Polgári jog IV. (levelező)

Tantárgyi tematika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

A Polgári jog IV. gyakorlat c. tantárgyból

 tárgykód: AJPJT250L6

Jogász szak levelező tagozat

2017/2018. tanév II. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László e. docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Polgári Jogi Tanszék

Tantárgy oktatója: – Dr. Leszkoven László e. docens

Előtanulmányi kötelezettség: AJPJT250L5 jegy

Egyidejű felvétel: AJPJT279L6 fv

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra/félév

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1

 

1.    A tantárgy feladata és célja

Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában.
A negyedik szemeszterben a kötelmi jog különös részének, vagyis az egyes szerződéstípusoknak, valamint a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség joganyagának feldolgozására kerül sor. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a szerződési alaptípusokra, valamint az általános és a speciális kártérítési alakzatokra.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

 

FELELŐSSÉGTAN

–        A felelősségtan. A kárkötelmi jogviszony általános jellemzői. A polgári jogi felelősség elemei és funkciói.

–        Méltányosság, kártelepítés, kárenyhítés és kárelosztás.

–        Az általános kártérítési alakzat feltételei és a bizonyítási teher. Jogellenesség, okozati összefüggés, kár. A felróhatóság jogi értékelése. Felelősség belátási képességgel nem rendelkező személy károkozásáért.

–        A veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítése. Üzembentartók köre. Veszélyes üzemek találkozása, általános alakzat és a veszélyes üzemi felelősség együttes érvényesülése.

–        Az alkalmazott és megbízott károkozásának jogkövetkezményei. A közigazgatási jogkörben okozott kár. A kártérítés módja, mértéke

 

SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK

–        A szerződéstan általános részének és az egyes szerződéstípusok anyagának a kapcsolata. A szerződési alaptípusok tagolása a szolgáltatást nyújtó kötelezett magatartása szerint (Dare, non facere, facere, praestare).

–        Az adásvételi szerződés. Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog.

–        Megtekintésre vagy próbára vétel. Részletvétel. A tulajdonjog fenntartása. Minta szerinti vétel. A csere. Egyéb dologátruházó szerződések.

–        A kölcsön és a bankkölcsön lényeges vonásai. Az ajándékozás. A közüzemi (közszolgáltatási) szerződések.

–        A non-facere szerződések. A bérlet, mint alaptípus. A lakásbérleti szerződés. A haszonbérlet és a haszonkölcsön.

–        A facere szerződések. Az eredménykötelmek sajátosságai. A vállalkozás, mint alaptípus.

–        A fuvarozás alapvonásai, személyfuvarozás.

–        A gondossági kötelmek. A megbízási szerződés, mint alaptípus. Megbízás nélküli ügyvitel. A bizomány alapvonásai.

–        A letét általános és speciális alakzatai. Szerencseszerződések, a tartási és az életjáradéki szerződés.

–        A praestare szerződések (a hitelszerződések és a biztosítás) alapvonásai.

 

3.    Félévközi számonkérés módja vagy aláírás feltétele vagy a félév elfogadásának feltételei

Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet a tanszék ellenőriz. Amennyiben a hallgató nem volt jelen az előadásokon egy írásbeli jogeset elemzését köteles beadni a szorgalmi időszak utolsó hetéig. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott beszámoló az aláírás megtagadását vonja maga után.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása vagy vizsgára bocsátás feltételei vagy számonkérés követelményei

A gyakorlat értékelése ötfokozatú: (1-2-3-4-5). Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a vizsgaidőszak első három hetében írásban történik a teljes féléves tananyagból.

 

SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati jegyek pótlására a vizsgaidőszak első két hetében van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A pótlási időszak végének pontos meghatározását minden félévben a tanulmányi időbeosztás tartalmazza. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1) bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után.”

 

5.    Kötelező tananyag

Barzó – Juhász – Leszkoven – Pusztahelyi: Felelősségtan. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2018. május, megjelenés alatt

 

Jogszabály:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. tükrös szerkezetben (Novotni Kiadó, Miskolc, 2015. harmadik kiadás)

 

6. Ajánlott irodalom:

-         Petrik Ferenc (szerk.): Az új Ptk. Magyarázata, I-VI. kötetek (A 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja), HVG-ORAC, Budapest, 2013.

-         Osztovics András (szerk.): Ptk. Kommentár III., IV. kötetek OPTEN, Budapest, 2014.

-         Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz (Szerk. Vékás L.-Gárdos P.) Wolters Kluwer Kft. Budapest 2014.

 

Egyéb tudnivalók:

 

Miskolc, 2018. február 7.

Polgári Jogi Tanszék