Polgári eljárásjog 3.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG 3.

 

 

BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS (tananyag: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény + előadás anyag)

1. Mit jelent a fokozatosság és arányosság elve a végrehajtási eljárásban?
2. Ismertesse a végrehajtás elrendelésének általános feltételeit!
3. Sorolja föl a végrehajtható okiratokat!
4. Ismertesse a végrehajtási kérelemmel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
5. Határozza meg a végrehajtást elrendelő és a végrehajtást foganatosító bíróságokat!
6. Ismertesse a végrehajtási lappal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
7. Ismertesse a végrehajtási záradékkal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
8. Ismertesse a közvetlen bírósági letiltással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
9. Ismertesse a közvetlen bírósági felhívással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
10. Hogyan történik a végrehajtási költségek előlegezése?
11. Ismertesse a követelés megszűnése, illetve csökkenése esetén követendő eljárást!
12. Ismertesse a végrehajtási eljárásban kiszabható rendbírsággal kapcsolatos rendelkezéseket!
13. Mikor van helye ügygondnok kirendelésének a végrehajtási eljárásban?
14. Ismertesse a végrehajtási eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat!
15. Ismertesse a végrehajtási eljárás szünetelésére vonatkozó szabályokat!
16. Ismertesse a végrehajtási jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket!
17. Ismertesse a munkabér Vht-ben rögzített fogalmát!
18. Ismertesse a végrehajtói letiltással kapcsolatos szabályokat!
19. Határozza meg a tartozásigazolás tartalmát!
20. Ismertesse a munkabérre vezetett végrehajtás közös szabályit és a levonási sorrendet!
21. Mikor terjedhet ki a levonás a munkabér 50 %-ára munkavállalói munkabér esetén?
22. Soroljon föl legalább öt végrehajtás alól mentes juttatást!
23. Ismertesse a munkáltató felelősségét a munkabérre vezetett végrehajtással kapcsolatban!
24. Határozza meg a pénzügyi intézménynél kezelt összeg fogalmát!
25. Ismertesse a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás közös szabályait!
26. Ismertesse a több számlatulajdonos tulajdonában álló számlára vezetett végrehajtásra irányadó szabályokat!
27. Határozza meg a pénzügyi intézmény felelősségét a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás során!
28. Ismertesse az átutalási végzéssel kapcsolatos szabályokat!
29. Ismertesse a végrehajtói inkasszóval kapcsolatos szabályokat!
30. Ismertesse az ingófoglalás általános szabályait!
31. Mely ingóságokat foglalhatja le a végrehajtó?
32. Soroljon föl legalább öt, a végrehajtás alól mentes ingóságot!
33. Hogyan történik a lefoglalt ingóság becsértékének megállapítása?
34. Hogyan történik az arany, platina, ezüst, illetve ékszerek lefoglalása?
35. Hogyan történik az értékpapír lefoglalása?
36. Hogyan történik a pénz lefoglalása?
37. Hogyan történik a gazdasági társaságban fennálló tulajdoni hányad lefoglalása?
38. Hogyan történik a gépjármű lefoglalása?
39. Ismertesse a harmadik személynél foganatosított foglalás szabályait!
40. Hogyan történik a követelés lefoglalása?
41. Hogyan kapcsolódhat be a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba?
