KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
a Logika. c. tantárgyból
tárgykód: AJJOE103ISZL3
igazgatásszervező szak levelező tagozat
2014/2015. tanév I. félév
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék
Tantárgy oktatója: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
Előtanulmányi kötelezettség: ………………………………. (ha van ilyen)
Egyidejű felvétel: ……………………….. (ha van ilyen)
Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 10 óra/félév
Számonkérés módja: beszámoló
Kreditpont: 3
1. A tantárgy feladata és célja
A tárgy alapozó jellegű ismereteket közvetít, melynek célja, hogy fejlessze a fogalmak kezelésének, a nyelvi kifejezések megszerkesztésének és azokból következtetések levonásának a készségét. A képzési ciklus elején ismerteti a logika tudományának helyét, jellegét, legalapvetőbb fogalmait és műveleteit, valamint a jogtudományok és a joggyakorlat számára mutatkozó jelentőségét.
2. A tantárgy tematikus leírása
2014. 10. 03. 4.20-17.30: A/1. 308.
1. A logika elmélete: Helye; tárgya; viszonya más tudományokhoz; logikai rendszerek
2. A logika története: Tradicionális logika: antik, középkori, újkori logika; modern logika
3. Klasszikus logika: A logikai szerkezet; Jelölések; Funktorok;Logikai jelek: Negáció; Konjunkció; Alternáció; Kizáró vagylagosság; Kondicionális; Bikondicionális
4. Logikai műveletek: Metalogikai jelek; Logikai törvények; Szöveges függvények; Azonosság; Logikai állítások: Kategorikus állítások; Kvantorok és kvantifikáció; Univerzális és egzisztenciaállítások
5. Logikai következtetések: Következtetések; Nevezetes következtetési formák; Kategorikus szillogizmusok; A következtetések ellenőrzése
2014. 10. 17. 14.20-17.30: A/1. 308.
6. A klasszikus logika kiterjesztése: Intenzionális logika; Modális logika; Modális operátorok; Lehetséges világok elmélete; időlogika; a deviáns logikai rendszerek
7. Deviáns logika I.: Gyakorlati logika; A cselekvés logikája; Gyakorlati szillogizmusok
8. Deviáns logika II.: Deontikus logika; Norma és normatív ítélet; Normatív következtetés
9. Deviáns logika III.: Többértékű logika
10. Deviáns logika IV.: Életlenlogika; „Fuzzy” értékek ésszillogizmusok
11. Deviáns logika V.: Nem monologikus logika: Dialektika, Dialogika
12. Deviáns logika VI.: Nem monotonikus logika: Nem-formális logika, Esendő logika
2014. 11. 07. 12.40-14.10: A/1. 308.
13. Jogi logika: Jog és logika; Moór Gyula felfogása; Szabó József nézeteiA jog számára releváns logika; A jogi szövegek logikai szerkezete; Jogi szillogizmus
14. Retorika: A retorika születése; Retorikai eszközök; Jog és retorika
15. Érveléselmélet: az argumentáció; az érvek szerkezete; érvelési hibák
3. Félévközi számonkérés módja vagy Aláírás feltétele vagy A félév elfogadásának feltételei
Önkéntes zárthelyi dolgozat, melynek eredménye a félévi értékelésbe beszámít.
4. Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei
A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A vizsga írásbeli beszámoló, amely négy kérdés megválaszolásából áll. A vizsga anyaga a kötelező tananyag. A vizsga menete a személyazonosság ellenőrzéséből, a kérdések kiadásából és megválaszolásából áll. A vizsga kezdete 13.00 óra, a vége 13.30 óra.
5. Kötelező tananyag
Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014.
Bódig M. – Szabó M. (szerk.): Logikai olvasókönyv joghallgatók számára. Bíbor Kiadó, 2014, 93-161. o.
E. T. Feteris: Fundamentals of Legal Argumentation. Dordrecht: Kluwer, 1999, 26-39. o.
6. Ajánlott irodalom
Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest: Osiris, 1997.
Solt Kornél: Jogi logika. I-II. Budapest: MTA – Seneca, 1996.
John Wood: ‘A History of Fallacies in Western Logic.’ In D. M. Gabbay – J. Woods (ed):. Handbook of the History of Logic. vol. 11. Amsterdam etc.: Elsevier, 2012, 513-610. o.
7. Önellenőrző kérdések
(A kérdések után a tankönyv (Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014) vonatkozó oldalszámát adjuk meg.
