Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat I.
KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM
A Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat I. c. tantárgyból
tárgykód: AJJOT273N1
Jogász szak nappali tagozat
2017/2018-es tanév I. félév
Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens
Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék
Tantárgy oktatója: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens;
Dr. Gedeon Magdolna, egyetemi docens
Dr. Lehotay Veronika, egyetemi adjunktus
Előtanulmányi kötelezettség: -
Egyidejű felvétel: -
Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra / hét
Számonkérés módja: gyakorlati jegy
Kreditpont: 1
1. A tantárgy feladata és célja
A Magyar Állam- és jogtörténeti gyakorlat I. tantárgy célja egyrészt a Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az első félév Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a tananyagot.
2. A tantárgy tematikus leírása
2017.09.12.;13
|
Félévi feladatok megbeszélése
|
2017.09.26.,27.
|
Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában.
A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a nádor) Az országos méltóságok 1526-ig Hűbériség kialakulása Magyarországon
|
2017.10.03.;04.
|
Rendiség Magyarországon
Az Aranybullák évszázada
Központi szervek a vegyes-házi királyok időszakától 1848-ig
|
2017.10.10.;11.
|
Helyi szervek 1848 előtt
|
2017.10.17.;18.
|
1. Zárthelyi dolgozat MÁJT I. 12-21 tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása
|
2017.11.07.;08.
|
Választójog fejlődése Magyarországon
|
2017.11.14.;15.
|
Az országgyűlés szervezete és működése 1848-ig
|
2017.11.21.;22.
|
Központi és helyi szervek 1848/1849-ben
|
2017.11.28.;29.
|
2. Zárthelyi dolgozat MÁJT I. 31-40 tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor III. részéből 5 kérdés megválaszolása
|
2017.12.05.;06.
|
Központi és helyi szervek a polgári Magyarországon 1867-1918
|
2017.12.12.;13.
|
Pótzárthelyi dolgozatok írása.
Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése
|
Önellenőrző kérdéssor
Magyar állam- és jogtörténetből
2017/2018. tanév I. félév
I.
A törzsszervezet. Az államfő jogállása és központi közigazgatás fejlődése 1848-ig. Az önálló Erdély államszervezeti sajátosságai
- A fejedelmi tisztség a törzsi időszakban. [At. 27-28. o.]
- Mit tud az erdélyi állam szuverenitásáról? [At. 75. o.]
- Az önálló Erdély állami szuverenitásának jellemzői. [At. 75. o.]
- Az erdélyi rendiség sajátosságai. [At. 75-76. o.]
- Az organikus állameszme [At. 96. o.]
- Trónbetöltési elvek Magyarországon. [At. 98. o.]
- Az ifjabb királyság (rex junior) intézménye. [At. 101-102. o.]
- A kormányzó a magyar államtörténetben. [At. 103. o.]
- Fejedelmi jogkörök az önálló Erdélyben. [At. 104-105. o.]
- Az országgyűlés és a királyi tanács viszonya III. András idején. [At. 122-123. o.]
- Mi volt az ún. országos tanács. [At. 123-124. o.]
- A királyi tanács a rendi kormányzat idején. [At. 124-125. o.]
- A Consilium Hungaricum. [At. 125-126. o.]
- A nádori cikkek. [At. 130-131. o.]
- Az erdélyi vajda jogállása. [At. 131. o.]
- Mit tud az országbírói tisztségről? [At. 131-132. o.]
- Mit tud a tárnokmesterről? [At. 132. o.]
- Mit tud az udvari kamráról. [At. 142. o.]
- Mit tud az udvari haditanácsról. [At. 142-143. o.]
- Mit tud ún. teokratikus állameszméről [At. 212-213. o.]
- Mik voltak az ún. káptalanok [At. 214-215. o.]
II.
A központi végrehajtó hatalom a polgári korban. A szabadságjogok. A diktatórikus államberendezkedések
- A rendi struktúrákkal történő szakítás legfontosabb elemei. [At. 245. o.]
- Mit tud az Olmützi Alkotmányról? [At. 255-256. o.]
- A Februári Pátens jellegzetességei. [At. 256-257. o.]
- A Birodalmi Tanács tanácsadó funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 257-258. o.]
- A Birodalmi Tanács képviseleti funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 259. o.]
- Mik voltak az ún. közös érdekű ügyek? [At. 265 o.]
- A magyar-horvát kiegyezés jellegzetességei. [At. 266-267. o.]
- Vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság a dualizmus idején. [At. 274-275. o.]
- Mit tud az ún. Lex Apponyiról? [At. 277. o.]
- Mit tud az ún. Néphatározatról? [At. 298. o.]
- A király kormányzati felségjogai a polgári korban. [At. 361-362. o.]
- Az államfői hatalom rendezése 1920-ban. [At. 363-364. o.]
- A kollegiális képviselet az Országos Honvédelmi Bizottmányban. [At. 370-371. o.]
- Az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat jellegzetességei. [At. 373-374. o.]
- A kormányzó elnök jogkörei (1849) [At. 374-375. o.]
