Tantárgy feladata és célja:
A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is.
Fejlesztendő kompetenciák:
tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18
képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26
attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18
autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5
|
Félévközi számonkérés módja és értékelése:
A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik.
Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:
A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése
A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik.
A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.
A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz.
Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5).
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita
Egységes tételsor
nappali és levelező hallgatók részére
Magyar állam- és jogtörténetből
(Jogtörténet)
2017/2018. tanév II. félév
I.
- A magyar jogtörténet korszakai. [Jt. 22-29]
- A jogforrás fogalma. [Jt. 29-30. o.] Szokás, jogszokás és szokásjog, a döntvény, a szokásjogi gyűjtemények, a jog igazolása: az oklevelek. [Jt. 30-34. o.]
- A törvény, a törvények kihirdetése és közzététele, a törvénygyűjtemények. A privilégium, a rendelet, a szabályrendelet, a városi jogkönyvek, a tárnoki jog. [Jt. 34-45. o.]
- A jogképesség kérdése rendi jogunkban. [Jt 87-88. o.] [Jt 92-94. o.])
- A nemesség megszerzésének módjai [Jt 88-92. o.], Az adományrendszer, az adomány fajtái és jogcímei [Jt 110-115. o.]
- A cselekvőképesség szabályozása rendi jogunkban. A jogi személyiség szabályozása. [Jt 94-96. o.]
- A dolog és a vagyon (jószág) fogalma. A dolgok fajtái, értéke. Az elévülés és az elbirtoklás. [Jt 97-104. o.].
- Az ősiség rendje, az osztatlan vagyonközösség megszüntetése, testvéri osztatlanság, közbirtokosság. Az osztály.[106-110. o.]
- Az örökbevallás fogalma és kellékei. Az ősi vagyonra, valamint az adományos, illetőleg szerzett birtokra tett örökbevallás. A nil juris záradék. [Jt 121-124. o.]
- A rendi kor zálogjoga. [Jt 124-127. o.] A károkozás és a magánjogi tiltott cselekmények rendi jogunkban. [Jt 129-130. o.]
- A nők különjogai a rendi korban [Jt 138-141. o.], A rendi kor házassági joga, és annak hatásai [Jt. 145-151. o.]
- Az örökös és a hagyományos. Az örökség megnyílása. A végrendeleti öröklés rendi jogunkban. [Jt 130-134. o.]
- A törvényes öröklés a rendi korban. A hitbizomány. [Jt 134-138. o.]
- A büntetőjog önálló jogággá válása és az első büntető törvénytervezetek. [Jt. 274-275. o.]; Az elkövető a középkori magyar büntetőjogban [Jt. 281-285. o.]
- A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban; Egyes bűncselekmények a XV-XVI. századi Magyarországon. [Jt. 285-294. o.]
- A korai magyar perjog (eljárás) jellege, perbeli személyei, valamint a per kezdeti szakasza [Jt. 406-409. o.]
- A korai magyar perjog (eljárás) bizonyítási eszközei. [Jt. 409-418. o.]
- A magyar perjog általános jellemzői és tagozódása Mohács után (büntető-polgári, írásbeli-szóbeli per). [Jt 428-433. o.]
- A proletárdiktatúra büntetőeljárási modellje 1949-1954 [Jt. 477-480. o.]
- A magyar magánjog a neoabszolutizmus időszakában.[Jt. 157-160. o.]
- A magyar magánjog fejlesztésének eszközei (a magyar magánjog forrásai) 1848 után [Jt. 161-166. o.]
- A kötelmek keletkezésének esetei [Jt. 181-186. o.]
- Az öröklési jog a dualizmus idején [Jt. 188-190. o.]
- A kereskedelmi jog kialakulása és fogalma, a jóhiszemű forgalom védelme, az 1875:XXVII. tc. megalkotása és nemzetközi összehasonlítása [Jt. 191-195. o.];
- A kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a tárgyi kereskedelmi alapügyletek, a kereskedelmi jog forrásai és hatása magánjogunk fejlődésére [Jt. 195-199. o.]
- A közkereseti társaság és a betéti társaság [Jt. 200-202. o.] A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság [Jt. 209-211. o.]
- A részvénytársaság és a szövetkezet [Jt. 202-209. o.]
- Az értékpapírok fajtái (csoportosítása), az egyes értékpapírok törvényi meghatározása. [Jt. 215-220. o.]
- A polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. [Jt. 229-232. o.]
- Az 1843.évi büntetőjogi javaslat. [Jt. 320-324. o.]
- A Csemegi-kódex rendszere. A kódex általános része; alapelvek. [Jt. 330-334. o.]
- A Csemegi-kódex Különös Része [Jt. 335-337. o.] A kihágási büntetőtörvénykönyv [Jt. 342-345. o.]
- A Csemegi-kódex novelláinak elméleti előzményei [Jt. 345-350. o.]
- A Csemegi-kódex első novellája (1908), a dologházi törvény (1913), a Csemegi-kódex második novellája (1928). [Jt. 350-356. o.]
- A Csemegi-kódex büntetési rendszere, a fokozatos börtönrendszer Magyarországon [Jt. 367-371. o.]
- A büntetőjog fejlődése 1945 után [Jt. 377-381. o.]
- A büntetőeljárás fejlődése 1896-ig. [Jt 442-444. o.]
- Az 1896-os bűnvádi perrendtartás létrejötte, és a bűnvádi per alapelvei [Jt. 445-447. o.]
- A bűnvádi per fórumai. Az előkészítő eljárás, valamint a közbenső eljárás a törvényszék előtti eljárásban. [Jt. 447-448. o.]
- A vádtanács, a vizsgálóbíró, a sértett közreműködése, valamint a védelem szerepe a bűnvádi perben. [Jt. 449-450. o.]
- A főtárgyalás és ennek esküdtszéki sajátosságai a bűnvádi perben [Jt. 450-452. o.]
- A perorvoslatok a bűnvádi perben. [453-455. o.] A Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) jelentősége [456. o.]
- A polgári per főbb alapelvei és szakaszai. A perfelvétel, a tárgyalás az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint [Jt. 461-462. o.]
- A bizonyítás elvei és a bizonyítási eszközök az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint. [Jt. 462-463. o.]
- Az ítélethozatal, az ítélet formái, a jogorvoslatok az 1911-es Polgári Perrendtartásban. [Jt. 464-465. o.]
- A különleges eljárások az 1911-es Polgári Perrendtartásban, valamint a kódex jelentősége. [Jt. 465-466. o.]
|
Kötelező irodalom: + 1 idegen nyelvű
- Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]
- Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
- Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.
Ajánlott irodalom: + 2 irodalom
- József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
- 2. Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
- Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
|