Munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek gyakorlat

MUNKAÜGYI IGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ISMERETEK GYAKORLATA

2014/2015. tanév, 2. félév, levelező tagozat

A tantárgy kódja: AJIMT135MTL4

Félévi óraszám: 4 óra a félévben

Félév végi számonkérés típusa: a hallgatók a szemináriumvezető által megállapított értékelési rendszer alapján a félév végén (öt fokozatú) gyakorlati jegyet kapnak

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 1 kredit

Tantárgyfelelős tanszék: Információs és Médiajogi Tanszék

Oktatók: Dr. Majtényi László, Dr. Szabó Máté

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltétele: Közigazgatási jog 2.

 

A kurzus célja: A tárgy Munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek című tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati tárgy, a munkahelyi adatvédelem témájának gyakorlati feldolgozása. A gyakorlati órán hallgatóság megismerkedik a munkahelyi adatvédelmi jogesetek megoldásának módszerével is. A kurzus célja, hogy az absztrakt információs jogi normáknak a 21. században – elsősorban az állandóan változó társadalmi viszonyok, valamint az új technológiák miatt – felmerülő új nehéz jogi esetekre való alkalmazását bemutassa a hallgatóknak.

 

A félév során az órarendben megadott időpontban összesen 4 órányi gyakorlati órára kerül sor, amelyen közös jogesetmegoldás történik. A hallgatók a gyakorlati órán bevezetést kapnak az alapjogi dogmatika gyakorlati alkalmazásának módszereibe.

 

A kurzus során feldolgozásra kerülő témakörök:

Információs jogi esetek mint alapjogi jogesetek, Az információs jogok alapfogalmaival kapcsolatos értelmezési feladatok, A jogalap és a célhozkötöttség értelmezésével kapcsolatos esetek, Munkaerő-felvétellel kapcsolatos esetek, A munkavégzés ellenőrzésével kapcsolatos esetek, Információszabadság-jogesetek, A személyes részvételi jogosultságok a gyakorlatban, Adatvédelmi nyilvántartás, Az adatvédelmi belső szabályzat-készítés

 

 

Értékelés:

A gyakorlati órán való részvétel kötelező. A gyakorlati óra értékelése otthon elkészített 2-5 oldal terjedelmű írásbeli esetelemzés alapján történik. A hallgatók több feladat közül választhatnak, amelyeket a félév során ismertetünk. A feladatokat elektronikus úton kell eljuttatni a félév során megadott címre. Az értékelés ötfokozatú skálán, gyakorlati jeggyel történik.

 

Tananyag:

Kötelező tananyag:

Majtényi László: Információs és médiajog I.

Ajánlott irodalom: Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban. Complex, Budapest, 2010.

Handbook on European data protection law. European Agency for Fundamental Rights, 2013.

Ajánlott jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok, adatvédelmi biztosi ajánlások

 

Információs és médiajog gyakorlat

2015/2016. tanév II. félév

Hogyan elemzünk jogeseteket?

1.Milyen jogesetről van szó? (Bírósági ítélet, vagy egyéb hatóság esete, kik voltak a felek, a résztvevők? – nem biztos, hogy csak két résztvevő volt, érintett felek, beavatkozók, stb.) Legyen világos, hogy kik voltak a fő résztvevők, és ki volt az eljáró hatóság/bíróság. Bírósági ítéleteknél ez a rész a dokumentum elején található.

2. Mi a döntés? (Pl. a hatóság megbírságolta a kötelezettet, a bíróság kötelezte valamire valamelyik felet, stb. Bíróság ítéleténél ki nyert és ki veszített, - nem kell elemezni, mert nincs jelentősége a perköltségben marasztalásnak, a szakértői díjaknak, stb. ezek általában mellékes körülmények. Csak az ügy érdemében hozott döntést kell ismertetni. Bírósági ítéleteknél ez a rész az ún. rendelkező rész, a bevezető rész után, az indokolás előtt.)

3. Mi a tényállás? (Röviden, szabatosan kell leírni a tényállást, nem kell feltétlenül jogi kifejezéseket használni – úgy kell elmondani a történetet, ahogy hétköznapi szavakkal a legkönnyebb elmesélni. Jogászkodni majd csak az 5. pontnál kell.)

