Római közjog (nappali)

Tantárgyi tematika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

A római közjog alapjai c. tantárgyból

                                                tárgykód: AJROMALT32

                                               jogász szak, nappali tagozat

                                               2017/18. tanév I. félév

 

 

Tárgyfelelős: dr. Bajánházy István egy. docens (név, beosztás)

Tárgyfelelős intézet/tanszék: JTT/Római Jogi Tanszék

Tantárgy oktatója: uaz.

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Egyidejű felvétel: nincs

Óraszám/hét: 2/hét.

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 2

 

1.    A tantárgy feladata és célja

 

A kurzust azok a hallgatók vehetik fel, akik részletesebben meg kívánják ismerni a „Római jog I-II-III” tárgy keretei között viszonylag kevés teret kapott közjogi szabályokat. A tananyag kiterjed az államszervezet bemutatására, a közjog alanyaira, a közvagyon problémáira, továbbá foglalkozik az állami kereskedelemmel, valamint hangsúlyosan az állami szerződések különleges szabályaival. A tárgy alacsony óraszáma miatt jelentős szerepet kap a hallgatók otthoni, önálló tanulómunkája.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

09.14. Bevezetés.  A római közjog a források tükrében, mi a közjog, közjog-magánjog kettősége.

09.21. Királykor. A királyság államberendezkedése. A köztársasági államszervezet. A magisztrátusok, a népgyűlés és szenátus általában.

09.28.. Az egyes magisztrátusok I. (consul, dictator, praetor)

10.05. Az egyes magisztrátusok II. (censor, aedilis, quaestor)

10.12. A senatus

10.19. A népgyűlések

10.26. A közjog jogforrási rendszere.  A ius publicum eljárása. A quaestios eljárás.

11.09. A közjog alanyai. A személyek joga. Közjogi jogképesség. SPQR.

11. 016. A közvagyon. Dologi jog a közjog területén.

11.23. Az állami szerződések.

11.30. A római állam vallási rendszere.

12.07. A római állam külkapcsolatai. A háború és béke joga.

 

(A tárgy féléves programjának kifejtése, heti tematikus bontásban, végigvezetve a félévi időbeosztást. Levelező esetén a meghatározott alkalmakhoz mérten kell rögzíteni az időbeosztást.)

 

3.    Félévközi számonkérés módja vagy Aláírás feltétele vagy A félév elfogadásának feltételei

 

Írásbeli beszámoló készítése az utolsó konzultációs alkalom második felében, az értékelés háromfokozatú skálán történik.

(jelenlét, zh, zh minősítése, 3 vagy 5 fokozatú értékelés, beadandó (jogeset, referátum, okiratszerkesztés stb.), aláírás/jegy pótlás)

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei

 

A félév végén a megadott időpontban és helyen a fenti kérdésekből az oktató által kijelölt két tételt kell 50 perc alatt esszé formájában írásban, legfeljebb egy oldal/tétel terjedelemben önállóan kidolgozniuk.

A sikertelen beszámolók pótlására a vizsgaidőszak végéig az általános szabályok szerint van lehetőség.

Az értékelés háromfokozatú skálán történik.

 

Tételsor:

 

I. fejezet:

1. Határozza meg a ius publicum fogalmát a római jogban. (Az ulpianusi és a modern megfogalmazás). Fogalmazzon meg legalább három olyan, egymástól különböző, konkrét tényállást, mely a ius publicum hatálya alá esett Rómában.
2. Mi az állam, hogyan jöhetett létre, mit értünk jogállamiság fogalma alatt? Milyen bizonyítékok szólnak amellett, hogy Rómát kifejezetten alapították és hogy a rómaiak már a kezdetektől alkottak és alkalmaztak jogot?

 

II. fejezet:

1. Hogyan oldotta meg a római köztársaság az abszolút hatalom állandósulásának kizárását. Mi a magisztrátusok működésének elvi modellje? Mi a római közjog alaptétele, hogyan hatott ez ki a magisztrátusok eljárására? (I. fejezet)

 

III. fejezet:

1. Melyek a római közjog (belső) jogforrásai, mit értünk a jogforrások legitimációja alatt?

 

IV. fejezet:

1. Ismertesse a magisztrátusok eljárásának elvi vázlatát. (quaestio,  cognitio)

 

V. fejezet:

1. Elemezze a római állam jogalanyiságát, mit értünk SPQR alatt?

 

VI. fejezet:

1. Elemezze a római államvagyont, mi képezte ennek a tárgyát, hogyan szerezhetett a római állam tulajdont és hogyan működtette annak tárgyait?
2. Mi az államkincstár, milyen bevételi és kiadása voltak, ki és hogyan gazdálkodott a kincstári vagyonnal?

 

VII. fejezet:

1. Mi az emptio publica, hogyan működött?
2. Mi a locatio-conductio (publica), hogyan működött?

 

VIII. fejezet:

1. Elemezze a római állam külkapcsolatait. (Ide tartozik még a II. fejezetből a 78. pont  és a IV. fejezetből a 118-119. pont is!)
2. Elemezze a papi testületeket a köztársaság idején, milyen testületeket voltak, ezek egymáshoz való viszonya, feladataik, a papi tisztség keletkezése, a pontifex maximus feladatai.

 

(aláírás megszerzése, szóbeli vagy írásbeli, vizsga anyaga, vizsga menete, vizsga kezdete-vége stb.)

 

5.    Kötelező tananyag

 

ZLINSZKY János: Ius Publicum (Római közjog) Osiris-Századvég, Bp. 1994

ZLINSZKY János: Állam és jog az ősi Rómában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996

Pókecz Kovács Attila: A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2014

ALFÖLDI A.: Early Rome and the Latins, The University of Michigan Press, Ann Arbor, 1963

 

(3 irodalom megjelölése – 1 külföldi irodalom)

 

6.    Ajánlott irodalom

 

MOMMSEN, Theodor: Römisches Staatsrecht I-III, Verlag von S. Hirtel, Leipzig, 1887

BLEICKEN, Jochen: Lex Publica, Gesetz und Recht in der römischen Republik, Walter de Gruyter, Berlin-New York, 1975

NICOLET, Claude: L’odre équestre à l’époque républicaine (312-43 av. J.C.), E. de Boccard, Paris, 1974

 

(3 irodalom megjelölése – 1 külföldi irodalom)

 

Egyéb tudnivalók:

Intézeti ügyintés: Hódosi Gabriella 0646/565111-2316

Üzenet az oktatónak: jogbajan@uni-miskolc.hu vagy jogbajan@freemail.hu

(pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Miskolc, 2017 09.01.

                                                           JTT/Római Jogi Tanszék