Tantárgy neve:

Magyar állam- és jogtörténet II.

Tantárgy Neptun kódja:

AJJOT271N2 (nappali)

AJJOT271L2, AJJOT 271D2 (levelező)

Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 2. tavaszi félév

Előfeltétel: -

Óraszám:

nappali: 2 óra / hét

levelező: 15 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

Munkarend: nappali/levelező

Tantárgy feladata és célja:

A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18

képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26

attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18

autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5

Tantárgy tematikus leírása:

I.Konzultáció

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése

1. 2.      A magyar jogforrási rendszer fejlődése

A magyar büntetőjog fejlődése a 19. század feléig

II.Konzultáció

3. 1848 előtti magánjogunk
4. Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig

III. Konzultáció

5. Modern büntetőjogunk
6.  A bűnvádi (büntető peres) eljárás
7. Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon
8. A tulajdonviszonyok változásai a dualizmus korszakában
9. A magyar kereskedelmi jog fejlődése

IV. Konzultáció

10. Az értékpapírjog a polgári Magyarországon
11. A magyar csődjog kialakulása és fejlődése a polgári Magyarországon.
12. A gazdasági verseny szabályozása.
13. A polgári peres eljárás fejlődése 1848 után

1. 14.  Összegzés, félév zárása

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik.

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése

A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik.

A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz.

Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5).

Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők:  előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita

Egységes tételsor

nappali és levelező hallgatók részére

Magyar állam- és jogtörténetből

(Jogtörténet)

2017/2018. tanév II. félév

I.

1. A magyar jogtörténet korszakai. [Jt. 22-29]
2. A jogforrás fogalma. [Jt. 29-30. o.] Szokás, jogszokás és szokásjog, a döntvény, a szokásjogi gyűjtemények, a jog igazolása: az oklevelek. [Jt. 30-34. o.]
3. A törvény, a törvények kihirdetése és közzététele, a törvénygyűjtemények. A privilégium, a rendelet, a szabályrendelet, a városi jogkönyvek, a tárnoki jog. [Jt. 34-45. o.]
4. A jogképesség kérdése rendi jogunkban. [Jt 87-88. o.] [Jt 92-94. o.])
5. A nemesség megszerzésének módjai [Jt 88-92. o.], Az adományrendszer, az adomány fajtái és jogcímei [Jt 110-115. o.]
6. A cselekvőképesség szabályozása rendi jogunkban. A jogi személyiség szabályozása. [Jt 94-96. o.]
7. A dolog és a vagyon (jószág) fogalma. A dolgok fajtái, értéke. Az elévülés és az elbirtoklás. [Jt 97-104. o.].
8. Az ősiség rendje, az osztatlan vagyonközösség megszüntetése, testvéri osztatlanság, közbirtokosság.  Az osztály.[106-110. o.]
9. Az örökbevallás fogalma és kellékei. Az ősi vagyonra, valamint az adományos, illetőleg szerzett birtokra tett örökbevallás. A nil juris záradék. [Jt 121-124. o.]
10. A rendi kor zálogjoga. [Jt 124-127. o.] A károkozás és a magánjogi tiltott cselekmények rendi jogunkban. [Jt 129-130. o.]
11. A nők különjogai a rendi korban [Jt 138-141. o.], A rendi kor házassági joga, és annak hatásai [Jt. 145-151. o.]
12. Az örökös és a hagyományos. Az örökség megnyílása. A végrendeleti öröklés rendi jogunkban. [Jt 130-134. o.]
13. A törvényes öröklés a rendi korban. A hitbizomány. [Jt 134-138. o.]
14. A büntetőjog önálló jogággá válása és az első büntető törvénytervezetek. [Jt. 274-275. o.]; Az elkövető a középkori magyar büntetőjogban [Jt. 281-285. o.]
15. A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban; Egyes bűncselekmények a XV-XVI. századi Magyarországon. [Jt. 285-294. o.]
16. A korai magyar perjog (eljárás) jellege, perbeli személyei, valamint a per kezdeti szakasza [Jt. 406-409. o.]
17. A korai magyar perjog (eljárás) bizonyítási eszközei. [Jt. 409-418. o.]
18. A magyar perjog általános jellemzői és tagozódása Mohács után (büntető-polgári, írásbeli-szóbeli per). [Jt 428-433. o.]
19. A proletárdiktatúra büntetőeljárási modellje 1949-1954 [Jt. 477-480. o.]

19. A magyar magánjog a neoabszolutizmus időszakában.[Jt. 157-160. o.]
20. A magyar magánjog fejlesztésének eszközei (a magyar magánjog forrásai) 1848 után [Jt. 161-166. o.]
21. A kötelmek keletkezésének esetei [Jt. 181-186. o.]
22. Az öröklési jog a dualizmus idején [Jt. 188-190. o.]
23. A kereskedelmi jog kialakulása és fogalma, a jóhiszemű forgalom védelme, az 1875:XXVII. tc. megalkotása és nemzetközi összehasonlítása [Jt. 191-195. o.];
24. A kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a tárgyi kereskedelmi alapügyletek, a kereskedelmi jog forrásai és hatása magánjogunk fejlődésére [Jt. 195-199. o.]
25. A közkereseti társaság és a betéti társaság [Jt. 200-202. o.] A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság [Jt. 209-211. o.]
26. A részvénytársaság és a szövetkezet [Jt. 202-209. o.]
27. Az értékpapírok fajtái (csoportosítása), az egyes értékpapírok törvényi meghatározása. [Jt. 215-220. o.]
28. A polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. [Jt. 229-232. o.]
29. Az 1843.évi büntetőjogi javaslat. [Jt. 320-324. o.]
30. A Csemegi-kódex rendszere. A kódex általános része; alapelvek. [Jt. 330-334. o.]
31. A Csemegi-kódex Különös Része [Jt. 335-337. o.] A kihágási büntetőtörvénykönyv [Jt. 342-345. o.]
32. A Csemegi-kódex novelláinak elméleti előzményei [Jt. 345-350. o.]
33. A Csemegi-kódex első novellája (1908), a dologházi törvény (1913), a Csemegi-kódex második novellája (1928). [Jt. 350-356. o.]
34. A Csemegi-kódex büntetési rendszere, a fokozatos börtönrendszer Magyarországon [Jt. 367-371. o.]
35. A büntetőjog fejlődése 1945 után [Jt. 377-381. o.]
36. A büntetőeljárás fejlődése 1896-ig. [Jt 442-444. o.]
37. Az 1896-os bűnvádi perrendtartás létrejötte, és a bűnvádi per alapelvei [Jt. 445-447. o.]
38. A bűnvádi per fórumai. Az előkészítő eljárás, valamint a közbenső eljárás a törvényszék előtti eljárásban. [Jt. 447-448. o.]
39. A vádtanács, a vizsgálóbíró, a sértett közreműködése, valamint a védelem szerepe a bűnvádi perben. [Jt. 449-450. o.]
40. A főtárgyalás és ennek esküdtszéki sajátosságai a bűnvádi perben [Jt. 450-452. o.]
41. A perorvoslatok a bűnvádi perben. [453-455. o.] A Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) jelentősége [456. o.]
42. A polgári per főbb alapelvei és szakaszai. A perfelvétel, a tárgyalás az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint [Jt. 461-462. o.]
43. A bizonyítás elvei és a bizonyítási eszközök az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint. [Jt. 462-463. o.]
44. Az ítélethozatal, az ítélet formái, a jogorvoslatok az 1911-es Polgári Perrendtartásban. [Jt. 464-465. o.]
45. A különleges eljárások az 1911-es Polgári Perrendtartásban, valamint a kódex jelentősége. [Jt. 465-466. o.]

Kötelező irodalom: + 1 idegen nyelvű

1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]
2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

Ajánlott irodalom: + 2 irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
3. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.