Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat I.

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

A Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat I. c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT273L1

Jogász szak nappali tagozat

2017/2018. tanév I. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens;

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra / hét

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1

 

1.    A tantárgy feladata és célja

       A Magyar Állam- és jogtörténeti gyakorlat I. tantárgy célja egyrészt a Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az első félév Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a tananyagot.

2.    A tantárgy tematikus leírása

Minden hallgatónak az Önellenörző kérdések I. és III. fejezetéből az oktató által megjelölt 5 kérdésre kell írásban válaszolnia, vizsgadolgozat formájában.

 

3.    Félévközi számonkérés módja. (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)

 

A konzultáción való megjelenés, és a vizsgadolgozat megírása.

A hallgatók az első félév során az „Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat I.” tárgy konzultációján írásban adnak számot arról, milyen alapossággal készültek fel a kijelölt tananyagból. A dolgozat megírása során az Önellenőrző kérdések I. és III. fejezetéből az oktató által feltett öt kérdésre kell válaszolni. 5 fokozatú szabályozás alapján a hallgatók gyakorlati jegyet kapnak.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása. (Vizsgára bocsátás feltételei. Számonkérés követelményei)

 

Levelező tagozaton a hallgatók a konzultáción az előre megadott Önellenőrző kérdések I. és III. fejezeteiből adnak számot.

A hallgatók írásbeli dolgozatát ötfokozatú értékeléssel minősítjük, amely a gyakorlati jegyet adja. Az oktató az elkészített dolgozat alapján megajánlott gyakorlati jegyet ad.

 

Önellenőrző kérdéssor

Magyar állam- és jogtörténetből

2017/2018. tanév I. félév

 

I.

A törzsszervezet. Az államfő jogállása és központi közigazgatás fejlődése 1848-ig. Az önálló Erdély államszervezeti sajátosságai

1. A fejedelmi tisztség a törzsi időszakban. [At. 27-28. o.]
2. Mit tud az erdélyi állam szuverenitásáról? [At. 75. o.]
3. Az önálló Erdély állami szuverenitásának jellemzői. [At. 75. o.]
4. Az erdélyi rendiség sajátosságai. [At. 75-76. o.]
5. Az organikus állameszme [At. 96. o.]
6. Trónbetöltési elvek Magyarországon. [At. 98. o.]
7. Az ifjabb királyság (rex junior) intézménye. [At. 101-102. o.]
8. A kormányzó a magyar államtörténetben. [At. 103. o.]
9. Fejedelmi jogkörök az önálló Erdélyben. [At. 104-105. o.]
10. Az országgyűlés és a királyi tanács viszonya III. András idején. [At. 122-123. o.]
11. Mi volt az ún. országos tanács. [At. 123-124. o.]
12. A királyi tanács a rendi kormányzat idején. [At. 124-125. o.]
13. A Consilium Hungaricum. [At. 125-126. o.]
14. A nádori cikkek. [At. 130-131. o.]
15. Az erdélyi vajda jogállása. [At. 131. o.]
16. Mit tud az országbírói tisztségről? [At. 131-132. o.]
17. Mit tud a tárnokmesterről? [At. 132. o.]
18. Mit tud az udvari kamráról. [At. 142. o.]
19. Mit tud az udvari haditanácsról. [At. 142-143. o.]
20. Mit tud ún. teokratikus állameszméről [At. 212-213. o.]
21. Mik voltak az ún. káptalanok [At. 214-215. o.]

 

II.

A központi végrehajtó hatalom a polgári korban. A szabadságjogok. A diktatórikus államberendezkedések

1. A rendi struktúrákkal történő szakítás legfontosabb elemei. [At. 245. o.]
2. Mit tud az Olmützi Alkotmányról? [At. 255-256. o.]
3. A Februári Pátens jellegzetességei. [At. 256-257. o.]
4. A Birodalmi Tanács tanácsadó funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 257-258. o.]
5. A Birodalmi Tanács képviseleti funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 259. o.]
6. Mik voltak az ún. közös érdekű ügyek? [At. 265 o.]
7. A magyar-horvát kiegyezés jellegzetességei. [At. 266-267. o.]
8. Vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság a dualizmus idején. [At. 274-275. o.]
9. Mit tud az ún. Lex Apponyiról? [At. 277. o.]
10. Mit tud az ún. Néphatározatról? [At. 298. o.]
11. A király kormányzati felségjogai a polgári korban. [At. 361-362. o.]
12. Az államfői hatalom rendezése 1920-ban. [At. 363-364. o.]
13. A kollegiális képviselet az Országos Honvédelmi Bizottmányban. [At. 370-371. o.]
14. Az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat jellegzetességei. [At. 373-374. o.]
15. A kormányzó elnök jogkörei (1849) [At. 374-375. o.]
16. A Nemzeti Főtanács hatásköre (1945/1946) [At. 378-379. o.]
17. A köztársasági elnök jogkörei a törvényhozás terén az 1946:I.tc. alapján. [At. 380-381. o.]
18. A köztársasági elnök választása és felelőssége az 1946:I.. tc. alapján. [At. 381. o.]
19. A kormány hatásköre. [At. 405-406. o.]
20. A Szövetséges Központi Intéző bizottság a Tanácsköztársaság idején. [At. 452-453. o.]
21. Mi volt az ún. Népgazdasági Tanács. [At. 454. o.]
22. A nemzetvezető és a nemzetvezetői munkatörzs. [At. 460. o.]
23. A párt és az állam összefonódása (az állam megkétszereződése) a nyilas diktatúra idején. [At. 461. o.]

III.

A rendiség kialakulása, a rendi és az abszolút monarchia jellegzetességei. Az országgyűlés kialakulása és fejlődése rendi és a polgári korban

1. A rend fogalma. [At. 57. o.]
2. A főurak (barones) és a köznemesek (nobiles) jogállása a középkori Magyarországon. [At. 58-59. o.]
3. A centralizáció, mint a rendi képviseleti monarchia kialakulásának egyik fő jellemzője. [At. 60-61. o.]
4. Mit tud a rendi dualizmus garanciáiról? [At. 61-63. o.]
5. Mik az abszolút monarchia legfontosabb jellemzői? [At. 67. o.]
6. Az egyházi zsinatok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108. o.]
7. A törvénylátó napok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108-109. o.]
8. Fejenkénti megjelenés az országgyűlésen. [At. 110-111. o.]
9. Mit tud az országgyűlés kerületi üléseiről? [At. 113. o.]
10. Mit tud az országgyűlés tanácskozásainak tárgysorrendjéről? [At. 116. o.]
11. A rendi országgyűlés tanácskozási nyelve. [At. 116-117. o.]
12. Az erdélyi országgyűlés típusai. [At. 118. o.]
13. A választói jogosultság általános feltételei és a cenzusok az 1848-as választójogi törvényben. [At. 319-320. o.]
14. Mi volt az ún. választási földrajz? [At. 322-323. o.]
15. Bethlen István 1922-es választójogi reformja [At. 326-327. o.]
16. Az 1945-ös és az 1947-es választójogi törvény sajátosságai. [At. 332-333. o.]
17. Mit tud a képviselői sérthetetlenségről és felelőtlenségről? [At. 335-336. o.]
18. Mi volt az obstrukció és annak milyen formáit ismeri? [At. 340-341. o.]
19. Mi volt az ún. klotűr? [At. 341. o.]
20. Az országgyűlés hatásköre. [At. 342-344. o.]
21. A felsőház összetétele és hatásköre a két világháború közötti időszakban. [At. 349-351. o.]
22.  

IV.