42. Hogyan történhet a lefoglalt ingóság értékesítése?
43. Ismertesse az ingóárveréssel kapcsolatos szabályokat!
44. Hogyan történik az ingatlan lefoglalása?
45. Hogyan történik az ingatlan becsértékének meghatározása? Milyen jogorvoslat vehető igénybe a megállapított becsértékkel kapcsolatban?
46. Hogyan történhet a lefoglalt ingatlan értékesítése?
47. Ismertesse az ingatlanárveréssel kapcsolatos szabályokat!
48. Hogyan történik az ingatlan árverésen kívüli eladása?
49. Mikor veheti át az ingatlant a végrehajtást kérő?
50. Ismertesse a végrehajtási eljárás során befolyt összeg kielégítési sorrendjét!
51. Ismertesse a meghatározott cselekmény végrehajtásának közös szabályait!
52. Ismertesse a meghatározott ingóság kiadásával kapcsolatos speciális rendelkezéseket!
53. Ismertesse a gyermek átadásával kapcsolatos speciális rendelkezéseket!
54. Ismertesse a lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtásával kapcsolatos speciális rendelkezéseket!
55. Ismertesse az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésével kapcsolatos speciális rendelkezéseket!
56. Ismertesse a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtásával kapcsolatos speciális rendelkezéseket!
57. Ismertesse a biztosítási intézkedés elrendelésének feltételeit!
58. Ismertesse a biztosítási intézkedés elrendelésével kapcsolatos szabályokat!
59. Hogyan történik a pénzkövetelés biztosítása?
60. Ismertesse a zárlattal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket!
61. Hogyan történik a külföldi határozat végrehajtása?
62. Csoportosítsa a végrehajtási eljárásban igénybe vehető jogorvoslatokat!
63. Sorolja föl a végrehajtási pereket!
64. Sorolja föl a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatokat!
65. Sorolja föl a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatokat!
66. Ismertesse a végrehajtási lap visszavonásával, illetve a végrehajtási záradék törlésével kapcsolatos szabályokat!
67. Sorolja föl a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban hozott fellebbezhető határozatokat!
68. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatban mely határozatok támadhatók felülvizsgálattal?
69. Ismertesse a végrehajtási kifogással kapcsolatos rendelkezéseket!
70. A végrehajtás foganatosítása kapcsán hozott mely határozatok támadhatók fellebbezéssel, illetve felülvizsgálattal?
71. Mikor kerülhet sor végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per megindítására?
72. Ismertesse a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per speciális eljárási szabályait (peres felek, eljáró bíróság, eljárási szabályok, jogorvoslat stb.)!
73. Mikor van helye végrehajtási igényper megindításának és mire irányul ez a peres eljárás?
74. Sorolja föl a végrehajtási igényper lehetséges peres feleit!
75. Mikor beszélünk halasztó hatályú igényperről?
76. Ismertesse a végrehajtási igényper speciális eljárási szabályait (eljáró bíróság, a keresetlevél speciális tartalma, eljárási szabályok, a bíróság határozata, speciális perköltség viselési szabály stb.)!
77. Ismertesse a házassági vagyonközösség esetén indítható végrehajtási igényper speciális szabályait!
78. Ismertesse a foglalás tűrése iránti per szabályait!
79. Ismertesse a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per szabályait!
80. Ismertesse a követelés behajtása iránti per szabályait!

