Nemzetközi jog I.

 

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

a Nemzetközi jog I. c. tantárgyból

 tárgykód: AJNEK275N7

jogász szak - nappali tagozat

2015/16. tanév I. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Raisz Anikó (adjunktus)

Tárgyfelelős intézet/tanszék: ENI/Nemzetközi Jogi Intézeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Raisz Anikó (adjunktus), dr. Udvarhelyi Bence (tanársegéd)

Előtanulmányi kötelezettség: AJALK271N6 Alkotmányjog 4

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét: 2 óra/hét

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 3

 

1.     A tantárgy feladata és célja

       A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

  1. A nemzetközi jog története
  2. A nemzetközi jog jogi természete és sajátosságai, a nemzetközi jog kötelező ereje. A nemzetközi jog és a belső jog kapcsolata
  3. A nemzetközi jog jogforrási rendszere, a nemzetközi szerződések definíciója és tipológiája, a nemzetközi szerződések megkötése
  4. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások és a kifogások
  5. A nemzetközi szerződések és az érvénytelenség, a nemzetközi szerződések értelmezése
  6. A nemzetközi szerződések hatálya, végrehajtásának biztosítékai és a normakonfliktus. A szerződések módosítása, kiegészítése és felfüggesztése, a szerződések megszűnése
  7. A szokásjog, mint jogforrás
  8. A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek. Az államok egyoldalú jogi aktusai, mint jogforrások
  9. A nemzetközi szervezetek határozatai, a méltányosság, mint jogforrás, a bírói gyakorlat, a jogtudomány és szerepe a jogviták eldöntésében, az ex aequo et bono alapon történő bíráskodás
  10. Az állam fogalmi elemei, főhatalom és alávetettség a nemzetközi jognak: a keretek közötti mozgásszabadság
  11. Az államhatár, a területszerzés jogcímei
  12. Az államnak nem saját állami területen gyakorolt területigazgatási hatáskörei
  13. Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei
  14. Az államok keletkezése, megszűnése és az államutódlás
  15. Államelismerés, kormányelismerés és egyéb elismerési formák, különleges státusok

 

3.    Aláírás feltétele

A tárgyat felvenni a Neptun-rendszerben történő regisztrációval kell. A hallgatók a tananyagból kollokviumot tesznek, az értékelés ötfokozatú. Kollokviumot csak az a hallgató tehet, aki a tárgyból aláírással rendelkezik. A félévi aláírás feltétele az előadásokon való részvétel.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása

Szóbeli kollokvium 1-5-ig terjedő érdemjeggyel. A vizsgán egy elméleti, és egy gyakorlati jellegű kérdés kidolgozására kerül sor. A tételsor megegyezik a tankönyv tartalomjegyzékével, a gyakorlati kérdések megegyeznek a „Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba” c. feladatgyűjtemény anyagával. A számonkérés a kötelező tananyag mellett kiterjed a konzultációkon elhangzottakra is.

 

Tételsor:             

  1. A nemzetközi jog története
  2. A nemzetközi jog jogi természete és sajátosságai, a nemzetközi jog kötelező ereje
  3. A nemzetközi jog és a belső jog kapcsolata
  4. A nemzetközi jog jogforrási rendszere, a nemzetközi szerződések definíciója és tipológiája, a nemzetközi szerződések megkötése
  5. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások és a kifogások
  6. A nemzetközi szerződések és az érvénytelenség
  7. A nemzetközi szerződések értelmezése
  8. A nemzetközi szerződések hatálya, végrehajtásának biztosítékai és a normakonfliktus
  9. A szerződések módosítása, kiegészítése és felfüggesztése, a szerződések megszűnése
  10. A szokásjog, mint jogforrás
  11. A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek
  12. Az államok egyoldalú jogi aktusai, mint jogforrások
  13. A nemzetközi szervezetek határozatai, a méltányosság, mint jogforrás, a bírói gyakorlat, a jogtudomány és szerepe a jogviták eldöntésében, az ex aequo et bono alapon történő bíráskodás
  14. Az állam fogalmi elemei, főhatalom és alávetettség a nemzetközi jognak: a keretek közötti mozgásszabadság
  15. Az államhatár, a területszerzés jogcímei
  16. Az államnak nem saját állami területen gyakorolt területigazgatási hatáskörei
  17. Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei
  18. Az államok keletkezése, megszűnése és az államutódlás
  19. Államelismerés, kormányelismerés és egyéb elismerési formák, különleges státusok

 

5.    Kötelező tananyag

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Osiris kiadó, 2011, Budapest.

Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba, Szent István Társulat, 2007, Budapest

Malcolm Evans: International Law, Oxford University Press, 2010

 

6.    Ajánlott irodalom

Tchikaya, Blaise: Bevezetés a nemzetközi bíráskodásba, Bíbor Kiadó, 2002, Miskolc

Petró-Sulyok: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény, Bíbor Kiadó, 2000, Miskolc

Kirs Eszter: Angol nyelvű jogi okiratszerkesztés és tárgyalás (Drafting of Legal Documents and Negotiation in English). Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011.

Malcolm N. Shaw: International Law, Cambridge University Press, 2008

 

Konzultációs időpont: péntek 10.00-12.00            XIX. ea.

 

 

Egyéb tudnivalók: Hallgatói ügyintézés: Budainé Zilai Éva, 13-49-es mellék, jogbzita@uni-miskolc.hu

 

Ügyintéző: Szabó Emese, mellék: 22-99, jogemese@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2015. augusztus

Nemzetközi Jogi Intézeti Tanszék

 

Vissza