A helyi közigazgatás fejlődése Magyarországon

1. A királyi vármegye fogalma. [At. 144-145. o.]
2. A királyi vármegye eredete. [At. 145-146. o.]
3. A nemesi vármegye kialakulása. [At. 146-147. o.]
4. A nemesi vármegye törvényhozásbeli jogköre. [At. 147. o.]
5. A nemesi vármegye végrehajtásbeli jogköre. [At. 148. o.]
6. A nemesi vármegye politikai jogai. [At. 149. o.]
7. A főispán jogállása a nemesi vármegyében. [At. 149-150. o.]
8. A municipalisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 151-152. o.]
9. A centralisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 152-153. o.]
10. A prediális székek. [At. 156-157. o.]
11. A szabad királyi városok önkormányzati autonómiája. [At. 164-165. o.]
12. A szabad királyi városok gazdasági autonómiája. [At. 165-166. o.]
13. A városi polgárság rétegződése. [At. 167. o.]
14. A törvényhatóságok típusai a kiegyezés után. [At. 411. o.]
15. A főispán jogállása a kiegyezés után. [At. 411-412; 416. o.]
16. A vármegyék közigazgatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413. o.]
17. A vármegyék igazságszolgáltatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413-414. o.]
18. A vármegye hatásköre a kiegyezés után. [At. 414-415. o.]
19. A törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság 1867 után. [At. 415-416. o.]
20. Mit tud az 1929-es közigazgatási reformról? [At. 416-417. o.]
21. Budapest székesfőváros a polgári korban. [At. 418-419. o.]
22.  

V.

Az igazságszolgáltatás rendszerének fejlődése Magyarországon

1. A királyi tábla [At. 188. o.]
2. A lovagi becsületbíróság [At. 188. o.]
3. A városok felsőbíróságai [At. 189-190. o.]
4. Mi volt az ún. compromissionális törvénykezés [At. 191. o.]
5. Mit tud az 1723. évi bírósági reformról [At. 191-192. o.]
6. Mi volt az ún. Novus Ordo Judiciarius? [At. 192-193. o.]
7. Mit tud az ispánok ítélkezéséről az államalapítást követő századokban [At. 193. o.]
8. A nádori közgyűlés [At. 193-194. o.]
9. A vármegyei törvényszékek [At. 194-195. o.]
10. A városi bíráskodás [At. 196-197. o.]
11. Az erdélyi ítélkező fórumok [At. 197. o.]
12. A kerületi táblák [At. 198-199. o.]
13. Mit tud az 1769-es ügyvédi rendtartásról [At. 202-203. o.]
14. Kik voltak a pristaldusok? [At. 205. o.]
15. Mit tud a káptalanok és konventek hiteles helyi tevékenységéről [At. 206-207. o.]
16. A bírói összeférhetetlenség szabályai a polgári korban [At. 430. o.]
17. A bírák felelősségére vonatkozó szabályok a polgári korban [At. 430. o.]
18. A rendes bíróságok szervezeti rendszere a kiegyezés után [At. 430-431. o.]
19. Az esküdtbíráskodás a dualizmus idején [At. 431. o.]
20. Mit tud az ún. Hatásköri Bíróságról? [At. 432. o.]
21. Az ügyészség szervezeti felépítése a kiegyezés után [At. 432-433. o.]
22. Az 1852-es ügyvédi pátens sajátosságai [At. 434. o.]
23. Az ügyészség hatásköre [At. 433. o.]
24. Mit tud az ügyvédség testületi szerveiről a polgári korban [At. 435. o.]
25. A közjegyzői állások betöltése a polgári korban [At. 436-437. o.]
26. A közjegyzők feladatai (jogkörük) [At. 437. o.]
27. Mit tud a közjegyzői kamarákról [At. 437. o.]
28. Az 1855-ös telekkönyvi pátens jellegzetességei [At. 438. o.]

 

5.    Kötelező tananyag

1. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. [a tételsorban At. rövidítéssel]
2. Bölöny József: Magyar közjog I-II. Bp., 1942/43.
3. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
4. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

6.    Ajánlott irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
3. 3.      Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
4. Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar jogtörténet Bp., 1936.

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

 

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

Dr. Petrasovszky Anna                       A/6-os épület 224-es szoba     Tel: 06-46/565-111

e-mail: jogpetra@uni-miskolc.hu

 

Az ügyelet időpontjait az első előadáson ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella              A/6.épület 222. szoba             Tel: 06-46/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. szeptember 5.

Jogtörténeti Tanszék