4.Mi az ügytörténet (pertörténet) a hatóságok/bíróság előtt? (Azaz pl. bírósági eljárásban mit döntöttek az alsóbíróságok, és milyen indokokkal, hatósági döntésnél milyen eljárási cselekmények történtek, mit kért a hatóság, milyen lényeges tanúmeghallgatások, okirati bizonyítékok játszottak szerepet a döntésben? Azaz, szó szerint mi magának az ügynek a története? Tehát nem a sztori, amelyet a tényállásban kell ismertetni.)

5.Mi a jogi érvelés lényege? Ez újabb három részre bomlik:

5.1. Milyen jogszabályokatalkalmazott, és milyen jogszabály-helyeket hívott fel a bíróság/hatóság.

5.2. Ezeket a jogszabály-helyeket hogyan értelmezte, és ezt az értelmezést hogyan indokolta, miért gondolta úgy, hogy az adott jogszabály-hely vonatkozik a tényállásra? Ennél a résznél kívánatos megfogalmazni magát a jogkérdést, azzal a formulával, hogy a vizsgált ügyben az volt a jogkérdés, (az ügy azon fordult meg), hogy ….

5.3. Milyen más autoritatív forrásokat hívott fel a hatóság/bíróság. Milyen nem jogszabályi jellegű érvek vannak még esetleg az adott döntésben, (pl. bírósági gyakorlat, az adott hatóság gyakorlata, összehasonlító jogi és európai jogi érvek, alkotmánybírósági gyakorlat, stb.) 

6. Kritika, megjegyzés. Ha úgy érezzük, hogy a döntés sántít, vagy az érvelés nem meggyőző, akkor kiegészíthetjük az érvelést/döntést azzal, hogy az álláspontunkat megindokolva (!) rámutatunk ezekre a gyengeségre, hiányosságokra, és helyette esetleg javaslunk egy másik megoldást.

Az elemzés legfeljebb 2-3 gépelt oldal, de a legtöbb jogeset akár 1 oldalban is össze lehet foglalni. Kerüljük a lényegtelen, az ügy jogi megítélése szempontjából nem döntő mozzanatok elemzését. Sűrítsünk, próbáljunk a lényegre koncentrálni. Vigyázzunk, mert a legtöbb esetben a döntés indokolásában található szövegben keverednek a 3., 4., 5. pontban található elemek. Ezeket gondosan válogassuk szét, (ha már a bíró nem tette meg…)

2015. február 16.

Ződi Zsolt

Választható jogesetek: 

 

Információszabadság	Határozatot hozó bíróság, szervezet	Határozat tartalma	Határozat száma
	Fővárosi Ítélőtábla	alkotmány-tervezet nyilvánossága	2.Pf.21.576/2006/7. sz. ítélet
	Alkotmánybíróság	döntés-előkészítő adatok	12/2004. (IV. 7.) AB határozat
	Fővárosi Ítélőtábla	AB-indítvány megismerhető-sége	2Pf.20.304/2005/8. sz. ítélet
	Fővárosi Bíróság	minősített adatok megismerhető-sége	19.P.20.069/2007/4. sz. ítélet
Adatvédelem	Alkotmánybíróság	rendőr arcának kitakarása	28/2014. (IX.29.) AB határozat
	Alkotmánybíróság	titkos információ-szerzés	2/2007. (I. 24.) AB határozat
	Adatvédelmi biztos	társasházi kamera-rendszer	467/K/2009-3. számú határozat
	NAIH	direkt marketing	NAIH/2015/545/7/H.
	NAIH	termékbemutató	NAIH/2015/83/6/H.
	NAIH	munkavállaló személyes adatai	NAIH/2015/1402/H
	NAIH	bűnügyi személyes adat	NAIH-1204-5/2013/H.
Médiajog	ORTT	tartalom-szabályozás	1759/2008. (IX. 24.) sz. határozat
	Alkotmánybíróság	frekvencia-gazdálkodás	71/2009. (VI. 30.) AB határozat

 

 

Beadási határidő: 2016. április 29. napja

Beadás módja:

-          e-mail üzenethez csatolt .pdf formátumú fájl formájában a gyakorlatvezető által megadott e-mail címre

-          a fájl nevében kérjük megjelölni a hallgató vezeték- és keresztnevét, valamint a szak és tagozat megnevezésének rövidítését alsó vonallal elválasztva! példa: Gipsz_Jakab_j_n.pdf  - Gipsz Jakab jogász szakos nappalis tagozatos hallgató esetén

(alsó vonal a shift és a kötőjel billentyűk együttes egyidejű lenyomásával gépelhető) 

A tárgy leckekönyvi jegyzője:

Dr. Majtényi László

 

Információs és Médiajogi Tanszék