Logika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

a Logika. c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOE103ISZL3

igazgatásszervező szak levelező tagozat

2014/2015. tanév I. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: ………………………………. (ha van ilyen)

Egyidejű felvétel: ……………………….. (ha van ilyen)

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 10 óra/félév

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 3

 

1.     A tantárgy feladata és célja

A tárgy alapozó jellegű ismereteket közvetít, melynek célja, hogy fejlessze a fogalmak kezelésének, a nyelvi kifejezések megszerkesztésének és azokból következtetések levonásának a készségét. A képzési ciklus elején ismerteti a logika tudományának helyét, jellegét, legalapvetőbb fogalmait és műveleteit, valamint a jogtudományok és a joggyakorlat számára mutatkozó jelentőségét.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

                                                                                                        

2014. 10. 03. 4.20-17.30: A/1. 308.

1. A logika elmélete: Helye; tárgya; viszonya más tudományokhoz; logikai rendszerek

2. A logika története: Tradicionális logika: antik, középkori, újkori logika; modern logika

3. Klasszikus logika: A logikai szerkezet; Jelölések; Funktorok;Logikai jelek: Negáció; Konjunkció; Alternáció; Kizáró vagylagosság; Kondicionális; Bikondicionális

4. Logikai műveletek: Metalogikai jelek; Logikai törvények; Szöveges függvények; Azonosság; Logikai állítások: Kategorikus állítások; Kvantorok és kvantifikáció; Univerzális és egzisztenciaállítások

5. Logikai következtetések: Következtetések; Nevezetes következtetési formák; Kategorikus szillogizmusok; A következtetések ellenőrzése

 

2014. 10. 17. 14.20-17.30: A/1. 308.

6. A klasszikus logika kiterjesztése: Intenzionális logika; Modális logika; Modális operátorok; Lehetséges világok elmélete; időlogika; a deviáns logikai rendszerek

7. Deviáns logika I.: Gyakorlati logika; A cselekvés logikája; Gyakorlati szillogizmusok

8. Deviáns logika II.: Deontikus logika; Norma és normatív ítélet; Normatív következtetés

9. Deviáns logika III.: Többértékű logika

10. Deviáns logika IV.: Életlenlogika; „Fuzzy” értékek ésszillogizmusok

11. Deviáns logika V.: Nem monologikus logika: Dialektika, Dialogika

12. Deviáns logika VI.: Nem monotonikus logika: Nem-formális logika, Esendő logika

 

2014. 11. 07. 12.40-14.10: A/1. 308.

13. Jogi logika: Jog és logika; Moór Gyula felfogása; Szabó József nézeteiA jog számára releváns logika; A jogi szövegek logikai szerkezete; Jogi szillogizmus

14. Retorika: A retorika születése; Retorikai eszközök; Jog és retorika

15. Érveléselmélet: az argumentáció; az érvek szerkezete; érvelési hibák

 

3.    Félévközi számonkérés módja vagy Aláírás feltétele vagy A félév elfogadásának feltételei

Önkéntes zárthelyi dolgozat, melynek eredménye a félévi értékelésbe beszámít.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A vizsga írásbeli beszámoló, amely négy kérdés megválaszolásából áll. A vizsga anyaga a kötelező tananyag. A vizsga menete a személyazonosság ellenőrzéséből, a kérdések kiadásából és megválaszolásából áll. A vizsga kezdete 13.00 óra, a vége 13.30 óra.

 

5.    Kötelező tananyag

Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014.

Bódig M. – Szabó M. (szerk.): Logikai olvasókönyv joghallgatók számára. Bíbor Kiadó, 2014, 93-161. o.

E. T. Feteris: Fundamentals of Legal Argumentation. Dordrecht: Kluwer, 1999, 26-39. o.

 

6.    Ajánlott irodalom

Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest: Osiris, 1997.

Solt Kornél: Jogi logika. I-II. Budapest: MTA – Seneca, 1996.

John Wood: ‘A History of Fallacies in Western Logic.’ In D. M. Gabbay – J. Woods (ed):. Handbook of the History of Logic. vol. 11. Amsterdam etc.: Elsevier, 2012, 513-610. o.

 

7.         Önellenőrző kérdések

(A kérdések után a tankönyv (Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014) vonatkozó oldalszámát adjuk meg.

