Tantárgy neve:

Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat II.

Tantárgy Neptun kódja:

AJJOT273N2 (nappali)

AJJOT273L2 (levelező)

Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 2. tavaszi félév

Előfeltétel: -

Óraszám:

nappali: 2 óra / hét

levelező: 2 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 1

Munkarend: nappali/levelező

Tantárgy feladata és célja:

A gyakorlat célja a „Magyar állam- és jogtörténet” főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése, a tananyaghoz kapcsolódó jogesetek megoldása, jogforrások elemzése, a problémás kérdések megbeszélése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az második félév Magyar állam- és jogtörténet II. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a gyakorlat anyagát.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18

képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26

attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18

autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5

Tantárgy tematikus leírása:

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése.
2. A magyar jogforrási rendszer fejlődése.
3.  Büntetőjog önálló jogággá válásának lépései.

A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek.

4. Személyi jog, dologi jog, adományrendszer a rendi korban. Családi jog, öröklési jog és kötelmi jog a rendi korban
5. I. Zárthelyi dolgozat 1-11 tételek és az Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása
6. Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig. A büntető és polgári per szétválása.
7. Az első magyar büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex).

A Csemegi-kódex novellái és a kihágási kódex.

8. Az 1896. évi bűnvádi perrendtartás.
9. II. Zárthelyi dolgozat 14-18;30-34 tételek és az Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása
10. Az 1911. évi Polgári perrendtartás.
11. Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon;

A magyar kereskedelmi jog fejlődése.

12.  Az értékpapírok. Tulajdonviszonyok változásai a polgári korban.

1. 13.  Pót-zárthelyi dolgozat
2. 14.  Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

Önellenőrző kérdéssor

Magyar állam- és jogtörténetből

2017/2018. tanév II. félév

1. I.                   A jogforrások; a rendi kor magánjoga
2. Mit tud a jogágak kialakulásáról (közjog, magánjog)? [Jt. 24-26. o.]
3. Mik az ún. anyagi és alaki jogforrások? [Jt. 29. o.]
4. Mik az ún. belső és külső jogforrások? [Jt. 29. o.]
5. Mit tud a döntvényről, mint jogforrásról? [Jt. 31. o.]
6. Mi volt a Planum Tabulare? [Jt. 33. o.]
7. Mit tud a királyi törvényhozásról (decretumok)? [Jt. 34-35. o.]
8. A méhmagzat jogi helyzete a rendi korban [Jt. 87. o.]
9. A nemesség származékos szerzésmódjai. [Jt. 91-92. o.]
10. A nem és a jogképesség kapcsolata rendi jogunkban. [Jt. 92-93. o.]
11. Az életkor megállapítása a rendi korban. [Jt. 95-96. o.]
12. A jogi személy fogalma és fajtái a rendi korban [Jt. 96. o.]
13. Az ősi és a szerzett javak elkülönítése [Jt. 98-99. o.]
14. A jószágok értéke (közbecsű, örökbecsű, igazbecsű) [Jt. 100-101. o.]
15. Az elévülés és az elbirtoklás szabályai rendi jogunkban. [Jt. 102-104. o.]
16. Az osztály (divisio) fogalma és jogkövetkezményei. [Jt. 108-110. o.]
17. Az adomány jogcímei. [Jt. 111-114. o.]
18. Mi a teljes, illetőleg a peres adomány? [Jt. 114-115. o.]
19. Az örökbevallás szabályai az ősi vagyonra vonatkozóan [Jt. 122-123. o.]
20. Mi volt az ún. bírói zálog, illetőleg törvényes zálog? [Jt. 126. o.]
21. A károkozásra (kártérítésre) vonatkozó szabályok rendi jogunkban. [Jt. 129-130. o.]
22. Mi volt az ún. fiókvégrendelet? [Jt. 133. o.]
23. Mi volt az ún. kiváltságos végrendelet? [Jt. 133. o.]
24. Mi volt a végrendelet alaki, illetőleg tartalmi érvénytelensége? [Jt. 134. o.]
25. Mit tud a jobbágyok örökléséről? [Jt. 137. o.]
26. Mi a hitbizomány? [Jt. 137-138. o.]
27. Mi a hajadoni jog? [Jt. 138-139. o.]
28. Mi a közszerzemény? [Jt. 141. o.]
29. Milyen házassági akadályokat ismertünk meg a rendi korban? [Jt. 145-148. o.]

1. II.                A büntetőjog és a perjog fejlődése a XVIII. századig

1)      A cinkostárs fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283. o.]

2)      A felbiztatás fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283-284. o.]

3)      Ki volt a híres és tanácsos személy? [Jt. 284. o.]

4)      Ki volt az ún. latroknak gazdálkodó és a latorrejtegető? [Jt. 284-285. o.]

5)      Mi az ún. eredményfelelősség? [Jt. 286. o.]

6)      Mi az ún. kollektív felelősség? [Jt. 286-287. o.]

7)      A végszükség a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

8)      A jogos védelem a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

9)      A visszaesők megítélése a középkorban. [Jt. 289-290. o.]

10)  A bűncselekmények elkövetési stádiumai a rendi korban. [Jt. 290. o.]

11)  Mik voltak a közbűncselekmények? [Jt. 290. o.]

12)  Mik voltak a magánbűncselekmények? [Jt. 290-291. o.]

13)  A hűtlenségről, mint a rendi kor legsúlyosabb bűncselekménye. [Jt. 291-292. o.]

14)  Mit tud a főbenjáró ítélet alá eső cselekményekről? [Jt. 292-293. o.]

15)  Mit tud az ún. fejváltságról? [Jt. 293. o.]

16)  A becstelenség (infámia). [Jt. 293. o.]

17)  Mi volt a feleltváltás és a perfüggőség? [Jt. 408-409. o.]

18)  Mi volt a tisztító eskü? [Jt. 411. o.]

19)  Mi volt a földre letett eskü? [Jt. 411. o.]

20)  Mit tud az eskü értékéről? [Jt. 411-412. o.]

21)  Mit tud a tetemrehívásról? [Jt. 413-414. o.]

22)  Mi volt a Váradi Regestrum? [Jt. 414-415. o.]

23)  Mi  volt az alaki tanúbizonyítás [Jt. 417-418. o.]

24)  Mi  volt az anyagi tanúbizonyítás [Jt. 418. o.]

25)  Mit tud az okirati bizonyításról a rendi korban? [Jt. 418. o.]

26)  Mit tud az írásbeli polgári perről? [Jt. 427-428. o.]

27)  Mit tud a szóbeli büntető perről. [Jt. 428. o.]

28)  Mit tud a vármegyei bűnvádi eljárás előkészítő szakaszáról. [Jt. 429-430. o.]

1. III.             A magánjog, polgári perjog és a kereskedelmi jog fejlődése a XIX-XX. században

1)      Milyen magánjogi tárgyú pátenseket ismer a neoabszolutizmus időszakából? [Jt. 157. o.]

2)      Mi volt az ún. Országbírói Értekezlet. [Jt. 158. o.]

3)      Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok rendelkezési és hatálya [Jt. 159-160. o.]

4)      Magánjogi kodifikációs tervezetek a polgári korban. [Jt. 163-164. o.]

5)      A szokásjog és a bírói gyakorlat szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 164-166. o.]

6)      A jogtudomány szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 166. o.]

7)      A szerződési szabadság. [Jt. 182-183. o.]

8)      A kártérítési jog a polgári korban és az objektív felelősség. [Jt. 184-185. o.]

9)      A jogalap nélküli gazdagodás. [Jt. 185-186. o.]

10)  A törvényes öröklés rendje a polgári korban. [Jt. 189-190. o.]

11)  A polgári per főbb alapelvei. [Jt. 461. o.]

12)  A perfelvétel a polgári perben. [Jt. 462. o.]

13)  Jogorvoslatok a polgári perben. [Jt. 464-465. o.]

14)  Mik voltak az ún. különleges eljárások? [Jt. 465. o.]

15)  Mit jelent a jóhiszemű forgalom védelme? [Jt. 193. o.]

16)  A kereskedelmi ügyletek. [Jt. 195-196. o.]