 

Az Európai Unió polgári eljárásjogának fejlődéstörténete (tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 17- 38. o. + előadás anyaga)

1. Miért vált szükségessé a polgári eljárásjogi szabályok egységesítése az Európai Unióban, és mely területeket érint elsősorban?
2. Az EKSZ 65. cikke milyen korlátozásokkal teszi lehetővé a jogegységesítést a polgári ügyek terén?
3. Sorolja föl az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulásának lényeges pontjait, mérföldköveit!
4. Jellemeze általánosságban a Brüsszeli és a Luganoi Egyezményeket!
5. Mit jelent a zárt joghatósági rendszer?
6. Miért jelentett fordulópontot az Amszterdami Szerződés a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén?
7. Milyen jogalkotási eredmények születtek az Amszterdami Szerződés hatálybalépése után?

 

A Tanács 44/2001/EK rendelete (Brüsszel I. rendelet) (tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 40-109. o.  + előadás anyaga)

1. Milyen ügyek tartoznak a Brüsszel I. rendelet tárgyi hatálya alá? Bírói gyakorlat!
2. Milyen ügyek nem tartoznak a Brüsszel I. rendelet tárgyi hatálya alá? Bírói gyakorlat!
3. Határozza meg a polgári és kereskedelmi ügyek fogalmát!
4. Mit jelent a „polgári és kereskedelmi ügy” autonóm értelmezése?
5. Ismertesse a rendelet területi és időbeli hatályával kapcsolatos rendelkezéseket!
6. Határozza meg a joghatóság fogalmát!
7. Milyen joghatósági okokat nevesít a Brüsszel I. rendelet? Hogyan viszonyulnak egymáshoz e joghatósági okok?
8. Mit jelent az exorbitáns joghatósági ok? Mondjon néhány példát!
9. Ismertesse az általános joghatósággal kapcsolatos szabályokat!
10. Miként határozza meg a rendelet a lakóhely fogalmát?
11. Miért nem használja a rendelet a szokásos tartózkodási hely fogalmát az általános joghatósági ok meghatározása kapcsán?
12. Határozza meg a székhely fogalmát!
13. Sorolja föl és ismertesse a rendeletben nevesített vagylagos joghatósági okokat!
14. Sorolja föl és ismertesse az aszimmetrikus joghatósági okokat!
15. Sorolja föl és ismertesse a kizárólagos joghatósági okokat!
16. Mely joghatósági okok alkalmazását előzi meg a kizárólagos joghatósági ok?
17. Határozza meg a dologi jog fogalmát a rendelet kizárólagos joghatósági szabálya alkalmazása szempontjából!
18. Ismertesse a joghatósági kikötéssel kapcsolatos rendelkezéseket!
19. Határozza meg a joghatósági kikötés feltételeit!
20. Milyen alaki formában jöhet létre joghatósági kikötés?
21. Ismertesse a hallgatólagos alávetés lényegét!
22. Mi a jogkövetkezménye a rendeletben rögzített joghatósági szabályok megsértésének?
23. Milyen szabályokat tartalmaz a rendelet a joghatóság vizsgálatával kapcsolatban?
24. Határozza meg a perfüggőség fogalmát a rendelet alkalmazásával összefüggésben!
25. Hogyan szabályozza a perfüggőség kérdését a rendelet?
26. Határozza meg a perfüggőség beálltának kezdő időpontját!
27. Miért kell különbséget tenni a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása között?
28. Hogyan szabályozza a rendelet a más tagállamban hozott határozat elismerését?
29. Mit jelent az ipso iure elismerés?
30. Sorolja föl az elismerés megtagadási okokat!
31. Ismertesse a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás lényeges állomásait!
32. Hol kell előterjeszteni a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet, mit kell csatolni e kérelemhez?
33. Mikor tagadható meg a más tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása?
34. Kell-e illetéket leróni Magyarországon a más tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelmen?

 

A Tanács 2201/2003/EK rendelete (új Brüsszel II. rendelet) (tananyag: Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG-ORAC Kiadó, 2009. 45-136. o.)

1. Milyen ügyek tartoznak a rendelet tárgyi hatálya alá?
2. Milyen házassági eljárásokra terjed ki a rendelet hatálya?
3. Milyen főbb bontó-okok léteznek az EU tagállamaiban?
4. Milyen szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokra terjed ki a rendelet tárgyi hatálya?
5. Milyen eljárásokra nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya?
6. Mit jelent a szokásos tartózkodási hely fogalmának autonóm értelmezése?
7. Milyen alapvető eltérés van a Brüsszel I. rendelet és az e rendeletben a házassági perek kapcsán rögzített joghatósági szabályok között?
8. Ismertesse a házassági perekben alkalmazandó alternatív joghatósági szabályokat!
9. Milyen általános joghatósági okot fogalmaz meg a rendelet a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban?
10. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyermek szokásos tartózkodási helyének megállapításánál?
11. Milyen különös joghatósági szabályokat állít fel a rendelet a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban?
12. Milyen szabályokat tartalmaz a rendelet a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetén?
13. Milyen szabályok (korlátozások) vonatkoznak a joghatósági megállapodásokra a rendelet szerint?
14. Mit jelent a „forum non conveniens” doktrína alkalmazása a rendeletben?
15. Milyen speciális szabályokat tartalmaz a rendelet a párhuzamos eljárásokra?
16. Határozza meg az eljárás kezdő időpontját!
17. Hogyan szabályozza a rendelet a perfüggőség kérdését?
18. Milyen elismerés megtagadási okokat nevesít a rendelet?
19. Ismertesse a szülői felelősséggel kapcsolatos határozatok végrehajthatóvá nyilvánításával összefüggő rendelkezéseket!
20. Ha más tagállamban a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatot Magyarországon kívánnak végrehajthatóvá nyilvánítani, hol lehet előterjeszteni a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet?
21. Milyen szabályok szerint élhetnek a felek jogorvoslattal a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás keretében hozott határozattal szemben?
22. Milyen speciális szabályok irányadók a láthatással kapcsolatban hozott határozatok végrehajtására?
23. Milyen speciális szabályok érvényesülnek a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok végrehajtására?
24. Milyen szakaszok vonatkozásában módosítaná a Róma III. rendelet-javaslat a rendeletet?

