Személyi adatok

Születési hely, idő: Budapest, 1950.

Elérhetőségek:

Alkotmányjogi Tanszék

A/6. épület 205.

E-mail: bragyova@mkab.hu

Eddigi munkakörök

1975-1977-ben gyakorló jogászként dolgozott az Általános Értékforgalmi Bankban, majd 1977-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe került, ahol azóta is tevékenykedik. 1988-ig az intézet nemzetközi jogi osztályán dolgozott, később az összehasonlító jogi osztály munkatársa, majd az 1992-től tudományos titkár, 2002-től az intézet tudományos tanácsadója.. Ebben a minőségében az intézet nemzetközi tudományos kapcsolataival foglalkozik.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1984-től tanított nemzetközi jogot, először adjunktusként, majd docensként; az 1998-1999-es tanévben a Nemzetközi Jogi Tanszék megbízott vezetője. 1999-től az egyetem doktori programjában vesz részt, 2001-től a Doktori Tanács tagja. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2001-ben habiltált. 2002-től egyetemi tanár, 2002-2005-ig, alkotmánybíróvá választásáig az Alkotmányjogi tanszék vezetője.

Tudományos tevékenysége kezdetén főleg nemzetközi jogi tanulmányokat publikált, többek között a környezetvédelem nemzetközi joga, a nemzetközi jog elméleti kérdései, a nemzetközi jog és a belső jog viszonya, az emberi jogok nemzetközi jogi védelme, az állami immunitás kérdéseiről. Kandidátusi értekezése a nemzetközi konfliktusok rendezésének elméleti kérdéseivel foglalkozik, ideértve nemzetközi tárgyalások elméletét és nemzetközi bíráskodást is; külön foglalkozik a nemzetközi jogi ér velés elméletével is.

Az 1980-as évek végétől érdeklődése fokozatosan az alkotmányjog felé fordult. Először összehasonlító alkotmányjogi munkákat publikált választójogi kérdésekről, a kétkamarás parlamentekről, illetve a köztársasági elnök jogállásáról a parlamentáris kormányzati rendszerekben. Az 1990-es évek elejétől tudományos érdeklődésének középpontjában az alkotmányjogon belül az alkotmánybíráskodás kérdései állnak, mégpedig kettős értelemben:

egyrészt az alkotmánybíráskodás elmélete, másrészt az alkotmánybíráskodásban felmerülő alkotmányjogi kérdések. Az alkotmánybíráskodás elméletéről monográfiát és több tanulmánytpublikált: ezekben az alkotmánybíráskodás elméletét a jogrendszer elmélete alapján dolgozta ki.

Az alkotmánybíráskodásban felmerülő jogtudományi kérdésekkel, legtöbbször a nyugat-európai és az Egyesült Államokbeli alkotmánybíróságok gyakorlatával összevetve többször foglalkozott.

Ide tartozik az alkotmányos egyenlőségi szabály alkalmazása: ez a szabály az alkotmánybíráskodásban leggyakrabban alkalmazott alkotmányos szabály minden államban, ezért tudományos és gyakorlati jelentősége egyformán rendkívüli. Az 1990-es években tudományos munkásságában többször visszatért a rendszerváltással kapcsolatos alkotmányjogi kérdésekre; nézeteit több esetben is az alkotmánybíróság elfogadta.

Az utóbbi években tudományos munkásságának fő területe a jogrendszer korábban nagyvonalakban kidolgozott elméletének továbbfejlesztése és alkalmazása főleg alkotmányos kérdésekre, mint az alkotmányértelmezés, alapjogok elmélete, valamint az Európai Unióval kapcsolatos elméleti és alkotmányos kérdések.

Az új alkotmány előkészítésének tudományos megalapozásával kapcsolatos tudományos kutatások szervezésében – amelyet az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete koordinált – és irányításában részt vett. Ennek eredményeként publikálta Az új alkotmány egy koncepciója című könyvét, amelyről elmondható, hogy az új alkotmány tervezetére – illetve különböző tervezeteire – jelentős befolyást gyakorolt. Ezenkívül az alkotmány előkészítésével kapcsolatban nagyszámú tudományos konferencia megszervezésében működött közre.

Végzettség

Egyetemi hallgatóként 1974-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert pályaművével (címe: A jogerő a polgári eljárásban). 1975-ben summa cum laude fejezi be jogi tanulmányait. 1978-ban és 1979-ben Strasbourgban a Faculté internationale de droit comparé kurzusain vett részt, ahol diplomát szerzett közjogból. 1980-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia hallgatója, 1982-ben a salzburgi American Seminar kurzusán vesz részt. 1989 folyamán négy hónapot töltött Rómában, ahol alkotmányjogi és jogfilozófiai kutatásokkal foglalkozott. 1990-ben Alexander von Humboldt ösztöndíjjal a Freiburgi Albert Ludwig Egyetemen volt vendégkutató, a nagyhírű néhai Joseph H. Kaiser professzor tanszékén (Institut für öffentliches Recht), európajogi és alkotmányjogi kutatásokkal foglalkozott.

Nyelvtudás

Angol, francia, német, orosz, olasz nyelvből felsőfokú nyelvtudással rendelkezik.

Szakmai közéletben való részvétel

Az Országgyűlés 2005 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1975-ben. 1975 és 1977 között az Általános Értékforgalmi Bankban dolgozott, majd 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, 1999-től, tudományos tanácsadó. 1990-ben Humboldt ösztöndíjasként Freiburgban kutatott. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán az 1980-as évektől tanított előbb a Nemzetközi Jogi, később az Alkotmányjogi Tanszéken. 2000-től egyetemi tanár, a kar Doktori Iskolájának vezetője.

1994 és 2004 között a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének állandó vendégtanára volt. 1988-ban szerzett kandidátusi fokozatot, 2003 óta az MTA doktora. Tudományos munkáiban nemzetközi jogi, alkotmányjogi és jogfilozófiai kérdésekkel foglalkozott.

 A Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tagja.

Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja.

A Miskolci Jogi Szemle című szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.

ILA (International Law Association) magyar tagozatának tagja.

IVR (Internationale Vereinigung für Rechts- und Sozialphilosophie magyar tagozatának tagja.

ME ÁJK Deák Ferenc Doktori Iskola vezetője, doktori tanácsának tagja, témavezetője.

2013-ban Signum Aureum Universitatis kitüntetésben részesült.

Publikációs és hivatkozási jegyzék