Magyar állam- és jogtörténet I.

 

 

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

A Magyar állam- és jogtörténet I c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT271N1

Jogász szak nappali tagozat

2017/2018. tanév I. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév:          30 óra / félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

 

1.    A tantárgy feladata és célja

        A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése

Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában. A király jogállása 1301-1848.

2. A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a nádor) Az országos méltóságok vegyesházi királyaink idején.
3. A rendiség kialakulása Magyarországon. Az 1222. évi világi Aranybulla. Az ellenállási záradék és a nemesi jogok későbbi biztosítékai. A rendi alkotmány létrejötte. Az országgyűlés kialakulása, szervezete és működése a rendi korban.
4. Helyi közigazgatási szervezet jellemzői 1848-ig. (A királyi vármegye és a nemesi vármegye. A városok jogállása a rendi korban)
5. Bírósági szervezet fejlődése Magyarországon az államalapítástól 1848-ig.
6. Az állam- és jogfejlődés jellegzetességei az 1848/1849-es forradalom- és szabadságharc idején. Az államfői hatalom gyakorlása 1848/49
7. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése.
8. A választójog fejlődése 1848-1946
9. A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar kiegyezés közjogi alapjai 1867:XII. tc. A horvát-magyar államjogi kapcsolat 1868 és 1918 között. 1868:XXX. tc. Az államfői hatalom gyakorlása 1867-1918
10. Az országgyűlés 1848/1849, 1867-1918 (szervezete, működése, hatásköre). A nemzetgyűlés 1920-1926. Az 1926-os felsőházi reform
11. A helyi önkormányzatok a polgári korban (Általános jellemzők. A vármegye, a törvényhatósági joggal felruházott városok; Budapest székesfőváros. A községek)
12. Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári korban (Rendes és különbíróságok; Az igazságszolgáltatás egyéb szervei)
13. Az 1918/1919-es forradalmak államszervezeti sajátosságai. A trianoni békeszerződés. Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.

A köztársasági elnök 1946-1949-ben. A kormány jogállása (a kormányalakítás szabályai, a miniszteri felelősség, a kormány hatásköre és a kivételes hatalom). A „szocialista” időszak  államszervezeti jellegzetsségei. Félévzárás

 

 

3.    Félévközi számonkérés módja. (Aláírás feltétele. A félév elfogadásának feltételei)

 

A tárgy oktatása az előadásokra, az oktató által megjelölt irodalomra és az előadásokon kiadott segédanyagokra épül.

Az előadásokon való részvétel kötelező és célszerű, mert a félévvégi kollokvium letételéhez az itt elhangzott ismeretanyag nem mellőzhető, valamint olyan, a tárgy teljesítésére vonatkozó aktuális információk közlésére is sor kerülhet, amelyek nélkül a hallgató nem tudja a követelményeket teljesíteni.

Az aláírás feltétele az előadásokon való részvétel.

A tárgy teljesítése kollokvium formájában történik, amelyen 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása. (Vizsgára bocsátás feltételei. Számonkérés követelményei)

 

A félévvégi kollokvium írásban, vagy szóban történik az oktató által kijelölt vizsganapokon. A vizsga a tankönyv kijelölt tételeiből és az előadás anyagából lesz.

 

Egységes tételsor

nappali és levelező hallgatók részére

Magyar állam- és jogtörténetből

(Alkotmánytörténet)

2017/2018. tanév I. félév

1)      A fejedelemség a törzsszervezet időszakában. [At. 26-31. o.]

2)      A rendek és a rendiség. [At. 57-60. o.]

3)      A rendi-képviseleti monarchia. [At. 60-63. o.]

4)      Az abszolút monarchia. [66-67. o.]

5)      A király jogállása az államalapítástól 1848-ig. [At. 93-95. o.; 98-99. o.]

6)      A hatalom legitimációja; a Szent Korona eszme. [At. 95-98. o.]

7)      A király helyettesítése a rendi korban: kormányzó, helytartó. [At. 100-103. o.]

8)      Az önálló Erdélyi Fejedelemség jellemzői. [At. 74-76. o.]

9)      Az erdélyi fejedelem az önálló államiság idején. [At. 76-77. o.; 103-105. o.]

10)  A rendi országgyűlés kialakulása, előzményei. [At. 107-110. o.]

11)  A rendi országgyűlési képviselet. Az országgyűlés szervezete. [At. 110-113. o.]

12)  A rendi országgyűlések tanácskozásai. [At. 113-117. o.]

13)  Az erdélyi országgyűlés az önálló államiság idején. [At. 117-119. o.]

14)  A királyi tanács a XIV. század. [At. 121-124. o.]

15)  A királyi tanács a XV-XVII. században. [At. 124-126. o.]

16)  Az országos és udvari méltóságok. [At. 129-133. o.]

17)  A szakkormányzat szervei, dikasztériumok. [At. 135-138. o.]

18)  A birodalmi kormányszékek. [At. 142-143. o.]

19)  A királyi vármegye fogalma, eredete, szervezete. [At. 144-146. o.]

20)  A nemesi vármegye kialakulása és hatásköre. [At. 146-149. o.]

21)  A nemesi vármegye szervei, szerkezete. [At. 149-151. o.]

22)  Reformkori viták a vármegyék jövőjéről. [At. 151-153. o.]

23)  A szabad királyi városok. [At. 164-169. o.]

24)  A katolikus egyházszervezet a rendi korban. [At. 212-216. o.]

25)  A központi ítélkezés szervei. [At. 187-191. o.]

26)  A központi ítélkezés szervei a XVIII. században. [At. 191-193. o.]

27)  A vidéki törvénykezés. [At. 193-200.]

28)  Az ügyvédség kialakulása és korai jellegzetességei hazánkban. [At. 200-202. o.]

29)  Az ügyvédség helyzete a felvilágosult abszolutizmus idején. [At. 202-204. o.]

30)  A közhitelességi szervezet. [At. 205-208. o.]

31)  Az áprilisi alkotmány sajátosságai. [At. 245-246. o.]

32)  A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányfejlődése”. [At. 254-259. o.]

33)  Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata 1867 és 1918 között. [At. 264-267. o.]

34)  A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság. [At. 274-275. o.; 294-295. o.]

35)  A nemzetiségi egyenjogúság 1848 után. [At. 275-277. o.; 290-292. o.]

36)  A gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság. [At. 273-274. o.; 288-290. o.]

37)  Az első népköztársaság időszakának alkotmányjogi jellemzői. [At. 296-300. o.]

38)  A népképviseleti választójog fejlődése 1918-ig. [At. 319-324. o.]

39)  A népképviseleti választójog fejlődése 1919-1938 között. [At. 325-331. o.]

40)  A választási rendszer átalakítása 1944 és 1947 között. [At. 331-333. o.]

41)  A polgári korszak országgyűlési tagjainak jogállása. [At. 334-342. o.]

42)  A polgári korszak országgyűlésének hatásköre. [At. 342-344. o.]

43)  Felsőtábla, főrendi ház, felsőház; Nemzetgyűlés 1920-1926. [At. 345-346. o.; 349-351. o.; 348. o.]

44)  A király jogállása 1848 után. [At. 358-362. o.]

45)  Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. [At. 362-364. o.]

46)  A kormányzó jogkörei 1920 és 1944 között. [At. 365-369. o.]

47)  Az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzó elnök. [At. 370-375. o.]

48)  A köztársasági elnök jogállásának típusai; a népköztársaság elnöke. [At. 369-370. o.]

49)  Az államfői hatalom gyakorlása 1945 és 1949 között. [At. 377-381. o.]

50)  A felelős kormány (a miniszterelnökség, a minisztertanács, a kormány hatásköre és a Honvédelmi Tanács). [At. 403-406. o.]

51)  A törvényhatóságok, azok típusai és a főispán jogállása a kiegyezés után. [At. 411-412. o.]

52)  A vármegye a polgári korban. [At. 412-417. o.]

53)  A törvényhatósági jogú városok és Budapest székesfőváros. [At. 418-419. o.]

54)  A községi közigazgatás a polgári korban. [At. 419-421. o.]

55)  A közigazgatási szervek jogszolgáltató tevékenysége, valamint az attól független közigazgatási bíráskodás megteremtése. [At. 425-427. o.]

56)  Bírósági szervezet a neoabszolutizmus idején. A bírák személyi függetlenségének megteremtése. [At. 428-430. o.]

57)  Rendes és különbíróságok a kiegyezés után. [At. 430-432. o.]

58)  Az ügyészség és az ügyvédség a polgári korban. [At. 432-436. o.]

59)  A közjegyzőség és a telekkönyv. [At. 436-438. o.]

60)  A Tanácsköztársaság központi szervei. [At. 449-454. o.]

61)  A Hungarista Munkaállam szervezete. [At. 459-462. o.]

 

5.    Kötelező tananyag

1. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. [a tételsorban At. rövidítéssel]
2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

6.    Ajánlott irodalom

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
3. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

Dr. Koncz Ibolya Katalin        A/6-os épület 219-es szoba     Tel: 06-46/565-111/23-39

e-mail: jogkatka@uni-miskolc.hu

Az ügyelet időpontjait az első előadáson ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella              A/6.épület 222. szoba             Tel: 06-46/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. szeptember 3.

Jogtörténeti Tanszék