Közigazgatási jog 4.

Vizsgakérdések

Közigazgatási jog 4. (Európai közigazgatás) tantárgyból

Jogász szak

2018/2019. tanév I. félév

1. Az európai integráció közjogi-közigazgatási gyökerei
2. Az Európai Szén- és Acélközösség  létrejöttének és működésének közigazgatási alapjai, különös tekintettel a célokra és az intézmény-rendszerre
3. Az Európai Gazdasági Közösség, és az Európai Atomenergia Közösség létrejöttének és működésének közigazgatási alapjai, különös tekintettel a célokra és az intézmény-rendszerre
4. Az Európai Unió létrejöttének közigazgatási alapjai: a Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés, és a Nizzai Szerződés közjogi jelentősége
5. A Liszaboni Szerződés megszületésének előzményei és a Szerződés hét cikke
6. Az EUSz. szerkezete (hat címe) és közjogi jelentősége
7. Az EUMSz. szerkezete (hét része), és közjogi jelentősége I. Az Unió hatáskörei
8. Az EUMSz. közjogi jelentősége II. Az Unió belső politikái és tevékenységei
9. Az EUMSz. közjogi jelentősége III. Az Unió külső tevékenységei
10. Az Európai Parlament közjogi jellemzői (összetétel, feladat, szervezet, működés)
11. Az Európai Tanács közjogi jellemzői (összetétel, feladat, működés)
12. A Tanács közjogi jellemzői I. (összetétele és működési formái)
13. A Tanács közjogi jellemzői II. (feladatai, segítő szervei, elnöke, a soros elnökség)
14. Az Európai Bizottság közjogi jellemzői I. (általános jellemzők, létrejötte és megszűnése)
15. Az Európai Bizottság közjogi jellemzői II. (feladatai és hatáskörei)
16. Az Európai Bizottság közjogi jellemzői III. (hivatali struktúrája, és működése).
17. Az Európai Bíróság, mint központi szerv közjogi jellemzői
18. A Központi Bankok Európai Rendszere, és az Európai Központi Bank közjogi jellemzői
19. Az Európai Számvevőszék, mint központi szerv közjogi jellemzői
20. A Gazdasági és Szociális Bizottság, mint központi szerv közjogi jellemzői.
21. A Régiók Bizottsága, mint központi szerv közjogi jellemzői.
22. Az Európai Beruházási Bank, mint központi szerv jellemzői
23. Az EU központi szerveinek általános jellemzői
24. Az EU központi szerveinek jövője I. (A legátfogóbb reform előzményei. A Nizzai Szerződés és az Európai Konvent jelentősége)
25. Az EU központi szerveinek jövője II. (Egyéb reform-elképzelések. Összegző megállapítások és következtetések)
26. Az EU központi szerveinek személyzete I. (A közösségi szolgálati jogviszony jogi szabályozása, létrejötte és megszűnése)
27. Az EU központi szerveinek személyzete II. (A közösségi szolgálati jogviszony tartalma.)
28. Az EU központi szerveinek személyzete III. (A közösségi intézmények egyéb alkalmazottai)
29. Az EU területi - helyi közigazgatása I. (Regionalizmus az Európai Unióban)
30. Az EU területi - helyi közigazgatása II. (Az EU, illetve az Európai Közösségek regionális politikájának kezdetei)
31. Az EU területi - helyi közigazgatása III. (A NUTS-rendszer közigazgatási jelentősége)
32. Az EU területi - helyi közigazgatása IV. (Az EU regionális politikájának jogi háttere és alapelvei)
33. Az EU területi - helyi közigazgatása V. (Az Előcsatlakozási Alapok és a Kohéziós Alap, mint a regionális politika pénzügyi eszközei)
34. Az EU területi - helyi közigazgatása VI. (A Strukturális Alapok jelentősége a regionális politika megvalósításában)
35. Az EU területi - helyi közigazgatása VII. (A tagállami kezdeményezésű programok eljárásrendje és alap-dokumentumai)
36. Az EU területi - helyi közigazgatása VIII. (A Közösségi Kezdeményezésű Programok)
37. Az EU területi - helyi közigazgatása IX. (A regionális politika intézményrendszere)
38. Az EU területi – helyi közigazgatása X. (A középszint jogállása, feladata, struktúrája)
39. Az EU területi - helyi közigazgatása XI. (Középszintű igazgatás: régió?)
40. Az EU területi - helyi közigazgatása XII. (A Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának közigazgatási jelentősége.)
41. Az EU területi - helyi közigazgatása XIII. (Helyi önkormányzatok az EU-ban.)
42. Az EU területi - helyi közigazgatása XIV. (A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának közigazgatási jelentősége.)
43. Az EU központi-, és területi-helyi szerveinek sajátos összekapcsolása a decentralizáció jegyében: az európai ügynökségek
44. Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje I. (A célkitűzés, az információ-gyűjtés és a tervezés)
45. Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje II. (A jogi aktusok meghozatala: az aktusok kibocsátása, és az aktusok típusai.)
46. Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje III. (A végrehajtás és a koordináció.)
47. Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje IV. (Az ellenőrzés)
48. Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői I. (Az uniós jog fogalma és eredete)
49. Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői II. (Az uniós jog összetétele)
50. Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői III. (Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolatrendszerének közigazgatási vonatkozásai. A jogharmonizáció. Az EU jogi aktusai megismerésének eszközei)
51. Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői IV. (Az Európai Alkotmány Szerződés, valamint a Liszaboni Szerződés jogforrási rendszere)
52. Az EU jogi aktusainak végrehajtási mechanizmusa, avagy a központi szervek és a tagállami közigazgatások közötti kapcsolatrendszer fő jellemzői
53. Az Európai Közigazgatási Térség
54. Az EU központi szerveinek eljárása I. (A Bizottságnak az EUMSz. 258. cikkében foglalt eljárása)
55. Az EU központi szerveinek eljárása II. (A Bizottság eljárása az EUMSz. 259. cikk, és a 114. cikk (9) bekezdés alapján. A túlzott deficit eljárás)
56. Az EU központi szerveinek eljárása III. (A Bizottság gazdasági verseny tisztaságának ellenőrzésére irányuló eljárása)
57. Az EU központi szerveinek eljárása IV. (Az egészségvédelemmel és a fogyasztói biztonsággal-, a mezőgazdasági támogatások elszámolásainak ellenőrzésével-, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos eljárások)
58. A közigazgatás lényegi ismérvei a demokratikus nemzetállamban
59. Az európai közigazgatás fogalma

Miskolc, 2018. szeptember

Közigazgatási Jogi Tanszék