A magyar társadalom legfontosabb szociológia jellemzői a rendszerváltás óta

 

1. 3.    A számonkérés:

A kötelező tananyag számonkérése írásbeli kollokvium keretében történik. A vizsga értékelésére ötfokozatú skála (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) szolgál. A tárgy kreditértéke: 2 kredit.

A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella.

 

1. 4.    A tananyag:

Hidasi Viktória – Vinnai Edina: Az általános és jogszociológia alapjai (Megjelenés alatt)

 

1. 5.    A tárgy felelőse és oktatója: Dr. Vinnai Edina

 

 

Miskolc, 2013. augusztus 29.

 

 

(Jogi felsőoktatási szakképzés)

Önellenőrző és vizsgakérdések

1. A szociológia szemlélete, tárgya,

emberképe

2. A szociológia módszertana (mikro- és

makroszociológia)

3. A szociológia „előfutárai” (Saint-

Simon, Comte, Tocqueville)

4. Karl Marx osztály- és elnyomorodáselmélete

5. Émile Durkheim elmélete

(szolidaritás, anómia)

6. Max Weber elmélete (hatalom/uralom,

társadalmi cselekvés, megértő

szociológia)

7. A klasszikusok kortársai (Spencer,

Pareto, Veblen)

8. A két világháború közötti

szociológusok (Mannheim Károly,

Znaniecki, Burgess, Lynd házaspár)

9. A funkcionalizmus irányzata

(Malinowski, Parsons, Merton, Mills)

10. A Frankfurti Iskola

11. Neoweberiánus elméletek (Giddens,

Rawls)

12. AGIL-system

13. Niklas Luhmann rendszerelmélete

(rendszerszintek, bináris kód, entrópia,

autopoiézisz)

14. A társadalmi struktúra, rétegződés,

státusz, a társadalmi osztály és réteg

fogalmai

15. A társadalmi struktúrára vonatkozó

elméletek (4)

16. A társadalmi egyenlőtlenség,

esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet

és depriváció fogalmai

17. A társadalmi egyenlőtlenségek

elfogadhatóságára vonatkozó

álláspontok (3)

18. Az egyenlőtlenségek és szegénység

lehetséges okai

19. A társadalmi mobilitás típusai

20. Társadalmi cselekvéstípusok Weber

szerint (4)

21. Társadalmi cselekvéstípusok

Habermas szerint (4)

22. Társadalmi cselekvéstípusok Luhmann

szerint (3)

23. A szabad akaratra vonatkozó

álláspontok (3)

24. A szabad akaratot befolyásoló külső és

belső tényezők

25. A társadalmi csoport fajtái (3)

26. A csoportstruktúra leírására vonatkozó

elméletek (4)

27. A személyközi kapcsolatokra

vonatkozó elméletek (5)

28. A szociális facilitáció és a prezentáció

fogalmai

29. Az ítéletalkotás folyamatában

megjelenő szabályok és hibák (3-3)

30. A kisebbségek csoportosítása (3)

31. A kategorizáció, sztereotípia és

előítélet fogalmai

32. A diszkrimináció fogalma és típusai

(3)

33. A szocializáció lehetséges fogalmai

34. A társadalmi tanulás módjai (3)

35. Szocializációs ágensek

36. Jogismeret fogalma

37. Jogi attitűd fogalma és kutatása

38. Jogtudat fogalma

39. A magyar társadalom legfontosabb

szociológiai jellemzői a rendszerváltás

után (áttekintés 5 pontban)

40. A szegénység fajtái (6)

41. Az elit típusai (3) és szerepük

Magyarországon a rendszerváltást

követően

42. A modern mentalitással kapcsolatos

problémák Magyarországon