1. A „logika szó jelentése (11. o.)
2. A beszéd funkciói (12. o.)
3. Logika és filozófia (14-16. o.)
4. Logika és pszichológia (16-17. o.)
5. Logika és grammatika (18-21. o.)
6. Logika és matematika (22-24. o.)
7. Logika és retorika (24-26. o.)
8. Logikai rendszerek (26-30. o.)
9. Kik a szofisták, és mit tanítottak? (31-33. o.)
10. Arisztotelész logikája (33-34. o.)
11. Arisztotelész Kategóriák-ja (35. o.)
12. Arisztotelész Hermeneutikája (35-36. o.)
13. Arisztotelész Topikája (36. o.)
14. Arisztotelész. Szofisztikus cáfolatok (37. o.)
15. Arisztotelész Első Analitikája (37-38. o.)
16. Arisztotelész Második Analitikája (38. o.)
17. A dialektika iskolái (38-42. o.)
18. Logika a középkorban (42-45. o.)
19. Logika az újkorban (45-49. o.)
20. Modern algebrai logika (49-50. o.)
21. Modern szimbolikus logika (50-52. o.)
22. Modern matematikai logika (52. o.)
23. A logikai szerkezet (55-56. o.)
24. Nem-logikai alkatrészek (57-59. o.)
25. Logikai alkatrészek (59-60. o.)
26. Logikai jelölések (60-61. o.)
27. A funktorok; monadikus és diadikus mondatfunktorok (61-63. o.)
28. Negáció (64. o.)
29. Konjunkció és negált konjunkció (64-66. o.)
30. Alternáció (66-67. o.)
31. A sem-sem funktor (67. o.)
32. Kondicionális (67-69. o.)
33. Bikondicionális (69-70. o.)
34. Kizáró vagylagosság (70. o.)
35. Azonosság (70-71. o.)
36. Metalogikai jelek (72-73. o.)
37. Logikai fogalmak (75-77. o.)
38. Logikai ítéletek (77-78. o.)
39. Kvantorok és kvantifikáció (78-80. o.)
40. A kategorikus állítások típusai (80-81. o.)
41. A logikai négyzet és értelmezése a klasszikus kétértékű logikában (82. o.)
42. A következtetés mint következmény-reláció (83-84. o.)
43. Nevezetes következtetési formák (84-85. o.)
44. Kategorikus szillogizmusok (85-87. o.)
45. A következtetések ellenőrzésének módszerei (87-89. o.)
46. A klasszikus logika kiterjesztése (89-92. o.)
47. Modális operátorok (92-94. o.)
48. A logikai négyzet és értelmezése a modális logikában (94-96. o.)
49. A lehetséges világok elmélete (96-97. o.)
50. Időlogika (97-98. o.)
51. A deviáns logikai rendszerek típusai (101-102. o.)
52. A gyakorlati következtetés logikája (102-103. o.)
53. A cselekvés logikája (103-104. o.)
54. Tevés és tartózkodás a gyakorlati logikában (104-106. o.)
55. A logikai négyzet és értelmezése a gyakorlati logikában (106-107. o.)
56. Gyakorlati szillogizmusok (107-109. o.)
57. A deontikus logika és kialakulása (109-111. o.)
58. A deontikus operátorok (111. o.)
59. Normatani alapfogalmak (112-113. o.)
60. A normák típusai és érvényessége (113-115. o.)
61. Normatív következtetés (115-116. o.)
62. A logikai négyzet, annak értelmezése és kiegészítése a deontikus logikában (117-118. o.)
63. Többértékű logikai rendszerek (119-121. o.)
64. A logikai négyzet és értelmezése a háromértékű logikában (121-122. o.)
65. „Fuzzy” logika (123-127. o.)
66. „Fuzzy” értékek (127-129. o.)
67. A logikai négyzet módosulása a „fuzzy” logikában (129. o.)
68. „Fuzzy” szillogizmusok (130-132. o.)
69. Nem monologikus logika (133-135. o.)
70. A dialogika (136-141. o.)
71. Nem monotonikus logika (141-144. o.)
72. Az esendő logika (144-146. o.)
73. Szabályok az esendő logikában (146-148. o.)
74. A nem formális logika helye (148-150. o.)
75. A jogi logika természete (151-152. o.)
76. A jog és logika viszonya Moór Gyula felfogásában (152-155. o.)
77. A jog és logika viszonya Szabó József felfogásában (156-158. o.)
78. A jog számára releváns logika: Kalinowski (159-163. o.)
79. A jog számára releváns logika: Perelman (163-165. o.)
80. Fogalmak a jogban (165-166. o.)
81. Logikai ítéletek a jogban (166-169. o.)
82. Következtetések a jogban (169-170. o.)
83. A retorika mibenléte (173. o.)
84. A retorika kialakulása (174-175. o.)
85. A klasszikus retorika alkalmazási területei (175-176. o.)
86. Cicero és Quintilianus retorikája (177-178. o.)
87. A retorika a középkorban és újkorban (178-179. o.)
88. A beszéd meggyőző erejének forrásai (179-180. o.)
89. A szónoklat részei (180-183. o.)
90. A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai (183-185. o.)
91. A retorika helye és szerepe a jogban (185-186. o.)
92. Az érveléselméletek (187-188. o.)
93. Az érvelés alapstruktúrája (189-190. o.)
94. Az érvelés elemzésének lépései (191-192. o.)
95. Az érvelő szöveggel szembeni elvárások (192. o.)
96. A következtetések alátámasztásának módjai (193-194. o.)
97. A hibás érvek (195. o.)
98. A hibás érvelések (195-196. o.)
99. A lineáris argumentáció szerkezete (197-198. o.)
100. A dialektikus argumentáció szerkezete (199-200. o.)
101. Klasszikus érvek a ténykérdéseknél (201. o.)
102. Klasszikus érvek a jogkérdéseknél (201. o.)
103. Nevesített jog argumentumok (202-203. o.)
104. Az érvek retorikai díszítése (203-204. o.)
8. Egyéb tudnivalók:
A tanulmányokra, az ismételt vizsgára, sikeres vizsga javítására, valamint a vizsgán való meg nem jelenésre a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. A vizsganapok jegyzékét a vizsgaidőszak megkezdését megelőzően egy hónappal függesztjük ki a tanszéki hirdetőtáblán, illetve ismertetjük az utolsó előadás alkalmával. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella
Miskolc, 2014. szeptember
Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék