Záróvizsga felkészítő

 

Tantárgyi tematika

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Alkotmányjog 5. (záróvizsga felkészítő) c. tantárgyból

tárgykód: AJALK221N10

jogász szak nappali tagozat

2018/2019. tanév II. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár

Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus

Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 4.

Egyidejű felvétel: -

Óraszám: 2/hét

Számonkérés módja: záróvizsga

Kreditpont: -

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T1, T2, T7, T9, T10, T11, T13, T14, T15

képesség: K1, K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K23, K29, K30, K31

attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A11, A12, A14, A15, A18

autonómiaésfelelősség: F1, F2, F5, F6, F7

 

1.    A tantárgy feladata és célja

Felkészítés a záróvizsgára. A tananyag lényeges pontjainak ismétlése és a bekövetkezett változások ismertetése.

 

2.  A tantárgy tematikus leírása

 

Első előadás (Pap Gábor)

február 12. kedd, 12–14. XVIII. ea.

1. Az alkotmány és alkotmányjog fogalma, az alkotmányok osztályozása. Az alkotmányosság fogalma. Alkotmány és demokrácia. Alaptörvény és alkotmány.

2. A szuverenitás fogalma és tartalma. A szuverenitás elméletének történeti áttekintése. Az állam területe. Az államkapcsolatok.

3. Az alapjogok, emberi jogok, állampolgári jogok fogalma és csoportosítása. Az alapvető jogok korlátozása.

4. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira.

5. A személyi szabadsághoz való jog.

6. A mozgásszabadság joga. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog.

7. Az adatvédelem alkotmányos szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága.

8. Az egyenlőség. A diszkrimináció tilalma.

 

Második előadás (Hallók Tamás)

február 19. kedd, 12–14. XVIII. ea.

9. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai.

10. Az egyesülési jog. A pártokra vonatkozó szabályok.

11. A gyülekezési jog szabályai.

12. A lelkiismereti és vallásszabadság.

25. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók).

26. Az Országgyűlési képviselők jogállása, a képviselők mandátuma.

 

 

Harmadik előadás (Hallók Tamás)

február 26. kedd, 12–14. XVIII. ea.

27. A köztársasági elnök hatásköre, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira.

28. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatása; az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök.

29. A kormányzati felelősség, a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszter) jogállása és felelőssége.

17. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány alkotmányos viszonya.

18. A kormányforma fogalma és főbb típusainak történeti kialakulása, és az egyes kormányformák sajátosságai.

 

 

Negyedik előadás (Pap Gábor)

március 5. kedd, 12–14. XVIII. ea.

13. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jogviszony tartalma; az állampolgársági jog alapelvei. A magyar állampolgársági jog története az I. Ápt.-től.

14. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.

15. A jogforrási hierarchia rendező elvei; a jogforrások érvényessége és hatálya, a visszaható hatály tilalma. A jogforrások kihirdetése és közzététele.

16. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör. A hatályos magyar jogforrási rendszer és a jogalkotói hatáskör: jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök.

23. Az Országgyűlés hatásköre, megbízatási ideje; alakuló ülése, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

24. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. Interpelláció és kérdés.

 

Ötödik előadás (Hallók Tamás)

március 12. kedd, 12–14. XVIII. ea.

19. Választójogi alapelvek, választási rendszerek.

20. Az országgyűlési választói jogosultság, a választók nyilvántartása, a jelölés és a szavazás.

21. Az országgyűlési választást lebonyolító szervek. A választás eredményének megállapítása. Az időközi választás. Jogorvoslat a választási eljárásban.

22. A népszavazás fajtái, az országos népszavazás tárgyai, érvényessége, eredményessége és kötőereje.

35. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása.

36. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása.

37. Az alapvető jogok biztosának jogállása, hatásköre és eljárása.

38. A nemzetiségek védelmének alkotmányos kérdései. A nemzetiség fogalma, és jogaik Magyarországon.

 

Hatodik előadás (Pap Gábor)

március 19. kedd, 12–14. XVIII. ea.

30. A helyi önkormányzatok alkotmányos jogállása.

31. Az igazságszolgáltatás fogalma és alapelvei. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A közigazgatási bíráskodás bevezetése.

32. A bírói függetlenség biztosítékai. A bírák jogállása.

33. A magyar ügyészség szervezete, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyészek jogállása.

34. Az ügyészi tevékenység fő irányai.

 

 

 

3.    A félév elfogadásának feltételei

Aláírás megszerzése. Az értékelés öt fokozatú.

 

4.    Számonkérés követelményei

Záróvizsga. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra.

 

 

A záróvizsga kérdései Alkotmányjogból

1. Az alkotmány és alkotmányjog fogalma, az alkotmányok osztályozása. Az alkotmányosság fogalma. Alkotmány és demokrácia. Alaptörvény és alkotmány.

2. A szuverenitás fogalma és tartalma. A szuverenitás elméletének történeti áttekintése. Az állam területe. Az államkapcsolatok.

3. Az alapjogok, emberi jogok, állampolgári jogok fogalma és csoportosítása. Az alapvető jogok korlátozása.

4. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira.

5. A személyi szabadsághoz való jog.

6. A mozgásszabadság joga. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog.

7. Az adatvédelem alkotmányos szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága.

8. Az egyenlőség. A diszkrimináció tilalma.

9. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai.

10. Az egyesülési jog. A pártokra vonatkozó szabályok.

11. A gyülekezési jog szabályai.

12. A lelkiismereti és vallásszabadság.

13. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jogviszony tartalma; az állampolgársági jog alapelvei. A magyar állampolgársági jog története az I. Ápt.-től.

14. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.

15. A jogforrási hierarchia rendező elvei; a jogforrások érvényessége és hatálya, a visszaható hatály tilalma. A jogforrások kihirdetése és közzététele.

16. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör. A hatályos magyar jogforrási rendszer és a jogalkotói hatáskör: jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök.

17. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány alkotmányos viszonya.

18. A kormányforma fogalma és főbb típusainak történeti kialakulása, és az egyes kormányformák sajátosságai.

19. Választójogi alapelvek, választási rendszerek.

20. Az országgyűlési választói jogosultság, a választók nyilvántartása, a jelölés és a szavazás.

21. Az országgyűlési választást lebonyolító szervek. A választás eredményének megállapítása. Az időközi választás. Jogorvoslat a választási eljárásban.

22. A népszavazás fajtái, az országos népszavazás tárgyai, érvényessége, eredményessége és kötőereje.

23. Az Országgyűlés hatásköre, megbízatási ideje; alakuló ülése, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

24. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. Interpelláció és kérdés.

25. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók).

26. Az Országgyűlési képviselők jogállása, a képviselők mandátuma.

27. A köztársasági elnök hatásköre, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira.

28. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatása; az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök.

29. A kormányzati felelősség, a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszter) jogállása és felelőssége.

30. A helyi önkormányzatok alkotmányos jogállása.

31. Az igazságszolgáltatás fogalma és alapelvei. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A közigazgatási bíráságok.

32. A bírói függetlenség biztosítékai. A bírák jogállása.

33. A magyar ügyészség szervezete, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyészek jogállása.

34. Az ügyészi tevékenység fő irányai.

35. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása.

36. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása.

37. Az alapvető jogok biztosának jogállása, hatásköre és eljárása.

38. A nemzetiségek védelmének alkotmányos kérdései. A nemzetiség fogalma és a nemzetiségek jogai Magyarországon.

 

5.    Kötelező tananyag

Alkotmánytan I. (szerk. Kukorelli István), Osiris, Bp., 2007. (esetleges újabb kiadás)

Sári János – Somody Bernadett: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Bp., 2008. (esetleges újabb kiadás)

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András -      Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

 

6.    Ajánlott irodalom

Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, 2005. 4. sz.

Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

 

Egyéb tudnivalók:

Kötelező jogszabályok

  • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
  • 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről
  • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
  • 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
  • 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról
  • 1989. évi VII. törvény a sztrájkról
  • 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
  • 1989. évi XXXIII. törvény hatályos szövege a pártok működéséről és gazdálkodásáról
  • 2011. évi CCIII. törvény hatályos szövege az országgyűlési képviselők választásáról
  • 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
  • 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
  • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 1993. évi XXXI. törvény Az emberi jogok európai egyezményének kihirdetéséről (az egyes jogokra vonatkozó részek: 1–18. cikkig és a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv.)
  • 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
  • 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról
  • 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
  • 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
  • 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
  • 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról
  • 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről
  • Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
  • 1976. évi 8. törvényerejű rendelet a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya kihirdetéséről
  • 1976. évi 9. törvényerejű rendelet a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya kihirdetéséről
  • 10/2014. (II. 24.) OGYh. egyes házszabályi rendelkezésekről

 

Alkotmánybírósági határozatok:

  • 8/1990. (IV. 23.) az önrendelkezési jogról és az emberi méltósághoz való jogról
  • 23/1990. (XI. 30.) a halálbüntetésről és az élethez, az emberi méltósághoz való jogról
  • 15/1991. (IV. 13.) a személyes adatok védelméről
  • 8/1992. (I. 30.) a köztársasági elnök kinevezési jogköréről
  • 30/1992. (V. 26.) a véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról
  • 2/1993. (I. 22.) a népszavazásról
  • 4/1993. (II. 12.) a vallásszabadságról
  • 1/1994. (I. 7.) az önrendelkezési jogról az emberi méltósághoz való jogról, az ügyészségről
  • 42/2005. (XI. 14.) a jogegységi határozat alkotmányellenességéről
  • 1/1999. (II. 24.) a kétharmados törvényekről
  • 4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről
  • 62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról

 

Adminisztratív ügyek intézése az A/6. 222-es szobában történik. Ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2019. január 30.

 

Alkotmányjogi Tanszék

 

Vissza