TANTÁRGYI TEMATIKA
2018/2019 tanév II. félév; Latin nyelv 2;
Jogász osztatlan szak
nappali
Tantárgy neve: Latin nyelv 2 |
Tantárgy Neptun-kódja: AJJOT290N2 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet, Jogtörténeti Tanszék
|
Tantárgyelem: kötelező |
|
Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens |
|
Közreműködő oktató(k): név, beosztás |
|
Javasolt félév: tavaszi félév
|
AJJOT290N1 Latin 1. |
Óraszám/hét: heti 1 előadás
|
Számonkérés módja: aláírás, kollokvium (összevont vizsga) |
Kreditpont: 2
|
Munkarend: nappali |
Tantárgy feladata és célja: A latin nyelv kötelezően oktatott szaknyelv, melynek célja, hogy a hallgatók a képzési idő végére olyan ismeretekre tegyenek szert, aminek birtokában önállóan is képesek eligazodni a modern európai – kontinentális és angolszász – jogi kultúra latin gyökerű nyelvi világában. A grammatikai és speciális lexikai ismeretek elsajátításán túl a hallgatót hozzásegíti olyan készségek kifejlesztéséhez, melyek elengedhetetlenek a jogi szaknyelvvel összefüggő magasabb szintű fogalmi-logikai gondolkodás megismeréséhez, tökéletesítéséhez. Ezzel párhuzamosan segítséget nyújt a római jog, az egyetemes, valamint a magyar állam- és jogtörténet alapvető fogalmi készletének, fontosabb latin nyelvű forrásainak megismeréséhez, az egyes jogágakhoz tartozó jogi szakkifejezések, jogelvek bemutatásához.
Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5,T13,T14, képesség: K2, K4,K9,K10,K16,K28, attitűd: A2, A3, A4, A5, autonómia és felelősség: F3,F5, |
|
Tantárgy tematikus leírása: |
|
Előadás: 1) febr.11., 12 A tantárggyal kapcsolatos információk, Az igék imperfecta actiói (Lectio septima) A főbb rendhagyó igék (sum, esse, fui; possum, posse, potui) imperfecta actio-i. (Lectio octava), A jogtörténet latinitása 2) febr.18., 19. A névmások (pronomina) szerepe a latin nyelvben I., Pronomen personale, pronomen reflexivum (Lectio octava), A római jog delictuális felelősséggel kapcsolatos kifejezései és azok továbbélése a büntetőjog fejlődéstörténetében 3) febr. 25., 26. A melléknevek rendszere a latin nyelvben, Az I-II és III. declinatióba tartozó melléknevek ragozása, a jelzős szerkezetek problematikája, (Lectio nona), A személyek jogának római jogi eredetű és a magyar jogtörténetben használt kifejezései I. 4) márc. 4., 5. Az igék perfecta actiói (különösen a praesens perfectum activi/passivi alakok) (Lectio decima), A személyek jogának római jogi eredetű és a magyar jogtörténetben használt kifejezései II. 5) márc. 11., 12. A melléknevek fokozása (comparatio) és adverbiumok képzése (Lectio decima) A dologi jog római jogi és magyar jogtörténetben használt kifejezései I. 6) márc. 18., 19. A IV és V.. declinatióba tartozó főnevek, Névmások (pronomina relativa, interrogativa, indefinita, demonstrativa) és a névmási melléknevek használata (Lectio undecima, Lectio duodecima) A dologi jog római jogi és magyar jogtörténetben használt kifejezései II. 7) márc. 25., 26. .Az imperativus (Lectio duodecima) A kötelmi jog római gyökerű és magyar jogtörténetben használt kifejezései I. 8) ápr. 1., 2. Az igenevek (infinitivus, participium, gerundium supinum) (Lectio tertia decima, Lecio sexta decima) A kötelmi jog római gyökerű és magyar jogtörténetben használt kifejezései II. 9) ápr. 15., 16.. A deponens és semideponens igék és használatuk (Lectio quarta decima), Az örökési jog római jogi és a magyar jogtörténetben használt kifejezései I. 10) ápr.29., 30. A számnevek (nomen cardinale, nomen ordinale) és a tőszámneves és sorszámneves kifejezések (Lectio quarta decima), Az örökési jog római jogi és a magyar jogtörténetben használt kifejezései II. 11. máj.6., 7. A körülírt igeragozás, a gerundium és gerundivumos szerkezet (Lectio quinta decima), A nemzetközi jogban használt latin kifejezések I.
A latin mondattan alapjai, Accusativus cum infinitivo (Lectio sexta decima) A nemzetközi jogban használt latin kifejezések II. 12) máj. 13., 14. Nominativus cum infinitivo mondatszerkezet (Lectio sexta decima, Fontosabb jogelvek latinul I. Ablativus absolutus (Lectio secta decima) Fontosabb jogelvek latinul II. |
Gyakorlat:
|
|
|
Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik.
Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban az első és második félév anyagából szóbeli vagy írásbeli összevont vizsgát tesznek. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos.
Az összevont vizsga anyaga: 1. Kiejtési szabályok, kiejtési rendszerek, helyesírás. 2. Főbb nyelvtani kifejezések. 3. A főnévragozás rendszere: I-V. declinatiók 4. Melléknevek ragozása. 5. Jelzős szerkezetek egyeztetése, ragozása. 6. Névmások (birtokos névmás, személyes névmás, vonatkozó névmás, mutató névmás) 7. A coniugatio renszere; az ige szótári alakja; igetövek (imperfectum tő, perfectum tő, supinum tő); 8. Az infinitivuszok (infinitivus imperfectum activi és passivi). 9. Indicativus alakok ragozása (praesens imperfectum activi és passivi; praesens perfectum activi és passivi.) 10. Melléknévfokozás. 11. Adverbium képzése, fokozása. 12. A szenvedő mondatszerkezet. 13. Álszenvedő igék. 14. Számnevek 15. Participiumok (participium imperfectum activi; participium perfectum passivi, participium instans activi, participium instans passivi). 16. Gerundium. 17. Supinum. 18. Rendhagyó igék. 19. I-II. imperativus. 20. Jogi szakkifejezések: a római jogban gyökerező és az egyetemes valamint a magyar alkotmány- és jogtörténetben használt kifejezések, fontosabb jogelvek.
A vizsga értékelése öt fokozatú jeggyel történik. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos.
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita |
|
Kötelező irodalom: - Latin nyelvi segédanyag – joghallgatók számára, Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna http://jogikar.uni-miskolc.hu/jogtorteneti_tanszek_tansegedletek - Floyd L. Moreland and Rita M. Fleischer: Latin: An Intensive Course, University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London, 1977. - Törvénytudományi Műszótár, közre bocsátja A’ Magyar Tudós Társaság, Második, Tetemesen Bűvített Kiadás, Pesten, Eggenberger J. és Fiai Acad. Könyvárusoknál, 1874. http://mek.oszk.hu/06200/06283. pd Ajánlott irodalom: - Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak - Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M. Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894. - a. Aaron X. Fellmenth and Maurice Horwitz: Guide to Latin in International Law, Oxford University Press, 2009.
|