1. A „logika szó jelentése (11. o.)

2. A beszéd funkciói (12. o.)

3. Logika és filozófia (14-16. o.)

4. Logika és pszichológia (16-17. o.)

5. Logika és grammatika (18-21. o.)

6. Logika és matematika (22-24. o.)

7. Logika és retorika (24-26. o.)

8. Logikai rendszerek (26-30. o.)

9. Kik a szofisták, és mit tanítottak? (31-33. o.)

10. Arisztotelész logikája (33-34. o.)

11. Arisztotelész Kategóriák-ja (35. o.)

12. Arisztotelész Hermeneutikája (35-36. o.)

13. Arisztotelész Topikája (36. o.)

14. Arisztotelész. Szofisztikus cáfolatok (37. o.)

15. Arisztotelész Első Analitikája (37-38. o.)

16. Arisztotelész Második Analitikája (38. o.)

17. A dialektika iskolái (38-42. o.)

18. Logika a középkorban (42-45. o.)

19. Logika az újkorban (45-49. o.)

20. Modern algebrai logika (49-50. o.)

21. Modern szimbolikus logika (50-52. o.)

22. Modern matematikai logika (52. o.)

23. A logikai szerkezet (55-56. o.)

24. Nem-logikai alkatrészek (57-59. o.)

25. Logikai alkatrészek (59-60. o.)

26. Logikai jelölések (60-61. o.)

27. A funktorok; monadikus és diadikus mondatfunktorok (61-63. o.)

28. Negáció (64. o.)

29. Konjunkció és negált konjunkció (64-66. o.)

30. Alternáció (66-67. o.)

31. A sem-sem funktor (67. o.)

32. Kondicionális (67-69. o.)

33. Bikondicionális (69-70. o.)

34. Kizáró vagylagosság (70. o.)

35. Azonosság (70-71. o.)

36. Metalogikai jelek (72-73. o.)

37. Logikai fogalmak (75-77. o.)

38. Logikai ítéletek (77-78. o.)

39. Kvantorok és kvantifikáció (78-80. o.)

40. A kategorikus állítások típusai (80-81. o.)

41. A logikai négyzet és értelmezése a klasszikus kétértékű logikában (82. o.)

42. A következtetés mint következmény-reláció (83-84. o.)

43. Nevezetes következtetési formák (84-85. o.)

44. Kategorikus szillogizmusok (85-87. o.)

45. A következtetések ellenőrzésének módszerei (87-89. o.)

46. A klasszikus logika kiterjesztése (89-92. o.)

47. Modális operátorok (92-94. o.)

48. A logikai négyzet és értelmezése a modális logikában (94-96. o.)

49. A lehetséges világok elmélete (96-97. o.)

50. Időlogika (97-98. o.)

51. A deviáns logikai rendszerek típusai (101-102. o.)

52. A gyakorlati következtetés logikája (102-103. o.)

53. A cselekvés logikája (103-104. o.)

54. Tevés és tartózkodás a gyakorlati logikában (104-106. o.)

55. A logikai négyzet és értelmezése a gyakorlati logikában (106-107. o.)

56. Gyakorlati szillogizmusok (107-109. o.)

57. A deontikus logika és kialakulása (109-111. o.)

58. A deontikus operátorok (111. o.)

59. Normatani alapfogalmak (112-113. o.)

60. A normák típusai és érvényessége (113-115. o.)

61. Normatív következtetés (115-116. o.)

62. A logikai négyzet, annak értelmezése és kiegészítése a deontikus logikában (117-118. o.)

63. Többértékű logikai rendszerek (119-121. o.)

64. A logikai négyzet és értelmezése a háromértékű logikában (121-122. o.)

65. „Fuzzy” logika (123-127. o.)

66. „Fuzzy” értékek (127-129. o.)

67. A logikai négyzet módosulása a „fuzzy” logikában (129. o.)

68. „Fuzzy” szillogizmusok (130-132. o.)

69. Nem monologikus logika (133-135. o.)

70. A dialogika (136-141. o.)

71. Nem monotonikus logika (141-144. o.)

72. Az esendő logika (144-146. o.)

73. Szabályok az esendő logikában (146-148. o.)

74. A nem formális logika helye (148-150. o.)

75. A jogi logika természete (151-152. o.)

76. A jog és logika viszonya Moór Gyula felfogásában (152-155. o.)

77. A jog és logika viszonya Szabó József felfogásában (156-158. o.)

78. A jog számára releváns logika: Kalinowski (159-163. o.)

79. A jog számára releváns logika: Perelman (163-165. o.)

80. Fogalmak a jogban (165-166. o.)

81. Logikai ítéletek a jogban (166-169. o.)

82. Következtetések a jogban (169-170. o.)

83. A retorika mibenléte (173. o.)

84. A retorika kialakulása (174-175. o.)

85. A klasszikus retorika alkalmazási területei (175-176. o.)

86. Cicero és Quintilianus retorikája (177-178. o.)

87. A retorika a középkorban és újkorban (178-179. o.)

88. A beszéd meggyőző erejének forrásai (179-180. o.)

89. A szónoklat részei (180-183. o.)

90. A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai (183-185. o.)

91. A retorika helye és szerepe a jogban (185-186. o.)

92. Az érveléselméletek (187-188. o.)

93. Az érvelés alapstruktúrája (189-190. o.)

94. Az érvelés elemzésének lépései (191-192. o.)

95. Az érvelő szöveggel szembeni elvárások (192. o.)

96. A következtetések alátámasztásának módjai (193-194. o.)

97. A hibás érvek (195. o.)

98. A hibás érvelések (195-196. o.)

99. A lineáris argumentáció szerkezete (197-198. o.)

100. A dialektikus argumentáció szerkezete (199-200. o.)

101. Klasszikus érvek a ténykérdéseknél (201. o.)

102. Klasszikus érvek a jogkérdéseknél (201. o.)

103. Nevesített jog argumentumok (202-203. o.)

104. Az érvek retorikai díszítése (203-204. o.)

 

8.    Egyéb tudnivalók:

A tanulmányokra, az ismételt vizsgára, sikeres vizsga javítására, valamint a vizsgán való meg nem jelenésre a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. A vizsganapok jegyzékét a vizsgaidőszak megkezdését megelőzően egy hónappal függesztjük ki a tanszéki hirdetőtáblán, illetve ismertetjük az utolsó előadás alkalmával. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2014. szeptember

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék