Európai közigazgatás
Vizsgakérdések
Európai közigazgatás tantárgyból
Közigazgatási mesterképzési szak
(2013/2014. tanév I. félév)
- Az európai integráció közjogi-közigazgatási gyökerei
- Az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttének és működésének közigazgatási alapjai, különös tekintettel a célokra és az intézmény-rendszerre
- Az Európai Gazdasági Közösség, és az Európai Atomenergia Közösség létrejöttének és működésének közigazgatási alapjai, különös tekintettel a célokra és az intézmény-rendszerre
- Az Európai Unió létrejöttének közigazgatási alapjai: a Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés, és a Nizzai Szerződés közjogi jelentősége
- A Liszaboni Szerződés megszületésének előzményei és a Szerződés hét cikke
- Az EUSz. szerkezete (hat címe) és közjogi jelentősége
- Az EUMSz. szerkezete (hét része), és közjogi jelentősége I. Az Unió hatáskörei
- Az EUMSz. közjogi jelentősége II. Az Unió belső politikái és tevékenységei
- Az EUMSz. közjogi jelentősége III. Az Unió külső tevékenységei
- Az Európai Parlament közjogi jellemzői (összetétel, feladat, szervezet, működés)
- Az Európai Tanács közjogi jellemzői (összetétel, feladat, működés)
- A Tanács közjogi jellemzői I. (összetétele és működési formái)
- A Tanács közjogi jellemzői II. (feladatai, segítő szervei, elnöke, a soros elnökség)
- Az Európai Bizottság közjogi jellemzői I. (általános jellemzők, létrejötte és megszűnése)
- Az Európai Bizottság közjogi jellemzői II. (feladatai és hatáskörei)
- Az Európai Bizottság közjogi jellemzői III. (hivatali struktúrája, és működése).
- Az Európai Bíróság, mint központi szerv közjogi jellemzői
- A Központi Bankok Európai Rendszere, és az Európai Központi Bank közjogi jellemzői
- Az Európai Számvevőszék, mint központi szerv közjogi jellemzői
- A Gazdasági és Szociális Bizottság, mint központi szerv közjogi jellemzői.
- A Régiók Bizottsága, mint központi szerv közjogi jellemzői.
- Az Európai Beruházási Bank, mint központi szerv jellemzői
- Az EU központi szerveinek általános jellemzői
- Az EU központi szerveinek jövője I. (A legátfogóbb reform előzményei. A Nizzai Szerződés és az Európai Konvent jelentősége)
- Az EU központi szerveinek jövője II. (Egyéb reform-elképzelések. Összegző megállapítások és következtetések)
- Az EU központi szerveinek személyzete I. (A közösségi szolgálati jogviszony jogi szabályozása, létrejötte és megszűnése)
- Az EU központi szerveinek személyzete II. (A közösségi szolgálati jogviszony tartalma.)
- Az EU központi szerveinek személyzete III. (A közösségi intézmények egyéb alkalmazottai)
- Az EU területi - helyi közigazgatása I. (Regionalizmus az Európai Unióban)
- Az EU területi - helyi közigazgatása II. (Az EU, illetve az Európai Közösségek regionális politikájának kezdetei)
- Az EU területi - helyi közigazgatása III. (A NUTS-rendszer közigazgatási jelentősége)
- Az EU területi - helyi közigazgatása IV. (Az EU regionális politikájának jogi háttere és alapelvei)
- Az EU területi - helyi közigazgatása V. (Az Előcsatlakozási Alapok és a Kohéziós Alap, mint a regionális politika pénzügyi eszközei)
- Az EU területi - helyi közigazgatása VI. (A Strukturális Alapok jelentősége a regionális politika megvalósításában)
- Az EU területi - helyi közigazgatása VII. (A tagállami kezdeményezésű programok eljárásrendje és alap-dokumentumai)
- Az EU területi - helyi közigazgatása VIII. (A Közösségi Kezdeményezésű Programok)
- Az EU területi - helyi közigazgatása IX. (A regionális politika intézményrendszere)
- Az EU területi – helyi közigazgatása X. (A középszint jogállása, feladata, struktúrája)
- Az EU területi - helyi közigazgatása XI. (Középszintű igazgatás: régió?)
- Az EU területi - helyi közigazgatása XII. (A Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának közigazgatási jelentősége.)
- Az EU területi - helyi közigazgatása XIII. (Helyi önkormányzatok az EU-ban.)
- Az EU területi - helyi közigazgatása XIV. (A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának közigazgatási jelentősége.)
- Az EU központi-, és területi-helyi szerveinek sajátos összekapcsolása a decentralizáció jegyében: az európai ügynökségek
- Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje I. (A célkitűzés, az információ-gyűjtés és a tervezés)
- Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje II. (A jogi aktusok meghozatala: az aktusok kibocsátása, és az aktusok típusai.)
- Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje III. (A végrehajtás és a koordináció.)
- Az európai közigazgatás igazgatástudományi működési modellje IV. (Az ellenőrzés)
- Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői I. (Az uniós jog fogalma és eredete)
- Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői II. (Az uniós jog összetétele)
- Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői III. (Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolatrendszerének közigazgatási vonatkozásai. A jogharmonizáció. Az EU jogi aktusai megismerésének eszközei)
- Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői IV. (Az Európai Alkotmány Szerződés, valamint a Liszaboni Szerződés jogforrási rendszere)
- Az EU jogi aktusainak végrehajtási mechanizmusa, avagy a központi szervek és a tagállami közigazgatások közötti kapcsolatrendszer fő jellemzői
- Az Európai Közigazgatási Térség
- Az EU központi szerveinek eljárása I. (A Bizottságnak az EUMSz. 258. cikkében foglalt eljárása)
- Az EU központi szerveinek eljárása II. (A Bizottság eljárása az EUMSz. 259. cikk, és a 114. cikk (9) bekezdés alapján. A túlzott deficit eljárás)
- Az EU központi szerveinek eljárása III. (A Bizottság gazdasági verseny tisztaságának ellenőrzésére irányuló eljárása)
- Az EU központi szerveinek eljárása IV. (Az egészségvédelemmel és a fogyasztói biztonsággal-, a mezőgazdasági támogatások elszámolásainak ellenőrzésével-, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos eljárások)
- A közigazgatás lényegi ismérvei a demokratikus nemzetállamban
- Az európai közigazgatás fogalma
Miskolc, 2013. november
Közigazgatási Jogi Tanszék