Római jog 2. (lev.) régi

Római jog 2.

Kötelező tárgy azon levelező tagozatos hallgatók számára, akik 2012 szeptembere előtt kezdték tanulmányaikat.

Kódja: AJROM273L2

A tanegység tartalma: öröklési jog, kötelmi jog.

Tankönyv: Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, 1996 (és későbbi kiadások).

Az aláírást mindenki automatikusan megszerzi a tárgy felvételével, az érdemjegy a szóbeli vizsga (kollokvium) eredménye.

Kollokviumi tételsor:

1. Vagyon, hagyaték, örökség és hagyomány fogalmai, összefüggései.
2. Az öröklés folyamata. Milyen jogalapon örökölhet valaki, és milyen módokon szerezheti meg az örökséget?
3. A civiljogi törvényes öröklési rend szabályai.
4. A praetori törvényes öröklési rend, a praetorok reformjai a civiljoghoz képest.
5. A jusztiniánuszi törvényes öröklési rend.
6. A végrendelet fogalma általában, az ősi civiljog végrendelkezési formái.
7. A praetori végrendelet kialakulása és szabályai; végrendelkezés a császárkorban.
8. A végrendelet ellenére való öröklés, a mellőzhetetlenség fogalma, fajtái, jogkövetkezményei.
9. A végrendelet érvényessége és érvénytelensége.
10. A törvényes örökrész, a kötelesrész és a quarta Falcidia fogalma, egybevetése.
11. Az incapacitas és indignitas.
12. Beneficiumok az öröklési jogban.
13. A szűkebb értelemben vett legatum fogalma; a dologi és kötelmi hagyomány szabályai.
14. A fideicommissum fogalma, szabályai; egyéb halál esetére szóló juttatások.
15. Jogsegélyek (keresetek stb.) az öröklési jogban.
16. Nyugvó hagyaték és uratlan hagyaték.
17. Az örökös és a hagyatéki hitelezők viszonya általában; a hagyatéki követelések kielégítésének sorrendje a római öröklési jogban.
18. Helyettes örökösnevezés, utóöröklés. Az örökség átháramlása, az osztályra bocsátás és a növedékjog.
19. A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal.
20. A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai a római jogban.
21. A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio).
22. A jogügylet alkatrészei általában.
23. A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás.
24. A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet.
25. A szolgáltatás fogalma, a szolgáltatások különböző szempontok szerinti csoportosítása.
26. Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás – példákkal.
27. A kártérítés fogalma. A kártérítés jogalapja a római jogban.
28. A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség.
29. Az adós felelőssége általában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maior-ból eredő károkat?
30. Az adósi és hitelezői késedelem.
31. A kezesség formái a római jogban.
32. A "modern" kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél.
33. Zálogjogi formák a római jogban.
34. A zálogjog keletkezése, tartalma és megszűnése.
35. A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló.
36. A novatio és a delegatio.
37. A kötelem teljesítésének fogalma, általános feltételei.
38. Az ipso iure liberatio fogalma, egyes esetei.
39. Liberatio per exceptionem és vegyes jellegű liberatio-k a római jogban.
40. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések. A klasszikus kor szerződésrendszere.
41. A jogügyletek, és ezen belül a szerződések érvényét befolyásoló körülmények.
42. A jogügyletek és ezen belül a szerződések hatályát befolyásoló körülmények.
43. Ügyleti hibák – tévedés, megtévesztés, kényszer, megfélemlítés.
44. A szerződési szabadság korlátai – a joghatáshoz kapcsolódás hibái. A "lehetetlen" és a "lehetetlenülés" egybevetése.
45. A kölcsön.
46. A haszonkölcsön.
47. A letét és különös fajai.
48. A névtelen és a neves-névtelen reálszerződések.
49. Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya.
50. Szavatosság adásvételnél.
51. Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények.
52. A dologbérlet szabályai.
53. A "munkabérlet" és a "műbérlet" szabályai, egybevetése.
54. A megbízás és alkalmazási köre.
55. A societas szabályai.
56. A stipulatio és a verbálszerződések szabályai.
57. A litterálszerződések szabályai.
58. A praetori peresíthető pactumok.
59. A császári pactumok.
60. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma és esetei.
61. A negotium gestum és a további quasi contractus-ok.
62. A delictum fogalma, tényállási elemei, következményei.
63. A poenalis actio-k jellemzői.
64. Az iniuria.
65. A lopás.
66. A damnum iniuria datum.
67. Praetori delictum-ok.
68. A quasi delictum-ok.
69. A római jog és jogtudomány Itáliában; glosszátorok, kommentátorok; a ius commune fogalma.