 

A Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben (tartási rendelet) (tananyag: Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG-ORAC Kiadó, 2009. 217- 248. o.)

1. Milyen tartási ügyek tartoznak a rendelet tárgyi hatálya alá?
2. Ismertesse a rendelet területi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket!
3. Ismertesse a tartási ügyekben alkalmazandó alternatív joghatósági szabályokat!
4. Milyen tartalommal teszi lehetővé a rendelet a megállapodást a joghatóságról?
5. Mit jelent a rendelet alkalmazásában a szubszidiárius joghatóság?
6. Hogyan határozza meg az alkalmazandó jogot a rendelet?
7. Ismertesse az alkalmazandó jogra vonatkozó főbb szabályokat!
8. Milyen költségmentességi szabályokat vezet be a rendelet?

 

A Tanács 1346/2000/EK rendelete (fizetésképtelenségi rendelet) (tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 129-144. o. + ea.)

1. Ismertesse a rendelet tárgyi és személyi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket!
2. Ismertesse a rendelet területi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket!
3. Határozza meg az adós „fő érdekeltségi központja” fogalmát!
4. Milyen típusú eljárásokat nevesít a rendelet?
5. Ismertesse a rendelet joghatósággal kapcsolatos szabályait!
6. Jellemezze a fő fizetésképtelenségi eljárást!
7. Jellemezze a területi fizetésképtelenségi eljárást!
8. Jellemezze a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásokat!
9. Határozza meg a telephely fogalmát!
10. Ki kezdeményezhet másodlagos fizetésképtelenségi eljárást?
11. Mikor kezdeményezhető független területi eljárás?
12. Milyen hatással van a főeljárás megindítása a független területi eljárásra?
13. Hogyan szabályozza a rendelet a joghatósági összeütközést?
14. Határozza meg az eljárásra alkalmazandó jogot!
15. Miként szabályozza a rendelet az elismerés kérdését?
16. Mit jelent az automatikus elismerés a rendelet alkalmazásával összefüggésben?
17. Határozza meg az elismerési kötelezettség kezdő időpontját!
18. Milyen okokra hivatkozva lehet egy más tagállamban kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás elismerését megtagadni?
19. Milyen kapcsolat áll fenn a főeljárás felszámolója és a másodlagos eljárás felszámolója között?
20. Milyen szabályokat tartalmaz a rendelet a biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban?

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (kézbesítési rendelet) (tananyag: előadásanyag)

1. Ismertesse a rendelet tárgyi és területi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket!
2. Milyen kézbesítési módokat nevesít a rendelet?
3. Milyen viszonyban állnak egymással a rendeletben rögzített kézbesítési módok?
4. Ismertesse az intézményközi kézbesítés lényegét?
5. Mikor tagadhatja meg jogszerűen a címzett az iratok átvételét?
6. Milyen nyelvre kell lefordítani a kézbesítendő iratokat?
7. Ki köteles gondoskodni az iratok fordításáról?
8. Mit tekinthetünk a kézbesítés időpontjának?
9. Milyen speciális rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a mulasztási ítélettel kapcsolatban?

 

A Tanács 1206/2001/EK rendelete (Bizonyítási rendelet) (tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 159-167. o. + ea.)