17)  Mi a tárgyi kereskedelmi alapügylet? [Jt. 196-197. o.]

18)  A közkereseti társaság a polgári korban. [Jt. 200-201. o.]

19)  A betéti társaság a polgári korban. [Jt. 201-202. o.]

20)  A részvénytársaság alapítása és szervezete. [Jt. 206-207. o.]

21)  A korlátolt felelősségű társaság. [Jt. 209-210. o.]

22)  Mi volt az ún. csendes társaság? [Jt. 210-211. o.]

23)  Mit tud a váltóról, mint értékpapírról? [Jt. 216-218. o.]

24)  Mit tud a kötvényről, mint értékpapírról? [Jt. 219-220. o.]

25)  Házassági akadályok az 1894:XXXI. tc. szerint. [Jt. 229-230. o.]

26)  A házasság felbontása és az ágytól és asztaltól való elválasztás. [Jt. 231-232. o.]

27)  Az állami tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 243-244. o.]

28)  A szövetkezeti tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 244-245. o.]

1. IV.              A büntető anyagi és eljárásjog fejlődése a XIX-XX. században
2. Mi volt a „perorvoslat a jogegység érdekében? [Jt. 454-455. o.]

1. Az 1843. évi büntető javaslat anyagi jogi rendelkezései. [Jt. 320-321. o.]
2. A Csemegi-kódex rendszere (szerkezete). [Jt. 330. o.]
3. A büntetendő cselekmények hármas felosztása. [Jt. 330-331. o.]
4. Mi volt az ún. egyesítő teória? [Jt. 332-333. o.]
5. A büntetőjogi felelősség problémája a Csemegi-kódexben. [Jt. 333. o.]
6. Mi a bűnhalmazat?  [Jt. 334. o.]
7. Az emberölés szabályozása a Csemegi-kódexben. [Jt. 335-336. o.]
8. A vagyon elleni bűncselekmények a Csemegi-kódexben. [Jt. 336-337. o.]
9. Mit tud a kriminálszociológiai iskoláról? [Jt. 348-349. o.]
10. Mit tud a kriminálantropológiai iskoláról? [Jt. 349-350. o.]
11. A megrögzött bűntettesek problémája. [Jt. 351-352. o.]
12. A feltételes elítélés és fiatalkorúakra vonatkozó szabályok az első büntetőnovellában (1908). [Jt. 354. o.]
13. Mit tud az ún. dologházi törvényről? [Jt. 354-355. o.]
14. A második büntetőnovella (1928). [Jt. 355-356. o.]
15. A Csemegi-kódex büntetési rendszere. [Jt. 367-369. o.]
16. Mit tud az ún. fokozatos börtönrendszer magyarországi alkalmazásáról? [Jt. 369-371. o.]
17. A háborús és népellenes bűncselekmények. [Jt. 378-379. o.]
18. Az államrend büntetőjogi védelme a második világháborút követően. [Jt. 379-380. o.]
19. Mi volt az ún. „Sárga könyv” [Jt. 444. o.]
20. Mit tud a kodifikáció előtti időszak büntetőeljárásának sajátosságairól? [Jt. 444. o.]
21. A személyes szabadság védelme a bűnvádi perben. [Jt. 446-447. o.]
22. Mit tud a vádtanácsról? [Jt. 448. o.]
23. Mi az a magánvád és milyen formáit ismeri? [Jt. 448-449. o.]
24. Mi a magánindítvány? [Jt. 449. o.]
25. Mit tud a főtárgyalásra való közvetlen idézésről? [Jt. 450. o.]
26. A főtárgyalás sajátosságai az esküdtszéki eljárásban. [Jt. 452-453. o.]
27. Mi volt a semmisségi panasz? [Jt. 454. o.]

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

 A  félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik.

A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása.

Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése:

A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az  öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik.

Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint  igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges.

 A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul.

 Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos.

A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%.

A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapjána szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor.

Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása

Kötelező irodalom: + 1 idegen nyelvű

1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]
2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

Ajánlott irodalom: + 2 irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
3. Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar jogtörténet Bp., 1936.