- A Nemzeti Főtanács hatásköre (1945/1946) [At. 378-379. o.]
- A köztársasági elnök jogkörei a törvényhozás terén az 1946:I.tc. alapján. [At. 380-381. o.]
- A köztársasági elnök választása és felelőssége az 1946:I.. tc. alapján. [At. 381. o.]
- A kormány hatásköre. [At. 405-406. o.]
- A Szövetséges Központi Intéző bizottság a Tanácsköztársaság idején. [At. 452-453. o.]
- Mi volt az ún. Népgazdasági Tanács. [At. 454. o.]
- A nemzetvezető és a nemzetvezetői munkatörzs. [At. 460. o.]
- A párt és az állam összefonódása (az állam megkétszereződése) a nyilas diktatúra idején. [At. 461. o.]
III.
A rendiség kialakulása, a rendi és az abszolút monarchia jellegzetességei. Az országgyűlés kialakulása és fejlődése rendi és a polgári korban
- A rend fogalma. [At. 57. o.]
- A főurak (barones) és a köznemesek (nobiles) jogállása a középkori Magyarországon. [At. 58-59. o.]
- A centralizáció, mint a rendi képviseleti monarchia kialakulásának egyik fő jellemzője. [At. 60-61. o.]
- Mit tud a rendi dualizmus garanciáiról? [At. 61-63. o.]
- Mik az abszolút monarchia legfontosabb jellemzői? [At. 67. o.]
- Az egyházi zsinatok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108. o.]
- A törvénylátó napok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108-109. o.]
- Fejenkénti megjelenés az országgyűlésen. [At. 110-111. o.]
- Mit tud az országgyűlés kerületi üléseiről? [At. 113. o.]
- Mit tud az országgyűlés tanácskozásainak tárgysorrendjéről? [At. 116. o.]
- A rendi országgyűlés tanácskozási nyelve. [At. 116-117. o.]
- Az erdélyi országgyűlés típusai. [At. 118. o.]
- A választói jogosultság általános feltételei és a cenzusok az 1848-as választójogi törvényben. [At. 319-320. o.]
- Mi volt az ún. választási földrajz? [At. 322-323. o.]
- Bethlen István 1922-es választójogi reformja [At. 326-327. o.]
- Az 1945-ös és az 1947-es választójogi törvény sajátosságai. [At. 332-333. o.]
- Mit tud a képviselői sérthetetlenségről és felelőtlenségről? [At. 335-336. o.]
- Mi volt az obstrukció és annak milyen formáit ismeri? [At. 340-341. o.]
- Mi volt az ún. klotűr? [At. 341. o.]
- Az országgyűlés hatásköre. [At. 342-344. o.]
- A felsőház összetétele és hatásköre a két világháború közötti időszakban. [At. 349-351. o.]
-
IV.
A helyi közigazgatás fejlődése Magyarországon
- A királyi vármegye fogalma. [At. 144-145. o.]
- A királyi vármegye eredete. [At. 145-146. o.]
- A nemesi vármegye kialakulása. [At. 146-147. o.]
- A nemesi vármegye törvényhozásbeli jogköre. [At. 147. o.]
- A nemesi vármegye végrehajtásbeli jogköre. [At. 148. o.]
- A nemesi vármegye politikai jogai. [At. 149. o.]
- A főispán jogállása a nemesi vármegyében. [At. 149-150. o.]
- A municipalisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 151-152. o.]
- A centralisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 152-153. o.]
- A prediális székek. [At. 156-157. o.]
- A szabad királyi városok önkormányzati autonómiája. [At. 164-165. o.]
- A szabad királyi városok gazdasági autonómiája. [At. 165-166. o.]
- A városi polgárság rétegződése. [At. 167. o.]
- A törvényhatóságok típusai a kiegyezés után. [At. 411. o.]
- A főispán jogállása a kiegyezés után. [At. 411-412; 416. o.]
- A vármegyék közigazgatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413. o.]
- A vármegyék igazságszolgáltatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413-414. o.]
- A vármegye hatásköre a kiegyezés után. [At. 414-415. o.]
- A törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság 1867 után. [At. 415-416. o.]
- Mit tud az 1929-es közigazgatási reformról? [At. 416-417. o.]
- Budapest székesfőváros a polgári korban. [At. 418-419. o.]
-
V.
Az igazságszolgáltatás rendszerének fejlődése Magyarországon
- A királyi tábla [At. 188. o.]
- A lovagi becsületbíróság [At. 188. o.]
- A városok felsőbíróságai [At. 189-190. o.]
- Mi volt az ún. compromissionális törvénykezés [At. 191. o.]
- Mit tud az 1723. évi bírósági reformról [At. 191-192. o.]
- Mi volt az ún. Novus Ordo Judiciarius? [At. 192-193. o.]
- Mit tud az ispánok ítélkezéséről az államalapítást követő századokban [At. 193. o.]
- A nádori közgyűlés [At. 193-194. o.]
- A vármegyei törvényszékek [At. 194-195. o.]
- A városi bíráskodás [At. 196-197. o.]
- Az erdélyi ítélkező fórumok [At. 197. o.]
- A kerületi táblák [At. 198-199. o.]
- Mit tud az 1769-es ügyvédi rendtartásról [At. 202-203. o.]
- Kik voltak a pristaldusok? [At. 205. o.]
- Mit tud a káptalanok és konventek hiteles helyi tevékenységéről [At. 206-207. o.]
- A bírói összeférhetetlenség szabályai a polgári korban [At. 430. o.]
- A bírák felelősségére vonatkozó szabályok a polgári korban [At. 430. o.]
- A rendes bíróságok szervezeti rendszere a kiegyezés után [At. 430-431. o.]
- Az esküdtbíráskodás a dualizmus idején [At. 431. o.]
- Mit tud az ún. Hatásköri Bíróságról? [At. 432. o.]
- Az ügyészség szervezeti felépítése a kiegyezés után [At. 432-433. o.]
- Az 1852-es ügyvédi pátens sajátosságai [At. 434. o.]
- Az ügyészség hatásköre [At. 433. o.]
- Mit tud az ügyvédség testületi szerveiről a polgári korban [At. 435. o.]
- A közjegyzői állások betöltése a polgári korban [At. 436-437. o.]
- A közjegyzők feladatai (jogkörük) [At. 437. o.]
- Mit tud a közjegyzői kamarákról [At. 437. o.]
- Az 1855-ös telekkönyvi pátens jellegzetességei [At. 438. o.]
3. Félévközi számonkérés módja. (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)
Az aláírás feltétele: a foglalkozásokon való részvétel. Hiányozni igazolással, vagy anélkül a félév során kettő alkalommal lehet. A harmadik és negyedik vagy további hiányzás esetén beszámolási kötelezettsége jelenik meg a hallgatónak. A beszámoló témakörei a hiányzás idején elhangzott gyakorlati anyagok. A beszámoló időpontja: az oktató által kijelölt időpont a szorgalmi időszakon belül.
Az első gyakorlaton minden hallgató vállalhat referátumot és korreferátumot, amelyet az oktatóval megbeszélt időpontban kell megtartania. Az év végi gyakorlati jegybe az oktató beszámítja a kiselőadás eredményét.
4. Vizsgakövetelmények leírása. (Vizsgára bocsátás feltételei. Számonkérés követelményei)
A jogtörténeti gyakorlat során a hallgatók félévi munkáját a gyakorlatvezető gyakorlati jeggyel 1-5 fokozattal értékeli. Megszerzésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása. Az a hallgató, aki valamelyik dolgozatát elégtelenre (1) írta, köteles azt kijavítani. Akinek a dolgozati eredményei között elégtelen (1) jegy szerepel a félévi gyakorlati jegy kialakításánál még elégséges (2) minősítést sem kaphat.
Minden hallgató köteles a zárthelyi dolgozatokat a saját tankörével, a kijelölt időpontban megírni.
A zárthelyi dolgozat anyaga: a tematikában megjelölt Magyar állam- és jogtörténet I. című tantárgy tankönyvi vizsgatételei és az arra rásegítő önellenőrző kérdések. A félév során megírt két dolgozat eredményeit, valamint a kiselőadásokat vesszük figyelembe a félévvégi gyakorlati jegy kialakításánál.
A gyakorlaton a zárthelyi dolgozatok alapján meghatározott eredményt az utolsó gyakorlati foglalkozáson, ugyancsak a saját tankörök gyakorlati foglalkozásának időpontjában lehet egyszer javítani. Aki a félév során gyakorlati jegyét nem szerezte meg, a vizsgaszabályzat rendelkezéseinek megfelelően pótolhatja azt.
Levelező tagozaton a hallgatók a konzultáción az előre megadott Önellenőrző kérdések I. és III. fejezeteiből adnak számot.
A hallgatók írásbeli dolgozatát ötfokozatú értékeléssel minősítjük, amely a gyakorlati jegyet adja. Az oktató az elkészített dolgozat alapján megajánlott gyakorlati jegyet ad.
5. Kötelező tananyag
- Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. [a tételsorban At. rövidítéssel]
- Bölöny József: Magyar közjog I-II. Bp., 1942/43.
- Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
- Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.
6. Ajánlott irodalom
- József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
- 2. Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
- 3. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
- Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar jogtörténet Bp., 1936.
Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)
Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.
Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):
Dr. Petrasovszky Anna A/6-os épület 224. szoba Tel: 06-46/565-111
e-mail: jogpetra@uni-miskolc.hu
Dr. Gedeon Magdolna A/6-os épület 225. szoba Tel: 06-46/565-111
e-mail: jogmagdi@uni-miskolc.hu
Dr. Lehotay Veronika A/6. épület 218. szoba Tel:06-46/565-111
e-mail: joglehot@uni-miskolc.hu
Az ügyelet időpontjait az első előadáson ismertetjük.
Hallgatói ügyintézés:
Hodosi Gabriella A/6.épület 222. szoba Tel: 06-46/565-186
e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu
Miskolc, 2017. szeptember 5.
Jogtörténeti Tanszék