1. Milyen módon lehet más tagállamban bizonyítást foganatosítani?
2. Ismertesse a megkeresés útján történő bizonyítás-felvétel lényeges szabályait!
3. Ha más tagállam Magyarországon kíván bizonyítást foganatosítani megkeresés útján, mely bírósághoz fordulhat kérelmével, és milyen nyelven kell kitöltenie a formanyomtatványt?
4. Ki köteles gondoskodni az iratok fordításáról?
5. Mely bíróság jogosult kényszerítő intézkedéseket alkalmazni?
6. Mikor utasíthatja el a kérelem teljesítését a megkeresett bíróság?
7. Mikor lehet más tagállamban közvetlenül bizonyítást foganatosítani?

 

A 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (az európai végrehajtható okiratról) (Tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 171-184. o. + ea.)

1. Miben áll e rendelet újítása a Brüsszel I. rendelet végrehajthatóvá nyilvánítási szabályaival szemben?
2. Jellemezze e rendeletnek a Brüsszel I. rendelethez való viszonyát!
3. Milyen ügyekre terjed ki a rendelet tárgyi hatálya?
4. Milyen okiratok, határozatok szolgálhatnak a végrehajtás alapjául e rendelet alkalmazása kapcsán?
5. Határozza meg a nem vitatott követelések fogalmát!
6. Mikor lehet kérni az európai végrehajtható okirat kiállítását?
7. Melyek az európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés feltételei?
8. Milyen eljárási minimumszabályokat rögzít a rendelet?
9. Milyen nyelven kell kiállítani az európai végrehajtható okiratot?
10. Milyen jogorvoslat vehető igénybe az európai végrehajtható okirat kibocsátásával szemben?
11. Hogyan történik a végrehajtás az európai végrehajtható okirat alapján?
12. Mikor tagadható meg az európai végrehajtható okirat végrehajtása?
13. Magyarországon mely bíróság állítja ki az európai végrehajtható okiratot?
14. Európai végrehajtható okirat alapján Magyarországon mely bíróság előtt kezdeményezhető a végrehajtás?

 

Az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (fizetési meghagyásos eljárásról) (Tananyag: Az Európai Unió polgári eljárásjoga, Complex Kiadó, 2007. 201-208. o. + ea.)

1. Határozza meg a rendelet tárgyi hatályát!
2. Kötelező-e az európai fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele?
3. Van-e alsó, illetve felső összeghatára az európai fizetési meghagyásos eljárás igénybevételének?
4. Határozza meg a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmát!
5. Ismertesse az európai fizetési meghagyásos eljárás folyamatát!
6. Milyen jogorvoslattal, milyen határidőn belül élhet a kötelezett a kibocsátott európai fizetési meghagyással szemben?
7. Milyen jogkövetkezménye van a kötelezett ellentmondásának?
8. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a kötelezett nem él ellentmondással a fizetési meghagyással szemben?
9. A jogerős európai fizetési meghagyás alapján hogyan kezdeményezhető végrehajtás más tagállamban?
10. Milyen jogorvoslattal, illetve milyen szabályok szerint élhet a kötelezett a végrehajtható európai fizetési meghagyással szemben?

 

A 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kis értékű követelések európai eljárásáról) (Tananyag: előadás)

1. Kötelező-e az eljárás igénybevétele?
2. Határozza meg a rendelet tárgyi hatályát!
3. Mit nevezünk kis értékű követelésnek?
4. Határozza meg a határokon átnyúló ügy fogalmát!
5. Ismertesse az eljárás lényeges szakaszait!
6. Milyen nyelven folyik az eljárás?
7. Kötelező-e a jogi képviselet az eljárásban?
8. Van-e helye jogorvoslatnak az eljárás során hozott határozattal szemben?
9. Hogyan jelöli ki a rendelet az eljárásra alkalmazandó jogot?
10. Hogyan kell végrehajtani az eljárás során hozott határozatot?
11. Mely esetben tagadható meg a határozat végrehajtása?